Badiny Jós Ferenc (ejtsd: Badini), születési nevén Jorcsik Ferenc (Gács, 1909. június 3.Emléktábla avatás – Budapest, 2007. március 10.) a szaktudományokban el nem fogadott munkásságú autodidakta magyar történetíró, nyelvész, sumerológus és vallásalapító.Rédei Károly: Őstörténetünk kérdései, A nyelvészeti dilettantizmus kritikája, Balassi Kiadó, Bp., 2003 , 103. o. Olyan, tudományosan cáfoltSumer-magyar rokonság? Badiny-jós módszereSumer-magyar rokonság? - Sumerek a DunánálJézus nem is zsidó, hanem párthus eredetű?A „párthus Jézus” megalkotói elméletek hirdetője, mint sumer–magyar nyelvrokonság (nyelvazonosság) teóriája és Jézus állítólagos pártus származása. (A pártusokat Badinyi a magyarok rokonnépének tartja, ígyhát szerinte szegről-végről még Jézus is magyar rokon népektől származott) Az eredeti szlávos hangzású Jorcsik nevet valamikor 1940 előtt változtatta Jósra, majd pár évre rá ezt kombinálta anyja családnevével (Badiny), neve így nyerte el új és végső hivatalos alakját: Badiny Jós Ferencként. 220px|bélyegkép|Sírja a Farkasréti temetőben (942/2-1-105 urnasír) Élete Gimnáziumi tanulmányait Balassagyarmaton végezte. A Ludovika Akadémia tüzér-, majd repülőkiképzése után kezdte el tiszti pályafutását. A trianoni békeszerződés korlátozásai miatt polgári légiforgalomban dolgozott, továbbra is a Magyar Királyi Honvédség kötelékében. Egy síbaleset következtében rokkant lett. A Magyar Királyi Honvédségből 1940-ben kivált, és Jós Ferenc néven szállodát vezetett és takarmány-nagykereskedéssel foglalkozott. tanulmányait, de 1944-ben Ausztriába, majd 1946-ban Argentínába menekült. Itt kezdett autodidakta módon sumerológiával foglalkozni.

Az elméleti alapokat a római Institutum Pontificum Biblicumtól kapta, és mint Anton Deimel iskolájának a követője tanult. Ugyanezen intézettől nyerte képesítését,

Meghívták a Nemzetközi Orientalista Kongresszus 1967-es összejövetelére. Az USA-beli Ann Arborban az esztergomi királyi kápolna oroszlános díszítésének sumer és babiloni eredetét vizsgálta „Altaic People's Theocracy” c. munkájában. Ez volt az egyetlen meghívása, előadásának semmilyen nemzetközi visszhangja nem volt, a résztvevő René Labat francia ókortörténész és asszirológus szerint megalapozatlan téziseket hirdetett a kongresszuson.Nyelvtudományi Közlemények 78. kötet, 1976/1. 16–17. oldal 1971-ben a canberrai (Ausztrália) kongresszuson – Argentína képviseletében – vett részt, ahol a párthus nép állítólagos magyar származását vizsgálta „The Ethnic and Linguistic Problem of the Parthians” c. előadásában. Néhány külföldön kiadott művének szerzőjeként mint Francisco Jos Badiny szerepel.

Az általa időközben „judaistának” cimkézett katolikus egyházat megtagadta,Pártus Jézus? s megalapította az ettől független Magyar Egyházat, aminek szerinte egyházközségek helyett un. „végvárakba” kell szerveződnie. Egyháza még folyóiratot is indított, amelynek hasábjain – többek közt – meghirdette az „Amerikai Nagybácsik Mozgalmat” (célja amerikai nagybácsi szerzése minden magyar újszülöttnek), a „Csína-barát Mozgalmat”, (Kína barátot jelent) és a „Magyar Kultúrforradalom Mozgalmat”. (Mao Ce-tung kultúrforradalmának erkölcsi támogatását jelenti) Ez utóbbi céljait a mozgalom programjában ismerteti: „el kell pusztítani Magyarországon minden olyan elméletet, amelyik (őszerinte) a magyarság kárát szolgálja. Elsősorban azokat kell tűzre vetni, amelyek hamisak. Ilyen a finnugor rokonság-elmélet is. […] Követnünk kell […] a Magyar Mao Tce Tungnak – Kossuth Lajosnak irányelveit.”Hajdú Péter: Az uráli nyelvészet alapkérdései. Tankönyvkiadó, Budapest, 1981

