Bródy Mihály (Sátoraljaújhely, 1883. január 18. – Auschwitzi koncentrációs tábor, 1944) újságíró, költő, pedagógus, lapszerkesztő. Testvére Bródy László magyar költő, író, ügyvéd.
Élete Bródy Zsigmond (1851–1917) kereskedő és Friedmann Janka (1853–1922) gyermekeként született kilencgyermekes zsidó családban. A Budapesti Tudományegyetemen tanult, ahol középiskolai tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Újságírói pályáját a Budapesti Naplónál színházi kritikusként kezdte. A lap megszűnése után a munkatársak többségével megalapította A Nap-ot, az első modern magyar bulvárlapot. Később Versecen dolgozott helyettes tanárként. 1908 nyarán a szegedi főreáliskolába került Babits helyére, akit ekkor helyeztek át Fogarasra. Tárcái a Szegedi Híradóban jelentek meg, a Szeged és Vidéke vezércikkírója és színikritikusa volt. 1919 februárjában Szentesen és Csongrádon előadást tartott a szocializmusról. Márciusban beválasztották a szegedi direktórium mellett működő háromtagú kultúra és nevelésügyi bizottságba. Ugyanezen év nyarán Kunfi Zsigmond kinevezte az iskola igazgatójának. Megválasztották az újonnan alakult közalkalmazotti szakszervezet elnökének is. Amikor a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1919. december 3-án Szegeden helyi vezetőséget választott, tagja volt a szavazatszedő bizottságnak. 1919 decemberében Jugoszláviába szökött, ahol azonban 1921-ben letartóztatták és visszatoloncolták Magyarországra. Budapestre vitték, s előzetes letartóztatásban tartották a Markó utcai fogházban. Végül egy szabadkai ügyvéd elérte, hogy elengedjék és Ausztriába emigrált. Bő egy évvel később családjával Jugoszláviába költözött, ahol előbb az újvidéki Magyarság, majd a szabadkai Bácsmegyei Napló felelős szerkesztője, s végül a Jugoszláviai Magyar Újság szerkesztője lett. A második világháború előtt a szabadkai zsidó hitközség titkáraként működött. Amikor a déli területek ismét magyar fennhatóság alatt kerültek, többször letartóztatták kommunista nézetei miatt. 1941-ben Topolyára, egy őrizetes táborba internálták. Később Auschwitzban vesztette életét.
Felesége Pirnitzer Erzsébet. Lánya Gergelyné Bródy Klára (1912–?)
Művei
Hullámok (versek, 1904) Vajda János (Budapest, 1904)
Emlékezete Szegeden utcát neveztek el róla.
Jegyzetek
Források
Apró Ferenc. Bródy Mihály utca, Szeged (1982. szeptember 15.) Új Élet, 37. évfolyam, 18. szám
Kolozsi Tibor: Diktatúra és fasizmus (1976. szeptember 2.) Magyar Szó, 33. évfolyam, 242. szám, 12. o.
Kategória:Magyar színikritikusok Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:1883-ban született személyek Kategória:1944-ben elhunyt személyek Kategória:Sátoraljaújhelyiek Kategória:A holokauszt magyar áldozatai Kategória:Meggyilkolt költők, írók Kategória:Meggyilkolt újságírók Kategória:Az auschwitzi koncentrációs tábor foglyai Kategória:A Budapesti Napló vezetői, újságírói