Peter Rosegger (Alpl, Stájerország, Osztrák Császárság, 1843. július 31. – Krieglach, Stájerország, Osztrák–Magyar Monarchia, 1918. június 26.) osztrák költő, író.

Bár csak egy kisebb tartomány, a stájer földi északi hegyvidék és népélet ábrázolására szorítkozott, kora legnagyobb osztrák írói közé emelkedett. Írói pályája jó példa a folklór és az irodalom érintkezésére is.

Élete Mürzzuschlag mellett, a kis Alm hegyi majorságban, egy zsellércseléd és egy szénégető lány fiaként született. Inasnak adták egy vándor foltozó-szabóhoz, aki a tanyákat, majorokat látogatta. Heteket töltött egy-egy parasztcsalád körében. Miután felszabadult, még négy évig élt hasonló viszonyok között, megismerve a környék hajlékait és a bennlakók szegényes életét. Az embereknek elmesélte történeteit, nótákat rögtönzött citerajátékához, nevét megismerte a helyi nép. Elmondása szerint 1858-ban egy kalendárium irodalmi közlései között olvasta August Silberstein bécsi író egy parasztnovelláját, ez ébresztett benne vágyat az írásra. Végre felfigyeltek rá magasabb körökben is, felkarolták, tanítatták, de a nagyvilág idegen maradt számára. Kapcsolatba került Robert Hamerling, Ludwig Anzengruber és más írókkal, ez nagy lendületet adott írói tehetségének. 1876-tól kezdve saját folyóiratot adott ki Heimgarten címen, melyet nagyrészt egymaga töltött meg élénk, valós – néha stájer nyelvjárásban írt – történeteivel. Szülőhelyétől nem tudott igazán elválni. Krieglachban villát épített magának, ott halt meg az első világháború végén. Egykori háza ma múzeum.

Írói munkássága Mesélőkedve kifogyhatatlan volt, de általában csak arról szólt, amit maga látott, hallott. Megható, tragikus, tréfás esetek ezreit írta meg, minden túldíszítettség nélkül. Az erdő, a szegény egyszerűség és a hegyvidék különös lakossága szól belőlük; képzelete friss, írásmódja könnyed. A történeteit átható hangulat is a népköltésből való. Az eltanult érzelgősség idegen tőle, természetleírásai elütnek a megszokott irodalmitól. Ősi primitív fogékonysággal éli át és adja vissza a természet nyelvét. Írásaiból a nép ismerete és szeretete árad.

Összes műveinek sorozata a néprajznak és a folklórnak is kincsesbányája. Heimgarten című folyóiratában számos szakszerű néprajzi dolgozata is megjelent. Köztük: Az alpin mázas kemencéről, XVII. évf; Kenyérsütés módjai, XXX. évf.; Parasztok házi ünnepei, III., V. és XVI. évf.; Halotti énekek, IV., VI., XIII., XV. évf.; Vallásos népművészetről XVII. évf.; „Marterl" táblák (szerencsétlenség vagy bűntett színhelyén felállított táblák festett képekkel és versekkel) IV. évf.; Sorozatos közlés népi színjátékokról: IV., V., VII., IX., XII., XVI., XXIV., XXVIII., XXXV. évf.; Az alpin parasztház és részei III., VII., XIX., XXV., XXXI. évf.; stb.

Művei Verseskötetek Citera és cimbalom, 1870 Az én dalom, 1911 Stájer fegyveráldás, (Ottokar Kernstockkal), 1916

Novelláskötetek Buch der Novellen (3 kötet) Sonderlinge aus den Alpen Der Schelm in den Bergen (2 kötet)

Regények Die Schriften des Waldschulmeisters, 1875 (Az erdei iskolamester írásai)Zárójelben a könyvcímek nyersfordítása Heidepeters Gabriel, 1882 (Heidepeters Gabriel) Der Gottsucher, 1883 (Isten keresője) Jakob der Letzte, 1888 (Az utolsó Jákob) Peter Mayr. Der Wirt an der Mahr, 1891 (Peter Mayr. A földesúr a Mahr-nál) Das ewige Licht, 1897 (Az örök fény) Erdsegen, 1900 (Föld áldása) Weltgift, 1901 (Világméreg) Inri, 1905 (Inri) Die Försterbuben, 1907 (Az erdész fiúk) Martin der Mann, 1908 (Martin, az ember) Die beiden Hänse (A két Hans)

Önéletrajzi művek Waldheimat, 1877 (Erdei otthon) Mein Weltleben, 1898, 1914 (Világéletem) Schriften in Steirischer Mundart, 1907 (Betűtípusok stájer nyelvjárásban)

Gesammelte Werke (40 Bände), 1913–1916 (Összegyűjtött művek, 40 kötet).

Magyarul Petike, Elbeszélések; vál., ford. Kőrösi Henrik; Szt. István Társulat, Bp., 1904 Eszmék a nevelésről; bev., ford. Tamás Károly, Peter Rosegger: Der Schriften des Waldschulmeisters c. műve nyomán; Botschar Ny., Beszterce, 1908 Amikor még parasztgyerek voltam...; ford. Nyireő Éva;  Tarka Könyvek, Bp., 1921 (Tarka Könyvek I. sorozat) I. N. R. I.; Peter Rosegger regénye után filmre írta Robert Wiene; Szfinksz, Bp., 1923 (Filmkönyvek) Adalbert Stifter: Hegyikristály. Két régi osztrák karácsonyi történet / Peter Rosegger: Karácsony éjszakáján; ford. Tandori Dezső; Eri, Budapest, 2005

Jegyzetek

Források

Kategória:1843-ban született személyek Kategória:1918-ban elhunyt személyek Kategória:Osztrák költők, írók