bélyegkép|200px|jobbra|Bánki Donát Bánki Donát (eredeti neve Lőwinger Donát) (Bakonybánk, 1859. június 6. – Budapest, 1922. augusztus 1.Halálesete bejegyezve a Budapest II. ker. polgári halotti akv. 447/1922. folyószáma alatt.) magyar gépészmérnök, feltaláló és műegyetemi tanár. Korának egyik legnagyobb gépészmérnöke, a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezettanának professzora.
Családja Szülei dr. Lőwinger Ignác és Salzer Berta (Betti). Édesapja körorvos volt, és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésekor fiatal házasként is jelentkezett a szerveződő honvédségbe, ahol főorvosként a fegyverletételig szolgált. Édesapja honvédtiszti előélete is közrejátszott abban, hogy a család zsidó származása mellett magyar hazafias nevelést adott a gyermekeknek. Donát negyedik gyermekként született, és később, mikor már hatan voltak testvérek, átköltöztek Lovászpatonára. 1879-ben már egyetemistaként magyarosította a nevét, és szülőhelye iránti tisztelete miatt választotta a Bánki nevet.
Munkássága A budapesti Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát. Az iparban helyezkedett el szerkesztőmérnökként (MÁV gépgyár, majd Ganz-gyár). Az egyetemen 1879–80-ban a műszaki mechanika tanszéken tanársegéd volt, majd 1899-től haláláig a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezettanának professzora.
Munkássága szorosan összekapcsolódott Csonka Jánossal, akivel együtt 1890-re kifejlesztették az ún. Bánki–Csonka motort, amely a Ganz-gyár nemzetközileg is versenyképes terméke volt. A Pallas nagy lexikona szerzőinek egyike volt 1893-tól. 1893. február 11-én Csonkával együtt szabadalmaztatta a fúvókás benzinkarburátort (porlasztót), megelőzve ezzel a külföldön általánosan úttörőnek tartott Wilhelm Maybachot. 1894-ben szabadalmaztatta az első nagynyomású robbanómotort, a saját korában méltán világhírű Bánki-motort, amelynél a robbanókeveréket a hengerbe porlasztott vízzel hűtötte le, s ezzel a motor hatásfokát korábban nem remélt mértékben sikerült fokoznia.
Mind a kompressziónövelés, mind a vízbefecskendezés elsőként Bánki által tisztázott elvét később is alkalmazták, bár a Bánki-motor elterjedését a néhány évvel később megjelent dízelmotor megakadályozta. Az általa 1917-ben feltalált Bánki-turbina új utakat nyitott a törpe vízierőművek fejlesztésében. 1918-ban nagyszabású tervet dolgozott ki a Vaskapu vízerejének hasznosítására.
A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt 1911-től. A vízturbináért Bánkit halála után négy évvel 1926-ban a Magyar Tudományos Akadémia nagyjutalmával tüntette ki. Irat- és kézirathagyatékának nagy része a BME OMIKK Levéltárában digitalizálva is megtalálható. Jelentős gépszerkesztői munkássága, szabadalmi tevékenysége mellett nagy hivatástudattal látta el oktatói feladatait. Nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a hallgatók felkészülését előadásjegyzetekkel is segítse. Egyetemi tanári tevékenysége során a mérnökképzésben bevezette a laboratóriumi képzést.
Írásai Írásaiban főként a gázmotorok elméletével, a gőzturbinák és hidrogépek szerkesztési alapelveivel foglalkozott. Gyakorlati hidraulika és hidrogépek (jegyzet, I–II., Bp., 1901–02); Gőzturbinák. Légsűrítő gépek (kőnyomat, Bp., 1903); Energiaátalakulások folyadékokban (Bp., 1916, németül: Berlin: 1921); Neue Wasserturbine (Berlin, 1917); A Vaskapu-vízierőmű tervezete (I–II., Bp., 1918); Dugattyús szivattyúk és kompresszorok gépszerkezettana (Bp., 1932).
Emlékezete Az első benzinporlasztót a Műszaki Emléket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoport őrzi. A Bánki–Csonka-motor első példánya ma a Budapesti Közlekedési Múzeumban látható. Több oktatási intézmény névadója Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola Bánki Donát Szakképző Iskola, Ajka Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola, Dunaújváros Pécsi Bánki Donát Utcai Általános Iskola NYSZC Bánki Donát Műszaki Technikum és Kollégium Nyíregyháza Bánki Donátról elnevezett kisbolygó, a 131763 Donátbánki Szülőfalujában, Bakonybánkon a Bánki Donát Műszaki Egyesület őrzi a feltaláló emlékét. Születésének 150. évfordulójára a Magyar Nemzeti Bank emlékpénzt adott ki.
A Bánki-emlékérem Emlékére a Gépipari Tudományos Egyesület 1955-ben három fokozatú, díjazással egybekötött, évenként kiosztott műszaki kitüntetést alapított.
Diáknóta A műegyetemi hallgatók alábbi nótája is szeretettel emlékezik tanárukról: Hidrogépek, kompresszorok, turbinák… Bánkinak a Laval-csövön azt fújják: Expandálnék, hej, de nem tudok, Mert az izotermám nagyon kanyarog. bélyegkép|300px|jobbra|Bánki Donát sírja Budapesten. Farkasréti temető: 47/2-1-7/8.
Jegyzetek
További információk
Halmos László: Bánki Donát. In: Műszaki nagyjaink, 1. köt. Bp.: Gépipari Tudományos Egyesület, 1967. 43-93. Terplán Zénó (szerk.): Bánki Donát (1859-1922). Emlékkönyv születésének 125. évfordulójára. Bp.: Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, 1984. Terplán Zénó: Bánki Donát. In: Varga József: Bánki Donát. A múlt magyar tudósai (9). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980. Gáti József: Bánki Donát. A mérnök géniusz. Bp.: Óbudai Egyetem, 2012.
Kapcsolódó szócikkek Magyar szabadkőművesek listája
Kategória:Magyar gépészmérnökök Kategória:Magyar feltalálók Kategória:MTA-tagok Kategória:Magyar tudományos írók Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Magyarországi szabadkőművesek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:1859-ben született személyek Kategória:1922-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Magyarországi technikatörténet Kategória:Magyarok, akikről kisbolygót neveztek el Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek