A világjárványokra való tervezés és felkészülés az országokban és a nemzetközi szervezetekben már megtörtént. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlásokat és iránymutatásokat ír, bár nincs olyan tartós mechanizmus, amely felülvizsgálná az országok járványokra való felkészültségét és gyors válaszadás képességét. A nemzeti fellépés a nemzeti kormányokon múlik. 2005-2006-ban, a 2009-es sertésinfluenza-világjárványt megelőzően és az azt követő évtizedben az Egyesült Államok, Franciaország, az Egyesült Királyság és mások kormányai stratégiai egészségügyi eszközkészleteket kezeltek, de a 2009-es világjárványt követően a költségek csökkentése érdekében gyakran csökkentették a készleteket.

Egy 2018. júniusi felülvizsgálat szerint a világjárványra vonatkozó tervek mindenhol elégtelenek voltak, mivel a természetes vírusok több mint 50%-os halálozási aránnyal is megjelenhetnek, de az egészségügyi szakemberek és a politikai döntéshozók úgy terveztek, mintha a világjárványok soha nem haladnák meg az 1918-as spanyolnátha világjárvány 2,0%-os halálozási arányát. A COVID-19 világjárványt megelőző években több kormány is demonstrációs gyakorlatokat (köztük a Crimson Contagiont) tartott, amelyek bebizonyították, hogy a legtöbb ország nem lesz eléggé felkészült. Sem a kormányok, sem a nagyvállalatok nem tettek lépéseket. Számos jelentés kiemelte, hogy a nemzeti kormányok képtelenek voltak tanulni a korábbi járványokból. Richard Horton, a The Lancet főszerkesztője a "SARS-CoV-2-re adott globális választ egy generáció legnagyobb tudománypolitikai kudarcának" nevezte.

A korai járványok Hupej tartományban (Kína), Olaszországban és Spanyolországban megmutatták, hogy számos fejlett ország egészségügyi rendszere túlterhelt. A gyengébb orvosi infrastruktúrával, az intenzív ágyak felszerelésével és más orvosi szükségletekkel rendelkező fejlődő országokban a hiány várhatóan hamarabb bekövetkezik.

Nemzetközi

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Világbank a 2000-es és a 2010-es évek során, különösen a 2002-2004-es SARS-járványt követően figyelmeztetett a világjárványok veszélyére. A Globális Felkészültségi Megfigyelő Testület 2019 végén adta ki első jelentését. Magánkezdeményezések is felhívták a figyelmet a pandémiás veszélyekre és a jobb felkészülés szükségességére. A WHO 2018-ban alkotta meg az X-betegség kifejezést, amely "azt a tudatot jelenti, hogy egy súlyos nemzetközi járványt egy jelenleg ismeretlen, emberi betegséget okozó kórokozó okozhat", hogy a kutatást és fejlesztést a következő, akkor még ismeretlen világjárvány valószínű jelöltjeire összpontosítsa.

A nemzetközi megosztottság és a megfelelő együttműködés hiánya korlátozta a felkészültséget. A WHO influenza világjárványra való felkészültségi projektjének kétéves költségvetése 39 millió USD volt, a WHO 2020-2021-es 4. milliárd USD-s költségvetéséből.

Számos szervezet évek óta részt vesz a világ járványokra és világjárványokra való felkészítésében. Ezek közé tartozik a járványkészültségi innovációk koalíciója (Coalition for Epidemic Preparedness Innovations), amelyet a Bill & Melinda Gates Alapítvány, a Wellcome Trust és az Európai Bizottság közösen alapított. A koalíció 2017 óta próbál egy olyan platform-megközelítést kidolgozni az olyan újonnan megjelenő járványos betegségek kezelésére, mint a COVID-19, amely lehetővé tenné a gyors vakcinafejlesztést és immunitáskutatást a járványok kitörésére adott válaszként.

Országok

Franciaország

A 2000-es évekbeli figyelmeztetéseket és fokozott felkészültséget követően a 2009-es sertésinfluenza-világjárvány gyors járványellenes reakciókat eredményezett a nyugati országokban. Az enyhe tünetekkel és alacsony halálozási aránnyal rendelkező H1N1/09 vírustörzs végül a közszféra túlzott reakciókészsége, a kiadások és a 2009-es influenza elleni védőoltás magas költségei miatt visszahatást váltott ki. A következő években az orvosi felszerelések nemzeti stratégiai készleteit nem újították fel rendszeresen. Franciaországban széles körben bírálták a Roselyne Bachelot egészségügyi miniszter felelősségi körébe tartozó, a H1N1 vírussal kapcsolatos maszkok, vakcinák és egyéb eszközök 382 millió eurós beszerzését.

