Zamaria Ferdinánd vagy Ferdinado Zamaria de Specia Casa (másképp Ferrando/Ferranto Zamaria/Samaria de Speciacasa; ? - 1601.) érsekújvári és veszprémi kapitány, feleségét Balassi Bálint csábította el.

Élete Magyarországon született és magyar anyanyelvű, protestáns vallású volt. Apja a nápolyi származású Johannes Maria Speciacasa (Giovanni) Komárom főépítésze és dunai flottaparancsnok volt, s állítólag Veszprém ostromából megszökvén ölte meg a török.1896 Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV. Budapest, 192. Részt vett Besztercebánya, Komárom, Murány, Pozsony és Zólyom várainak erődítési munkálatainak tervezésében.Viera Vallová: Talianskí stavitelia na území Slovenska v období raného novoveku a ich stavby.; Kresák 1995, 6, 9-10, 13, 17, j. 24; Šimončičová Koóšová 2016.

Egykor Balassa János alatt szolgált.Szurmay 1997, 15. Zamaria kiváló katona volt.

1564-ben szenyéri provisor. Tisztét valószínűleg Eck Graf zu Salm győri főkapitány, a vár és uradalma bérlőjének kinevezéséből nyeri el. Május 20-án Ficsor Mihály kapitány és ő mint provisor az esztergomi káptalan biztosaitól átveszi Salm részére a várat.Borsa 1984, 124–125 No. 135; Borsa 1986, 79–80. 1565-ben a bársonyosi réten a törökök elfogták. Úgy szabadult ki, hogy a budai pasa Salm Eck grófnak ajándékozta.

A tatai vár kapitányaként (1567–1575) építtette 1569 körül a déli védművet (Ferrando-bástya),Jenei–Baranyai 1957, 7 majd Csesznek várának kapitánya lett.

1577–1578-ban ideiglenesen megbízott komáromi főkapitány volt, mivel 1577. júniusától Andreas Kielman Kanizsára távozott.Pálffy 1997, 284. 1582-ig a komáromi naszádosok kapitánya.Ungnád 1986, 315. 1578-ban mint Érsekújvár kapitánya részt vett Pálffy Miklós komáromi főkapitány hadjárataiban.

1577. januárjában ígéretet kapott a Haditanácstól, hogy amennyiben egy főkapitányi tisztség megüresedik, azt neki adományozzák. 1578-ban kérte a veszprémi főkapitányi tisztséget, mivel nem kívánt tovább Komáromban szolgálni, ezért többször kérte onnan elbocsátását. Decemberben elhagyta a várost és 1579. januárjában már igazolhatóan Veszprémben volt.A veszprémi végvár főkapitányai (supremus capitaneus; Oberhauptmann

1581-1589 között egyszerre volt a győri főkapitányságbeli Veszprém, illetve a bányavidéki generalátusba tartozó Érsekújvár (ideiglenesen megbízott) főkapitánya, közben 1587-ben ismét fogoly a portán.Ungnád 1986, 315; Pálffy 1998, 95-96; 1999a, 484. és 614. jegyzet. 1581-ben Zsámbéknál Czobor Márton és Révay Lőrinc kapitányok seregével együtt a budai pasát verték meg. 1584-ben a hadi tanács komáromi alkapitánynak alkalmas vélte és ajánlotta. 1586-ban részt vett a nyitrai hadi tanácskozáson, melyen elhatározták többek között a komáromi Duna híd építését.Jedlicska 1897, 108 No. 54, 266 No. 385. 1586-ban csatlakozott Szőny alatt Pálffy Miklós, a győri és pápai kapitányok és Nádasdy Ferenc hadához, majd Izsák fehérvári pasa serege fölött győzedelmeskedtek.

1587. június 26-án a budai török ménes megszerzésére tervezett portya miatt 200 hajdúval és 70 huszárral Komáromba ment, akikkel részt is vett a portya után kialakult csatában. Ekkor 103 gyalogosa veszett oda a sikertelen portyában.Takáts 1915, 349, 352-353, 354 j. 3, 356; Szurmay 1997, 19 szerint másodszor esett török fogságba, de Konstantinápolyból hamar kiszabadult.

