A pándorfalui menekülttragédia, amit a magyarországi sajtó leggyakrabban parndorfi halálkamionként emleget,Életfogytiglant kaptak a parndorfi halálkamion főbb embercsempészei (Index)Csütörtökön kezdődik a parndorfi halálkamion ügyének újratárgyalása (Origo)Parndorfi halálkamion: Elrendelték egy korábban szökésben lévő vádlott letartóztatását (Magyar Nemzet)Szegedi Ítélőtábla - Védőbeszédekkel folytatódik holnap a „parndorfi halálkamion-ügy” tárgyalása (birosag.hu)Folytatódott a „parndorfi halálkamion”per (hirado.hu) az ausztriai Burgenland tartomány Pándorfalu () nevű települése mellett, a Nezsider () felé vezető út mentén 2015. augusztus 27-én történt. Az osztrák hatóságok 71 menekült holttestét találták meg egy hűtőkamionban, akik már legalább egy napja (augusztus 26. óta) halottak voltak. Az őket szállító afgán–bolgár embercsempészbanda nemtörődömsége folytán a raktérben összezsúfolt emberek megfelelő szellőzés hiányában és a nyári hőség következtében megfulladtak a rettenetes melegben. A kamion Magyarországról lépett Ausztria területére, a menekültek azonban vélhetően már Magyarországon életüket vesztették.
Az ügyben tizennégy személyt gyanúsítottak meg, akiknek tárgyalása magyar bíróságokon folyt le. 2019-ben a vádlottak közül négyen életfogytiglani fegyházbüntetést kaptak. Tettestársaikra 4, 5, 6 és 8 éves börtönbüntetést szabtak ki, míg kettejüket távollétükben ítélték el, ugyanis ők még jelenleg is szökésben vannak.
A magyar hatóságokat már 2015. júniusában bírálat érte a német sajtó részéről, ugyanis a Süddeutsche Zeitung, a Westdeutscher Rundfunk és a Norddeutscher Rundfunk is olyan információkat tett közzé, miszerint Magyarországon már jóval korábban tudtak a banda tevékenységéről, de a fellépés ellenük a tragédia bekövetkeztéig váratott magára. Ennek oka, hogy az utolsó lehallgatott telefonhívásokat már elég későn elemezték ki a hatóságok.
Az esetre rendkívül hasonlít egy 1995. július 15-én, Győr mellett történt szerencsétlenség. Akkor is egy bolgár csempészbanda 18 Srí Lankáról érkezett tamil menekültet akart átvinni illegálisan a határon, de a leponyvázott platón utazó személyek megfulladtak a hőségben. A tragédiáért felelős sofőrt csak 2013-ban fogták el az Egyesült Államokban.
A pándorfalui tragédia nemcsak az áldozatok számát tekintve kapott világviszonylatban is nagy figyelmet, hanem az akkor javában tetőző európai menekültválság miatt is. Ekkoriban a Földközi-tengeren rendszeresen történtek súlyos szerencsétlenségek, amelyekben Afrikából és Ázsiából érkező menekülteknek vagy illegális bevándorlók hajói süllyedtek el. Közép-Európában a pándorfalui eset az eddigi legsúlyosabb ilyen incidens. 2019-ben az észak-angliai Essexben szintén egy hűtőkamion rakterében 39 megfulladt vietnámi illegális bevándorló holttestét fedezték fel, akiket egy észak-ír csempészbanda szállított.
Előzmények
A schengeni egyezmény értelmében az Európai Unió tagállamai a belső határellenőrzést eltörölték, de a külső határokat az érintett tagállamoknak szigorúbban kell ellenőriznie és védenie. A 2010-es évek közepétől viszont robbanásszerűen megnőtt az Európába áramlók száma, mindez tudható a szíriai polgárháborúnak, az iraki polgárháborúnak, vagy számos fejletlen országban elharapódzó humanitárius válságnak (olyan országok területén, mint Szudán vagy Banglades). A rendkívüli, gyakran több ezer fős emberhullámok tengeri útvonalakon, Észak-Afrika felől, vagy pedig szárazföldi úton, Törökország és Görögország érintésével érik el az Európai Unió területét. A menekültek elsődleges célja az Unió legfejlettebb területeinek, így Németországnak, az Egyesült Királyságnak és Franciaországnak az elérése, viszont megjelenésük több országnak okozott komoly problémákat, amelyeken áthaladtak.
A menekültválság gyakorta a nagyhatalmi vetélkedések és politikai érdekek eszközének is számít, melyek csak mélyítik a problémát.