A francia egészségügyi hatóságok 2011-ben úgy döntöttek, hogy a beszerzési és tárolási költségek csökkentése érdekében nem töltik fel készleteiket, és inkább a Kínából érkező szállítmányokra és a just-in-time logisztikára támaszkodnak, a felelősséget pedig fakultatív alapon magánvállalatokra osztják. A francia stratégiai készlet ebben az időszakban a 2010-es egymilliárd sebészeti maszkról és 600 millió FFP2 maszkról 2020 elejére 150 millióra, illetve nullára csökkent.

Egyesült Királyság

Az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) trösztjei a 2007-es H5N1 influenzajárvány ("madárinfluenza") kitörése óta végzik az influenzaszerű járványok szimulációit. Russell King, az NHS egyik rugalmassági menedzsere akkoriban azt mondta, hogy "a kabinetiroda a személyi védőfelszerelés (PPE) elérhetőségét és elosztását jelölte meg a világjárvány egyik kritikus pontjaként".

A Cygnus gyakorlat egy háromnapos szimulációs gyakorlat volt, amelyet az NHS England 2016 októberében hajtott végre egy hipotetikus H2N2 influenza-világjárvány Egyesült Királyságra gyakorolt hatásának becslésére. A gyakorlatot az Egészségügyi és Szociális Ellátási Minisztériumot képviselő Public Health England végezte. Skóciában, Walesben és Észak-Írországban tizenkét kormányhivatal, valamint helyi ellenálló képességi fórumok (LRF) vettek részt. Az említett szervezetek, börtönök, valamint a helyi és központi kormányzat több mint 950 dolgozója vett részt a háromnapos szimulációban, és tesztelték, hogy képesek-e megbirkózni a nagyfokú orvosi stresszhelyzetekkel. A résztvevőket a világjárvány hetedik hetébe helyezték - a válság csúcspontjára, amikor a legnagyobb az egészségügyi ellátás iránti igény. Ebben a szakaszban a becslések szerint a lakosság 50%-a fertőződött meg, és közel 400 000 ember halt meg. A feltételezett helyzet az volt, hogy a vakcinát már elkészítették és megvásárolták, de még nem szállították le az Egyesült Királyságba. A kórházak és a szociális ellátás tisztviselőinek vészhelyzeti terveket kellett kidolgozniuk az erőforrások megterhelésének kezelésére, míg a kormányzati tisztviselők gyors döntéshozatalt igénylő helyzeteknek voltak kitéve. A helyzet realisztikusabbá tétele érdekében COBRA-értekezleteket tartottak a miniszterek és a tisztviselők között. Szimulált hírügynökségeket és a közösségi médiát használtak fiktív frissítések közlésére. Az Egyesült Királyság világjárványra való felkészültségi weboldalán a kormány nyilatkozatában kijelentette, hogy a gyakorlat nem a jövőbeni, különböző természetű világjárványok kezelésére irányult, és nem is arra, hogy pontosan meghatározza, milyen intézkedéseket kell elfogadni a széles körű terjedés elkerülése érdekében.

A gyakorlat eredményei azt mutatták, hogy a világjárvány az erőforrások hiánya miatt összeomlana az ország egészségügyi rendszere, és Sally Davies, az akkori főorvos kijelentette, hogy az orvosi lélegeztetőgépek hiánya és a holttestek ártalmatlanításának logisztikája komoly problémát jelent. A gyakorlat teljes eredményét eredetileg titkosították, de később a nyilvánosság nyomására és nyomására nyilvánosságra hozták. 2020 novemberében az Egyesült Királyság kormánya kijelentette, hogy az összes megállapított tanulságot megvitatták és megfelelően figyelembe vették a világjárványra való felkészültségi tervekben.

A The Daily Telegraph egy kormányzati forrás szerint a szimuláció eredményei "túlságosan ijesztőek" voltak ahhoz, hogy nyilvánosságra hozzák őket. A Telegraph szerint a gyakorlat arra a feltételezésre vezetett, hogy egy hasonló járványra a "csordás immunitás" lenne a legjobb válasz. Az eredményekről szóló részleges jelentést később a The Guardian című brit napilap tette közzé, ami a nyilvánosság elégedetlenségét váltotta ki a kezelés módjával kapcsolatban. 2020 májusában a The Guardian által készített interjúban Martin Green, a Care England, az egyik legnagyobb brit magánápolóházi vállalat vezérigazgatója azt mondta, hogy a kormány korábban nem figyelmeztette a magánegészségügyi ágazatokat a kapacitáshiányra egy esetleges világjárvány esetén.

