König Róza (Komárom, 1825. március 9. – Budapest, 1904. május 10.) színházi kórus-énekesnő, fordító, előbb Egressy Béni, majd Csengery Antal felesége. 220px|bélyegkép|Sírja a Fiumei úti sírkertben (24/1-sziget 2.) Élete Apja König Károly (1789?-1866)Pesti Napló 17/286, 3 (1866. december 14.) jómódú komáromi fűszerkereskedő volt,Id. Szinnyei József (1830–1913) akadémikus, könyvtártudós komáromi históriái p. 37 (Tímár-ház - Naplójegyzet 1835–1848) de Komárom ostromában minden vagyonát elvesztette. Később lánya családjához költözött.1904 Képes Folyóirat - A Vasárnapi Ujság füzetekben 36, 276-277 (Fényképes nekrológ) Testvére König Lajos lehetett.
1842-től Egressy Béni (1814–1851) felesége volt, de férjétől hamarosan különválva éltek. A zeneszerző korai halála után 1851. szeptember 24-től Csengery Antal (1822–1880) politikus, közgazdász, országgyűlési képviselő felesége lett. Első férjétől született lánya, Egressy Róza (1844–1851), apja halálát követően még gyerekkorában elhunyt.Sziklavári Károly 2011: Az Egressy család származástörténeti krónikája. Lymbus 2011, 387-388, 20. jegyzet. 1852–1862 között Csengerytől nyolc gyermeke született, de csak négy élte túl a gyermekkort: Lóránt (1856–1924),A Magyar Földhitelintézet helyettes igazgatója; Cs. Lóránt gyászjelentése Olga (1858–1916;Cs. Olga gyászjelentése Heinrich Gusztávné), Leona (1860–1947;Cs. Leona gyászjelentése Vámossy Károly ügyvéd felesége) és Etelka (1862; Wlassics Gyuláné).Samu Nagy Dániel 2004: Csengery Antal társaságai. In: Budapesti Negyed 46, 296.
Előbb a Zöldkert utcában,1853 körül náluk lakott Kemény Zsigmond író, politikus is (Papp Ferenc 1923: Báró Kemény Zsigmond II. Budapest, 106). majd 1864-től a Városliget határán laktak az ún. Csengery-villában.Limburszky József tervei alapján épülhetett 1864-ben, illetve 1867-ben ugyanő tervei alapján bővítették verandával. Ennek helyére 1909–1910-ben Messinger Alajos tervei alapján felépült a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetségének (MÉMOSZ) első székháza. Második házassága idején a kor jeles politikusaival és a kultúra képviselőivel tartották a személyes baráti kapcsolatot. Többek között Arany János, Bezerédj István, Deák Ferenc, Eötvös József, Gyulai Pál, Kemény Zsigmond, Lónyay Menyhért, Lukács Móric, Pompéry János, Szász Károly, Szilágyi Dezső és Vámbéry Ármin.Gábor Eszter 2006: Stadtwäldchen Allée – Városligeti fasor (1800-1873). In: Magyar Műemlékvédelem. Budapest, 157, 304. jegyzet. (Vö. 154-155)
Sok francia és német színművet fordított a Nemzeti Színház számára, melyek az 1850-es és 1860-as években kerültek bemutatásra. Andersen meséit is fordította, melyekből mutatványokat közölt a Délibáb (1853–1854), a Divatcsarnok (1853)Domokos Mariann 2019: A bátyjait kereső lány-típus (ATU 451) a 19. századi populáris olvasmányokban és a szóbeliségben. In: Ethno-Lore 36, 315, 38. jegyzet. és A Magyar Nép Könyve (1854–1856). 1877-ben Barabás Miklós megfestette.Szendrei János - Szentiványi Gyula 1915: Magyar képzőművészek lexikona I. Budapest, 113. Bartay Ede neki ajánlotta egyik zeneművét (Andante).Fővárosi Lapok 8/121, 573 (1871. május 27.)
A Nőképző Egylet tagja volt.
A Fiumei úti sírkertben nyugszik.Gyászjelentése
Unokájának Vámossy Olgának Vámbéry Rusztem, Wlassics Margitnak pedig Szentiványi József politikus volt a férje. Dédunokája Szent-Ivány József entomológus, ükunokája Barsiné Pataky Etelka mérnök, politikus, illetve dédunokájának Vámossy Klárának Benedek András író volt a férje, akitől származnak ükunokái: Benedek Katalin etnográfus és Benedek Gábor történész.
Jegyzetek
Források
További információk Vasárnapi Újság 1904. május 15. p. 343-344. Fővárosi Lapok 1866/285.
Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Budapestiek Kategória:Komáromiak Kategória:1825-ben született személyek Kategória:1904-ben elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek