Id. Hara László, teljes nevén Hara László Adolf (Budapest, Józsefváros, 1915. december 31. – Budapest, 2001. október 3.) Liszt Ferenc-díjas magyar fagottművész és tanár, az első magyar fagottiskola írója.
Pályafutása Hara Géza (1885–1956) hentessegéd és Zöld Anna fiaként született. 1930-ban iratkozott be a Nemzeti Zenedébe, majd tanulmányait a Zeneakadémián folytatta, ahol 1940-ben diplomázott. A Magyar Királyi Operaház tagja, majd 1945-től a Székesfővárosi Zenekar tagja lett. 1952-től 1977-ig az Állami Hangversenyzenekar szóló fagottosa volt.
1947-ben alapítója az első magyar hivatásos fúvós kamaraegyüttesének, a Budapesti Fúvósötösnek, amely a Tátrai-vonósnégyes mellett hosszú ideig a legnépszerűbb magyar kamaraformáció volt. Sok magyar zeneszerzőt inspirált új mű írására, Magyarországon készült hangfelvételeik száma mintegy negyven, fellépéseik száma több mint 3000, külföldön is sokat szerepeltek és ott is rádiófelvételek készültek velük. Szólistaként is sokat szerepelt nyilvánosan, bel- és külföldön.
1946–1987 között tanított, először a Állami Zenekonzervatóriumban, majd a Zeneakadémián.
Fia, ifj. Hara László („KisHara”) fagottművész, akivel annak viszonylag korai haláláig szoros szakmai együttműködésben is voltak.
Érdekesség A Magyar Televízió Esti mese műsorszáma szignáljaként ő játssza a „mackóbrummogást”.
Díjai, elismerései Liszt Ferenc-díj (a Budapesti Fúvósötös tagjaként, 1954) Magyarország Érdemes Művésze díj (1980) Lajtha László-érem (1983) Bartók Béla–Pásztory Ditta-díj (1987) Magyar Köztársaság Aranykoszorúval Díszített Csillagrendje (1990)
Jegyzetek
Források
További információk
Kategória:1915-ben született személyek Kategória:2001-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar fagottosok Kategória:Magyar zenepedagógusok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Liszt Ferenc-díjasok Kategória:Bartók–Pásztory-díjasok