Szigetvári Kárász Artúr (Kolozsvár, 1907. december 13. – Párizs, 1992. január 16.) közgazdász, gazdaságpolitikus, egyetemi tanár.
Életpályája Kárász Ernő (1857–1939) tüzérségi tábornok és Fleischer Helén (1874–1946) fiaként született. Apja révén jogosulttá vált a szigetvári előnév használatára. Középiskolai tanulmányait a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban végezte. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen jogi doktorátust szerzett. Ezt követően Párizsban (Sorbonne) tanult. 1931-től a Magyar Nemzeti Bank tisztviselője volt, s rendszeresen utazott dél-európai országokba. 1944 márciusában Konstantinápolyban tartózkodott, amikor a németek megszállták Magyarországot. Az év nyarán hazatért a megszállt Szerbián keresztül, s rövid ideig ismét a Nemzeti Banknál dolgozott. 1944 őszén olasz fasiszták feljelentették, s ennek következtében menesztették állásából. 1944 novemberéig balatoni szőlőbirtokán tartózkodott, majd bekapcsolódott a Nemzetközi Vöröskeresztnek a zsidó üldözöttek érdekében folytatott munkájába. 1945-ben kinevezték a Magyar Nemzeti Bank elnökévé. Részt vett a béketárgyalás gazdasági előkészítésében. 1947–1948-ban a budapesti közgazdasági karon a jegybankpolitika tanára volt. 1948 nyarán emigrált; Amerikában telepedett le. 1948–1949-ben a New School for Social Research (New York) előadója volt. 1949–1952 között a De Paul University (Chicago) pénzügypolitika szakának tanára volt. 1952–1956 között az ENSZ megbízásából a bolíviai kormány pénzügyi tanácsadója volt. 1956–1974 között a Világbank munkatársa, 1968–1972 között európai igazgatója volt Párizsban. 1974-ben ENSZ-szakértő volt Libanonban. 1974–1976 között az isztambuli Akbank tanácsadójaként dolgozott. 1974–1975-ben a Siemens France alelnöke, 1976–1979 között elnöke, 1979–1983 között az igazgatótanács tagja volt. 1974–1983 között a Kanadai Királyi Bank igazgatótanácsának tagja volt.
Pénzügyi és gazdasági szaktanulmányokat írt. Magyarul az Új Látóhatárban és az Irodalmi Újságban publikált.
Családja 1936. február 18-án Budapesten feleségül vette Waldhauser Ilonát, Waldhauser Géza és Biehn Matild lányát. 1939-ben elváltak, s még ugyanebben az évben újból megnősült. Sógornőjével, Waldhauser Évával kötött házasságot.
Művei 80 év a föld körül (Budapest, 1990)
Jegyzetek
Források Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia 56-os portál
További információk Borbándi Gyula: Emigránsok. Budapest, A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia, (2002).
Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 4. átdolgozott, bővített kiadás. Szerkesztette: Hermann Péter. Budapest, Kossuth, 1981. Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. javított és bővített kiadás+Álnévlexikon] Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000. Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, szerkesztő: Markóczy Mária. Budapest, Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. Magyar és nemzetközi ki kicsoda. Több mint 12 000 kortársunk életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, szerkesztő: Pásztor Antal, Szalay Katalin, Szarvas Krisztina. Budapest, Biográf, 1991. Benkő Péter: A magyar népi mozgalom almanachja 1932-1962. Budapest, Deák, 1996. Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938-1948. Budapest, Európa, 1997.
Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza. 1945-1985. (Bern, 1985) Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolgozta és sajtó alá rendezte: Hubai László. 4. bővített, javított kiadás. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992; 5. bővített javított kiadás. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2004.
Kategória:1907-ben született személyek Kategória:1992-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar közgazdászok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Amerikai közgazdászok Kategória:Kolozsváriak Kategória:Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyarország jegybankelnökei