Joachim Rossihnius, névváltozatok: Rossinius, Roschinius, Rossichnius, Rosinus, RosseniusValve-Liivi Kingisepp, Külli Habicht, Külli Prillop: Joachim Rossihniuse kirikumanuaalide leksika. Tartu: Tartu Ülikool 2002, S. 13. (Stargard, 1600 körülEr wird in der Matrikel der Viadrina als „Joachimus Rossinius Stargardensis Pomeranus“ geführt, was nicht bedeuten muss, dass er dort auch geboren ist, s. Wilhelm Reiman: Lebensschicksale des Verfassers, in: Ders.: Joachim Rossihnius. Südestnische Uebersetzung des Lutherischen Katechismus … Dorpat: Laakmann 1898, S. VI. – Kodavere, feltehetőleg 1645) német evangélikus lelkész, egyházi író. thumb|A Catechismus címlapja thumb|Az Evangelia und Episteln címlapja Élete
Pomerniából származott, 1614-ben a frankfurti Brandenburgi Egyetem (Brandenburgische Universität) hallgatója lett.L. Meyer: Ueber die ältesten estnischen Sprachdenkmäler und Joachim Rossihnius, in: Sitzungsberichte der Gelehrten Estnischen Gesellschaft 1897. Jurjew (Dorpat): C. Mattiesen 1898, S. 20–21. In der Literatur findet sich mehrfach der Hinweis, Rossihnius habe in Frankfurt am Main studiert – so bei Eesti kirjanike leksikon. Koostanud Oskar Kruus ja Heino Puhvel. Tallinn: Eesti Raamat 2000, S. 476, Eestikeelne raamat 1525-1850. Toim. E. Annus. Tallinn 2000, S. 647 oder Cornelius Hasselblatt: Geschichte der estnischen Literatur. Von den Anfängen bis zur Gegenwart. Berlin, New York: Walter de Gruyter 2006, S. 111 Mivel még túl fiatal volt ahhoz, hogy letegye a "beíratáshoz szükséges esküt", születésének évét 1600 körülre teszik.Wilhelm Reiman: Lebensschicksale des Verfassers, in: Ders.: Joachim Rossihnius. Südestnische Uebersetzung des Lutherischen Katechismus …Dorpat: Laakmann 1898, S. VI. Tanulmányai időpontjáról, diplomájáról, 1622-ig tett tevékenységéről semmit sem tudunk. 1622-ben lelkésszé nevezték ki Vigalába, a mai Észtország területére. A tartomány akkor Svédország része volt, s az északi észt nyelvterületen található. A Livón Lovagrend 1561-es összeomlása után a terület évtizedekig vitatott tulajdonú volt Svédország, Oroszország és Lengyelország közt. 1621 és 1625 közt ismét háború dúlt Lengyelország és Svédország közt.
Nem tudjuk, Rossihnius meddig volt Vigalában, amely közel esett Livónia lengyel fennhatóság alatt álló részéhez. 1625-ben, amikor a svéd sereg Jakob De la Gardie vezetésével megszállta Tartut a sereg tagjaként mint prédikátor szolgált. A svéd győzelem után prédikációt tartott a tartui Mária-templomban. Itt tevékenykedett 1642-ig, 1644-ben Kodaverében lett lelkész, ahol a következő évben meghalt.A. S-te: ROSSIHNIUS, in: Eesti biograafiline leksikon. Tartu: Loodus 1926-1929, S. 434.
Rossihnius Észtországba érkezésekor még alig beszélte az észt nyelvet, de minden bizonnyal hamar elsajátította azt. Mivel abban az időben alig volt nyomtatott észt segédanyag az egyházi munkához, két észt kézikönyvet készített, amelyek a legkorábbi észt nyomtatványok közé tartoznak. Mindkettő 1632-ben Rigában jelent meg.Cornelius Hasselblatt: Geschichte der estnischen Literatur. Von den Anfängen bis zur Gegenwart. Berlin, New York: Walter de Gruyter 2006, S. 111. Catechismus Herrn D. Martini Lutheri című munkája 86 oldalból áll, kétnyelvű kiadás, az oldalakon két oszlopban német és észt párhuzamos szöveget tartalmaz, az észt szöveg dél-észt nyelvjárásban készült.
Feltehetően maga Rossihnius nem volt fordító, hanem korábbi észak-észt szövegekre, például Heinrich Stahl és Georg Müller munkáira támaszkodva készítette el a dél-észt változatot. Elsősorban a szókincs változataira összpontosított,A. S-te: ROSSIHNIUS, in: Eesti biograafiline leksikon. Tartu: Loodus 1926-1929, S. 435. de későbbi kutatások megállapították, hogy ez következetlenül történt, a szöveg észak- és dél-észt elemeket egyaránt tartalmaz.Arnold Kask: Eesti kirjakeele ajaloost I. Tartu: TRÜ Eesti keele kateeder 1970, S. 60–61. Evangelien und Episteln című munkája 200 oldalból áll, s a német cím ellenére csak észt szöveget tartalmaz, párhuzamos német szöveg nincs benne. Ez az első teljesen észt nyelvű nyomtatvány. Önmagában a mérete is fontos nyelvemlékké teszi. Rossihnius munkáiból mindössze néhány példány maradt fenn, ezért mindkét könyvet újra megjelentették 1898-ban, így a kutatók számára hozzáférhető lett.
Jegyzetek
Források
M. Lipp: Joachim Rossinius, megjelent: Sitzungsberichte der Gelehrten Estnischen Gesellschaft 1896. Jurjew (Dorpat): C. Mattiesen 1897, 110–115. oldal L. Meyer: Ueber die ältesten estnischen Sprachdenkmäler und Joachim Rossihnius, megjelent: Sitzungsberichte der Gelehrten Estnischen Gesellschaft 1897. Jurjew (Dorpat): C. Mattiesen 1898, 1–29. oldal Wilhelm Reiman: Joachim Rossihnius. Südestnische Uebersetzung des Lutherischen Katechismus, der Sonntags-Evangelien und -Episteln und der Leidensgeschichte Jesu nebst einem Anhang in das Südestnische übersetzter Kirchenlieder und Stücke der Agende mit einer Einleitung Dorpat: Laakmann, 1898 Eesti biograafiline leksikon, Tartu, 1926–1929, 434–435. oldal Helgi Liin: Saksa tõlkelaenudest J. Rossihniuse eesti keeles megjelent: Emakeele Seltsi Aastaraamat 19–20 (1973–74), 1975, 169–178. oldal Paul Alvre: Mõnda Joachim Rossihniuse keelekasutuse eripärast, megjelent: Emakeele Seltsi Aastaraamat 47, 2002, 39-43. oldal Valve-Liivi Kingisepp, Külli Habicht, Külli Prillop: Joachim Rossihniuse kirikumanuaalide leksika Tartu: Tartu Ülikool, 2002 Allgemeines Schriftsteller- und Gelehrten-Lexicon der Provinzen Livland, Esthland und Kurland 3. kötet, L–R. Johann Friedrich Steffenhagen und Sohn, Mitau 1831, digitalizált változat Oldala az utlib.ut.ee oldalon Szócikke az Észt Enciklopédia oldalán
Fordítás
Kategória:Német evangélikus egyházi személyek Kategória:A 17. században született személyek Kategória:1645-ben elhunyt személyek