Magyarországon elsőként 1996-ban adta ki könyveit az Orient Press Könyvkiadó. Sok kiadót felkeresett, de egyik sem vállalta fel könyveinek kiadását, - csak évekkel később.

Felesége halála után végleg visszaköltözött Magyarországra. A felsőoktatási intézménynek nem minősülő miskolci Nagy Lajos Király „Magánegyetemen” megalapította 1997-ben az Ókori-, közel-keleti és sumerológiai tanszéket, melynek un. „tanszékvezető egyetemi tanára” volt. 2007. március 10-én, 97 évesen hunyt el, sírja a budapesti Farkasréti temetőben található.

Megítélése Elméletével többé-kevésbé egyetértenek Pap Gábor (aki díszdoktorrá avatásakor mondott laudációt), Pesti József páter, Dudás Rudolf, Bíró József, Kristóff Zoltán, Marton Veronika, Tomory Zsuzsa.Badiny Jós Ferenc, a magyar tudományos gondolat megújítója Ők elsősorban Badinynak a tudomány által cáfolt, megalapozatlannak tartott feltevésének helyességét hangsúlyozzák, mely szerint a magyar nép mint a „tudás népe”, a legősibb civilizáció, a sumérok rokona és leszármazottja.

A tudományos és vallásos közösség túlnyomó többsége viszont – például Komoróczy Géza,Komoróczy Géza: Sumer és magyar?, Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1976. , 61–62. old. Rédei Károly,Rédei Károly: Őstörténetünk kérdései, A nyelvészeti dilettantizmus kritikája, Balassi Kiadó, Budapest, 2003. , 103. o. Pusztay János,Pusztay János: Az "ugor-török háború" után. 1977. Budapest: Magvető Erdélyi István,Erdélyi István: Sumér rokonság? 1989. Budapest: Akadémiai Kiadó Nemeshegyi PéterNemeshegyi Péter SJ Pártus herceg volt-e Jézus Krisztus? in: Távlatok 2007/3. – nyelvészeti, történészi módszereit és következtetéseit, teológiai elméleteit elutasítja, dilettantizmusnak ítéli. Szerintük Badiny fordításai helytelenek, következtetései tudománytalanok és légből kapottak. A katolikus egyház szemszögéből Jelenits István teológus kritizálta élesen Badiny teológiai nézeteit.

Farkasinszky Tibor és Záhonyi András sumer olvasatait (kivéve a az angolból fordított értelmezéseket) illette kritikával.

Pomázi névadó szerén 1999-ben – Szörényi Levente támogatásával – sok rajongójának adott ősi magyar nevet.

Külföldi megítélése is negatív. Ennek egyik példája René Labat, aki az 1973-as, XXIX. orientalista kongresszus után, 1974. február 14-én egy levélben írta le kételyeit Badiny érvelése tudományos megalapozottsága tekintetében.NyK. 78.1. 16–17. old. közli: Komoróczy Géza A sumerológia kezdeti időszakával Érdy Miklós átfogó munkája (A sumír, ural-altaji, magyar rokonság kutatásának története. Gilgamesh, N. Y., 1974) foglalkozott.