Az Alice-gyakorlat egy 2016-os brit MERS-koronavírus világjárvány modellezési gyakorlat volt, amelyben a Public Health England és az Egészségügyi és Szociális Ellátási Minisztérium tisztviselői vettek részt. Moosa Qureshi, egy kórházi tanácsadó, aki 2021-ben szerezte meg az Alice-ről szóló, korábban nem nyilvánosságra hozott információkat, elmondta, hogy a gyakorlatnak "fel kellett volna készítenie minket egy olyan vírusra, amelynek lappangási ideje hosszabb, mint az influenzáé, amely sokkal tovább képes túlélni a szennyezett felületeken, mint az influenza, amely magas szintű védelmet igényel az egészségügyi dolgozók számára, és amely ellen nem lehet beoltani egy második hullám előtt. Ennek az influenza-stratégiától eltérő stratégiákat kellett volna eredményeznie az egyéni védőeszközökre és a karanténra vonatkozóan."

Richard Horton, a The Lancet főszerkesztője szerint a gazdasági megszorító intézkedések szerepet játszottak abban, hogy az Egyesült Királyság "nem tudta levonni a 2002-2004-es SARS-járvány tanulságait", és hogy az Egyesült Királyság "rosszul felkészült" a COVID-19 világjárványra. A The Guardian számára készített vizsgálat megállapította, hogy a privatizáció és a megszorítások, valamint az, hogy a kormány a COVID-19 világjárvány idején magánvállalkozókra támaszkodott, "kitette" Angliát a vírusnak: "a közegészségügyi válsághelyzetekre való reagálást szolgáló infrastruktúrát a legutóbbi konzervatív kormányok által bevezetett politikák - egyes változtatások még a munkáspárti kormányzás éveire nyúlnak vissza - szétzilálták, és néhány helyen lerombolták".

Egyesült Államok

A Globális Egészségbiztonsági Index, egy amerikai-brit értékelés szerint, amely 195 ország egészségügyi biztonsági képességeit rangsorolja, az Egyesült Államok 2020-ban a "legfelkészültebb" nemzet volt ezek az értékelések hat kategórián alapulnak. A COVID-19 világjárványhoz kapcsolódó fő kategóriák a következők: Gyorsreagálás, egészségügyi rendszer és megelőzés. Ezen értékelés ellenére az Egyesült Államok nem készítette elő a kritikus készleteket, amelyek a tervezési gyakorlatok szerint szükségesek lettek volna, és nem követte saját tervezési dokumentumait a COVID-19 pandémiára adott válaszlépések végrehajtása során.

Világméretű járványokat előrejelző jelentések

Az Egyesült Államok történelme során számos világjárvány és járvány sújtotta, többek között az 1918-as spanyolnátha, amelynek halálos áldozatainak száma 550 000-re becsülhető, az 1957-es ázsiai influenza, amelynek halálos áldozatainak száma 70 000-re becsülhető, és az 1968-as hongkongi influenza, amelynek halálos áldozatainak száma 100 000-re becsülhető. A COVID-19 előtti legutóbbi világjárvány, a 2009-es sertésinfluenza-világjárvány több mint 12 000 amerikai életét oltotta ki, és további 270 000 ember került kórházba körülbelül egy év alatt.

Az Egyesült Államok hírszerző közössége a 2017-es és 2018-as éves világméretű fenyegetésértékelő jelentésében azt írta, hogy ha egy kapcsolódó koronavírus "hatékony emberről emberre való átvihetőségre tesz szert", akkor "világjárványos potenciállal" rendelkezne. A 2018-as világméretű fenyegetésértékelés szerint az új típusú, "emberek között könnyen átvihető" mikrobák továbbra is "jelentős fenyegetést" jelentenek. Hasonlóképpen, a 2019. évi világméretű fenyegetettségi értékelés arra figyelmeztetett, hogy "az Egyesült Államok és a világ továbbra is sebezhető marad a következő influenzajárvány vagy egy olyan fertőző betegség nagymértékű kitörésével szemben, amely tömeges halálozáshoz és rokkantsághoz vezethet, súlyosan érintheti a világgazdaságot, megterhelheti a nemzetközi erőforrásokat, és fokozhatja az Egyesült Államokhoz intézett segítségkéréseket".

Frissített tervek és iránymutatások