A menekültáradatnak köszönhetően újból jövedelmező illegális üzletág lett az embercsempészet, amelyre rövid időn belül egész bűnszervezetek épültek. Egyes tagjai a bandáknak maguk is menekültként/migránsként érkező személyek, akik otthoni kapcsolataikat használják ki.
A tragédia A 71 ember haláláért felelős bandát Szamszúr Lahú afgán állampolgárságú, pastu nemzetiségű, korábban Magyarországon oltalmazott státuszt élvező férfi szervezte és vezette 2015 februárjától. A férfi még 2013-ban lépett illegálisan az ország területére Szerbiából és volt egy magyar állampolgárságú élettársa, aki letartóztatásakor gyereket várt tőle. Egyébiránt a férfi igencsak tájékozott, egyetemet végzett, két diplomával is rendelkező, több nyelven beszélő személy, aki építészi és pszichológusi képesítéssel rendelkezik. Magyarországon történt letartóztatását megelőzően is több kisebb bűncselekményt elkövetett már, egyebek mellett garázdaság, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény és gyorshajtás miatt volt a magyar rendőrség látókörében. Később autókereskedéssel kezdett el foglalkozni.
A másik vezető egy bolgár férfi, Metodij Georgijev Ivanov. Segítőik közé tartozott egy pakisztáni származású férfi, bizonyos Amin, aki Szerbiából mozgatta a szálakat. A banda a tragédia bekövetkeztéig mintegy 31 alkalommal 1200 embert vitt át illegális úton nyugati országokba. A mostani transzporttól is 100 ezer euró bevételt reméltek. A bandát már a magyar hatóságok is figyelték és két héttel a tragédia előtt már tudomásuk volt erről transzportról is, de akkor még nem intézkedtek.
A csempészek Kecskemétről szerezték be a Volvo FL 180-as típusú, 7,5 tonna súlyú, kéttengelyes hűtőkamiont egy ottani szlovák tulajdonú bojlergyártó cégtől, amelyben a 71 illegális határátlépő az életét vesztette. A járművel már korábban is bonyolítottak le embercsempészutakat. Halálesetek akkor nem következtek be, ám a túlzsúfoltság és a levegőtlen raktér miatt már több utasuk is orvosi kezelésre szorult később. Eleinte csak 20-25 embert tereltek be a raktérbe, ám ahogy a válság fokozódott a pénzéhes banda a profit növelése érdekében, a kockázatok teljes figyelmen kívül hagyásával (de annak tudatában!) még több embert próbált egyszerre átcsempészni. A banda tervei között volt még két további transzport is, de őrizetbevételük ebben megakadályozta őket.
A végzetes útra a kamion 2015. augusztus 26-án reggel Kecskemétről indult el Ausztriának. 9 óra körül hagyta el Budapestet és napközben az M1-es autópályán haladt Hegyeshalom irányába, majd Miklóshalmánál (Nickelsdorf) lépett Burgenland területére. Útközben sor került sofőrcserére is. Mindkét sofőr bolgár nemzetiségű volt.
A rendőrségi lehallgatások szerint már az első bolgár sofőr észlelte, hogy baj van, amikor a kamion még Magyarország területén járt. Telefonon szólt, hogy visítást és dörömbölést észlel a raktérből. A telefonon felkeresett ismerőse azt mondta, hogy már előre intették az embereket, maradjanak veszteg, de azok nyilván ekkor már nem jutottak oxigénhez. A két sofőrnek Lahú telefonon is külön utasításba adta, hogy semmi esetre se álljanak meg levegőzni, vizet se adjanak az embereknek, sőt azt is mondta, ha meghalnának, a holttestektől Németországban szabaduljanak meg egy erdőben.
Az ordítozás és sikolyok mind hangosabbak lettek. A beszélgetések alapján tudható, hogy a csempészek tudták elfogyott a levegő a raktérben. A második sofőr megállt, de mivel már nem hallott hangokat vagy zajokat, s ijedtében nem is merte kinyitni a rakteret, ezért inkább folytatta útját. Ezen elhatározásában megerősítette főnökei hozzájárulása telefonon. Ez a cselekedet később súlyosító tényezőként szolgált az eljárás során.
Miután nyilvánvalóvá vált, hogy a menekültek nem élnek, telefonon utasították a sofőrt, hogy az A4-es autópálya leállósávjában hagyja ott a járművet. A sofőr szemtanúk szerint egy személygépkocsival hagyta el a helyszínt.