Könyvei Etnographical Map of Turanians, Uralo-Altaians, 1966 Signos Cuneiformes, 1966 A megtalált magyar őstörténelem, Ausztrália, 1967 A sumir-magyar nyelvazonosság bizonyító adatai, Buenos Aires, 1968 Magyar-hit és a hitben való megerősítés könyve, (1974) Badiny Jós Ferenc: Mah-Gar a magyar...! Nyílt levél Komoróczy Gézához. Válasz "Sumer és magyar ...?" c. könyvére; szerzői, Buenos Aires, 1976 Magyar Hit követésében indulás a magyar vallásban ... az „új ezredévre” (ahogy én látom), (Buenos Aires, 1977) Az Ister-Gami oroszlánok titka, (Buenos Aires, 1979) A kettős honfoglalás, (Buenos Aires, 1979) Nyelvtudomány és őstörténet, (Buenos Aires, 1982) A Magyar Szent Korona arányrendszerének és mitológiájának közel-keleti kozmológikus vonatkozásai, (Buenos Aires, 1986) Az istenes honfoglalók. Árpád kagán, (Torontó, 1986) The Godly Conquerors, (Canberra, 1987) Termékeny bizonyságaink [h. n. USA], 1988 Alap­elvek a magyar őstörténet kutatásában, (Buenos Aires, 1989) Betlehemi herceg. A pártus Jézus, (Buenos Aires, 1996) Kaldeától Ister-gamig. I. - A Sumír őstörténet (Orient Press Könyvkiadó, Budapest, 1997) Kaldeától Ister-gamig. II. - A Sumír-Magyar nyelvazonosság bizonyítékai (Orient Press Könyvkiadó, Budapest, 1997) Káldeától Ister-gamig III. – A sumir-magyar hitvilág (Orient Press Könyvkiadó, Budapest, 1997) Igaz történelmünk vezérfonala Árpádig (Orient Press Könyvkiadó, Budapest, 1996) A magyar nemzet történetének kis tükre. I. (Buenos Aires, 1984) (Orient Press könyvkiadó Budapest, 1996) Magyar Biblia (Buenos Aires, 1985.) (Orient Press Könyvkiadó, Budapest, 1998) Ballada – az Istentől nyert világosság, tudás és kötelesség könyve Jézus király – A pártus herceg, Budapest, (Ősi Örökségünk Alapítvány, 1998) Indiánok Nógrádban; Ősi Örökségünk Alapítvány, Budapest, 1999 A sorsdöntő államalapítás, Budapest (Ősi Örökségünk Alapítvány, 2000) A Táltos Isten; , Budapest 2001 (Ősi örökség alapítvány, 173 oldal) Az utolsó nógrádi indián; Magyar Ház, 2004 (Magyar Ház könyvek) A Táltos Isten; Magyar Ház, Budapest, 2004 (Magyar Ház könyvek) A magyarság eredete és a Boldogasszony; Magyar Ház, Budapest, 2004 (Magyar Ház könyvek) A káld-pártus hagyomány és a magyarok Jézus-vallása; Magyar Ház, Budapest, 2005 (Magyar Ház könyvek) Jézus magyar eredete; Angyali Menedék, Budapest, 2014 A magyarság igaz őstörténelme; Angyali Menedék, Budapest, 2015 Ősmagyar hagyományaink; Angyali Menedék, Budapest, 2016 Trianon és a harmadik világháború; Angyali Menedék, Budapest, 2017 MAGYAR BIBLIA Pesti Páter és Badiny-Jós Ferenc kutatásai szerint

Jegyzetek

További információk Hosszabb (pro-Badiny) életrajz (Hunhír.hu) Új Ember Jelenits István könyvkritikája Badiny Jós Ferenc Jézus király – a pártus herceg című könyvéhez, Új Ember 2000. augusztus 20–27., szeptember 3., 10. Badiny Jós Ferenc, 1909. június 3–2007. március 10. Emlékkönyv; szerk. Bognár József; Magyarok Háza, Bp., 2009 (Magyar Ház könyvek)

Kategória:Áltudósok Kategória:Magyar autodidakták Kategória:Alternatív elméletek a magyar nyelv történetéről Kategória:1909-ben született személyek Kategória:2007-ben elhunyt személyek Kategória:Gácsiak Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:Magyar katonai pilóták