Holly Jenő (Eugen Holly; álnéven Egon Erich Stampf; Stomfa, 1896. május 10.PIM Névtér szerint tévesen augusztus – Budapest, 1964. április 16.)Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 377/1964. folyószáma alatt.szmit.hu Vö. Népszabadság 1964. április 19. költő, író, színműíró, lapszerkesztő.

Élete Holly Károly és Jirászek Antónia fia. Magyar-szlovák családból származott, otthon tanult meg németül és magyarul is. Négy gyermeke volt.

Pozsonyban végezte a középiskolát. Az első világháború alatt a berlini Műszaki Egyetemen tanult. Hazatérte után 1919-től a Volkstimme, és a Korzó hetilap munkatársa.

A pozsonyi Presburger Presse, a Presburger Zeitung, majd 1925-től a Grenzbote, illetve bécsi lapok (Neues Wiener Jour­nal, Neues Wiener Tage­blatt) munkatársa. 1935-ben vallomást tett Bazovszky Lajos hazaárulási perében.Prágai Magyar Hírlap 14/275, 7. (1935. december 1.)

Pozsonyi újságírói tevékenységével rendtörvénybe ütköző vétség miatt állt 1932-ben bíróság előtt,PMH 11/228, 6 (1932. október 6.) "...megnyerte a pert annak dacára, hogy igaza volt." illetve egyéb összetűzésekbe is keveredett.PMH 2/287, 6 (1923. december 19.); PMH 14/18, 6 (1935. január 22.) Elsősorban csehszlovák államellenes magatartást tanúsító újságíróként tartják számon, magyar és szociális érzékenységét később is megtartotta.

Az első bécsi döntés után Franz Karmasin államtitkár és a Német Párt fél millió koronáért megvásárolta a Grenzbote lapot, és a főszerkesztő Hollyt, illetve további munkatársakat azonnal szabadságolták. A lap új nemzetiszocialista irányvonalat vett.Felvidéki Magyar Hirlap I/20, 9 (1938. november 29.) 1939-ben az eperjesi Új Világ munkatársa.Lakatos Éva 1997: Magyar irodalmi folyóiratok. Budapest, 3173. 1943-ban a Pester Lloyd munkatársa. A Gestapo egy évig fogolyként tartotta a pozsonyi börtönben, s csak barátai közbenjárására sikerült nehezen szabadulnia. Ezután Budapesten élt.

A második világháború után 1945-ben Budapesten jelentést tett a pozsonyi helyzetről és az ottani magyarüldözésekről a magyar miniszterelnökségnek.Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948 Az alapítástól kezdve a Freies Leben szerkesztője volt.30 Jahre freies Ungarn und die Nationalitäten. In: Deutscher Kalender 1976, 39. Halálát keringési elégtelenség, agyárrögösödés okozta. Óbudán helyezték örök nyugalomra. Felesége Lusztig Jolán volt, akivel 1940-ben Pozsonyban kötött házasságot.

A Magyar Újságírók Szövetségének tagja. Esterházy János egyik kapcsolattartó bizalmasa volt, börtönben való helyzetéről is ő szolgáltatott információkat.Molnár Imre 2008: Sem gyűlölettel, sem erőszakkal...

Elismerései A Szocialista kultúráért-díj

Művei Előbb magyarul, a két világháború között németül, majd ismét magyarul is közölte írásait. 1923 Die Insel der Lüge 1924 Ligeti hangulat. In: Uj Auróra 1927-ben szlovákiai útleírásait tervezte közölniMi készül Szlovenszkóban? Magyar Hírlap 37/143, 17 (1927. június 26.) 1927 Im Lande der Kabbalisten, der Religionskämpfe und Hunger 1934-ben német nyelvű drámát írt Görgei ArtúrrólPMH 13/218, 32 (1934. december 23.) 1939 Ének a régi Pozsonyról (a pozsonyi magyar-német sorsközösségségről); Felvidéki Magyar Hírlap 2/53, 21 (1939. március 5.) 1956 Lenzgespräch gegenüber der budapester Zitadelle. Freies Leben 3/15, 2 (1956. április 14.) Das Schiff des Fiebers. Budapest (verseskötet) Der blaue Gott Seine Eminenz

Források Neue Zeitung 8/17, 2 (1964. április 24.)

További információk

1987 Slovenský biografický slovník. Martin, 599.

Kategória:Pozsonyiak Kategória:Stomfaiak Kategória:1896-ban született személyek Kategória:1964-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar költők, írók Kategória:Magyar újságírók