A magára hagyott kamion még körülbelül egy napig állt a leállósávban. Augusztus 27-én az osztrák autópálya--üzemeltető kaszálást végző alkalmazottja vette észre a nyitott vezetőfülkéjű kamiont, majd értesítette a hatóságokat. A kiérkező rendőrség eleinte balesetre gyanakodott, de közelebb érve észlelték, hogy vér és testnedv csordogál ki a résekből. Mikor felnyitották a kamion rakterét, megtalálták benne a fulladásos halált szenvedett emberek holttesteit. A járművet ideiglenesen átszállították Miklóshalmára, egy állatorvosi központba. Előzetes becslések szerint a halottak száma 20 és 50 között volt, s csak estére tisztázódott a pontos szám.
Augusztus 28-án a holttesteket a bécsi igazságügyi orvostanhallgatói intézetben boncolták fel. Az osztrák főváros muzulmán közössége felajánlotta, hogy a muszlim áldozatokat a bécsi iszlám temetőben hantolnák el, míg azokat, akiknek nem tisztázódik a vallási hovatartozása, a pándorfalui temetőben javasolták eltemettetni.
Az áldozatok A raktérből kiemelt hetvenegy áldozat közül 59-en férfiak, 8-an nők és 4-en gyerekek voltak. A gyerekáldozatok közül az egyikük egy kislány, a másik három pedig kisfiú volt. Közülük a legidősebb is csak tizenegy éves volt, a másikuk hat, míg a maradék kettő egy-egy éves.
Az orvosszakértői vélemények mindegyik áldozat esetében fulladást jelöltek meg a halál okaként. Augusztus 26-án Magyarországon rendkívül meleg, körülbelül 35 °C-os hőség volt nappal. A raktér csupán 13 m² rakodási területtel bírt, a hűtése nem volt aktív, ugyanis a hűtővíz az indulást követő 40. percben felforrt, de a sofőrök nem cserélték le.
Az áldozatoktól mobiltelefonok és többségében szíriai úti okmányok kerültek elő. A készülékek többsége a hő és a pára hatására tönkrement, a még működő telefonokkal az illegális határátlépők még megpróbáltak segélyhívást kezdeményezni, de eredménytelenül.
A rendőrség a talált okmányokon és telefonokon keresztül próbálta azonosítani az elhunytakat. November 26-án a 71 halottból 69 személyazonosságát tisztázták az osztrák hatóságok: az áldozatok közül 29-en irakiak, 15 szíriaiak, 5-en irániak és 21-en afgánok voltak. A teherautón gyakorlatilag egy teljes család is utazott: egy házaspár három gyermekével, valamint egy unokatestvérük.
Az áldozatok többségét később visszavitték az anyaországaikba és ott helyezték őket örök nyugalomra, míg 15 embert Ausztriában temettek el.
Johanna Mikl-Leitner akkori osztrák külügyminiszter-asszony és Werner Faymann osztrák kancellár kijelentette, hogy az eset gyilkosság és egyértelművé teszi, hogy az embercsempészek mind bűnözők.
Rendőrségi nyomozás és büntetőeljárás A magyar rendőrség már augusztus 28-án őrizetbe vette az embercsempészbanda három tagját: egy libanoni származású bolgár állampolgárságú férfit, akinek a nevén a jármű volt (ő Kecskeméten élt és elszállásolta a sofőröket) és a banda két főnökét. Elfogásukkor már zajlott az újabb transzport lebonyolítása 67 emberrel, ezúttal is egy szűk kamion rakterében. Mindezt úgy tették, hogy a hírekből már értesültek a Pándorfalu mellett talált elhagyott kamionról és az azt rejtő holttestekről. Ráadásul a banda megint ugyanazon az úton szándékozott elszállítani az embereket Ausztriába, mint az előző, végzetes transzportét is.
Később egy újabb bolgár gyanúsítottat tartóztattak le. Augusztus 30-án két további csempészt fogtak el Magyarországon, akik a pándorfalui tragédiához voltak köthetők.
Az osztrák hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki további gyanúsítottak ellen. Egyikőjüket az elsőfokú, még nem jogerős ítélet után fogták el Franciaországban és a másodfokú tárgyalásra visszavitték Magyarországra. Ketten még mindig szökésben vannak.
A csempészbanda bizonyítottan maffiaszerű módszereket alkalmazva működött. Szamszúr Lahú volt a banda főnöke, ő toborozta az átszállítandó embereket és gyűjtötte be tőlük a pénzt. Helyettese, a banda másik főnöke, Ivanov intézte az utat, a szállítójárművet és a sofőröket, illetve segédeket, akik szintén bolgárok voltak.