1588 áprilisától Balassi Bálint Érsekújvárott szolgált alatta, de még ugyanabban az évben a feleségével történt affér miatt kitört a botrány, s a költőnek, tekintettel származására, el kellett hagynia a várat.Jedlicska 1897, 350 No. 557, 354 No. 565; Eckhardt 1955, 450; Szurmay 1997, 23; Strba Sándor 2004: Balassi Bálint kalandos érsekújvári „botránya”

1589-ben Csuty Gáspár neki zálogosítja el ásványtői nemesi kúriáját.A Győri Káptalan Hiteleshelyi Levéltára, 1589: 987-988. 1589-ben az érsekújvári kapitányságot Pálffy vette át.Jedlicska 1897, 390 No. 641 1589-1593 között veszprémi kapitány,Bayerle 1972, 76 No. 34; fuggerzeitungen.univie.ac.at amikor is Kodzsa Szinán pasa, nagyvezír azt megostromolta, s a vár elestével Andreas Georg von Hoffkirchen ezredessel és Fekete Mátyás gyalogosvajdával együtt török fogságba esett.Gömöri 1895, 254; Erdélyi 1913, 103-109; Veress 1998, 47 Palota ostrománál a fenyegetés szerint Hoffkirchen és az ő embereivel ostromolták volna a várat, ha Ormándy Péter fel nem adja.Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme - d) Szinán pasa 1593. évi magyarországi hadjárata. Sziszek, Veszprém és Palota eleste; G. G. 1895: Veszprém és Várpalota eleste 1593-ban. Hadtörténelmi Közlemények 8, 254-259 Belgrádban raboskodott, 1597-ben a Nebojsza toronyból kötélen leereszkedve tudott megszökni.Takáts 1915, 205; BBÖM I, 374.

1599-től füleki főkapitány. E tisztében hunyt el 1601-ben.Adattár – III. rész A veszprémi végvár fő- és vicekapitányainak „életrajzi lexikona” (XVI–XVII. század)

Korábban, az 1560-as években felesége Paksy Borbála volt. 1573-ban találkozott Stephan Gerlachhal, aki röviden leírta külsejét és jellemét.Kovács-Fenyvesi 1986, 104-105; Ács 2019. Egy alkalommal kalauza halála miatt nem tudott Bécsbe utazni.Antalffy 1943, 72. Zombori Antal paksi református lelkész a Szent Makkabeusok mártíromságáról 1582-ben írt versét neki ajánlotta, feltehetőleg érsekújvári ideiglenes főkapitányi kinevezése alkalmából.RMKT XI 1999, 476–477.

Irodalmi említései Jósika Miklós 1842: Élet és Tündérhon II. Pest, 72. (valószínűleg apja)

Jegyzetek

Források fuggerzeitungen.univie.ac.at Ács Pál 2019: Ottománia Šimončičová Koóšová, Petra 2016: Taliansky luxus v prešporských domácnostiach 16. storočia. Ars 49/2. Rusnák, Pavol 2012: „Ferrando Zamaria de Speciecasa − érsekújvári várkapitány”. Castrum Novum 22/39, 2. Kőszeghy Péter 2008: Balassi Bálint - Magyar Alkibiadész. Budapest, 289, 291. Szakály Ferenc 2007: The ransom of Ali Bey of Koppány. Tha impact of capturing slaves on trade in Ottoman Hungary. In: Dávid Géza - Fodor Pál (ed.): Ransom Slavery Along the Ottoman Borders. 109 45. jegyzet. 1999 Régi Magyar Költők Tára XI. XVI. századbeli magyar költők művei 1579–1588. Budapest, 476. Pálffy Géza 1998: A veszprémi végvár fő- és vicekapitányainak életrajzi adattára (16–17. század). In: Veszprém a török korban. Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9. Szurmay László 1997: Egy nápolyi származású várkapitány Veszprémben. Veszprémi Szemle 1997/1-2, 14-24. Kresák, Fedor 1995: O počiatkoch renesancie na Slovensku. Ars 1995/1, 1-23. Kovács József László - Fenyvesi László 1986 (ed.): Ungnád Dávid konstantinápolyi utazásai. Magyar Ritkaságok. Budapest, Szépirodalmi Kiadó. Bayerle Gusztáv 1972: Ottoman Diplomacy in Hungary - Letters From The Pashas Of Buda, 1590-1593. 76 No. 34. Eckhardt Sándor 1955: Balassi Bálint érsekújvári kalandja. Irodalomtörténet 1955. Antalffy Gyula 1943: A honi utazás históriája. Budapest. Takáts Sándor 1915: Rajzok a török világból 1. 75, 205, 349, 352-354, 356. Erdélyi Gyula 1913: Veszprém város története a török idők alatt. Veszprém. Jedlicska Pál 1897: Adatok erdődi báró Pálffy Miklós a győri hősnek életrajza és korához 1552-1600. Eger. Gömöri Gusztáv 1895: Veszprém és Várpalota eleste 1593-ban. Hadtörténelmi Közlemények 8.

További információk Veress D. Csaba 1998: Veszprém a tizenötéves háborúban (1593–1606). In: Veszprém a török korban. Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9.

Kategória:Érsekújváriak Kategória:Fülekiek Kategória:Veszprémiek Kategória:Várkapitányok Kategória:Komárom várparancsnokai Kategória:1601-ben elhunyt személyek