Christopher Bernard Wilder (Sydney, 1945. március 13. – Colebrook, 1984. április 13.) ausztrál nemzetiségű sorozatgyilkos, akit az 1980-as évek elején a ,,Szépségkirálynő-gyilkosnak'' hívtak, mivel áldozatai egytől egyig fiatal hölgyek voltak, akik modellek, hostessek voltak, vagy akár szépségversenyeket is megjártak, Wilder maga is megfordult szépségversenyeken nézőként.
Fiatalkora Wilder 1945. március 13-án született Ausztráliában, katonaszülők gyermekeként.
A születése nem volt problémamentes, ugyanis a fellépett oxigénhiány miatt olyannyira súlyos volt az állapota, hogy egy pap is feladta rá az utolsó kenetet, de az orvosoknak végül mégis sikerült megmenteniük az életét. Kétéves korában ismét halálközeli helyzetbe került, miután kis híján belefulladt a család úszómedencéjébe, majd négyévesen egy görcsroham következtében került ismét halálközeli állapotba. Már kamaszként is több alkalommal lebukott, amint ablakokon keresztül idegen nőket kukkolt, a hatóságok figyelmét azonban először csak 1963-ban, tizennyolc évesen hívta fel, miután egy strandon Sydney-ben megerőszakolt egy tizenhárom éves kislányt. A rendőrség két másik férfit is őrizetbe vett, akik bevallották, hogy jelen voltak a bűncselekmény elkövetésekor, azt viszont tagadták, hogy ők egy ujjal is hozzáértek volna az áldozathoz. Wilder a bíróság előtt elismerte bűnösségét, ez pedig nagy szerepet játszott abban, hogy megúszta egy év próbaidővel. 1968-ban megházasodott, a nő azonban nyolc nappal később elhagyta, miután szembesült Wilder aberrált szexuális fantáziáival. Wilder ezt követően költözött az Egyesült Államokba.
Az Egyesült Államokban A floridai Boynton Beach egyik előkelő lakónegyedében élte mindennapjait, több sikeres – például ingatlanközvetítéssel, villanyszereléssel és építőiparral foglalkozó – vállalkozása révén pedig az élete külső szemlélőként irigylésre méltónak tűnhetett.
A felszín mögött azonban Wilder ugyanaz a szexuális bűnöző maradt. A hetvenes évek első felében, 1971 és 1975 között több eljárás is folyt ellene, börtönbüntetést azonban egyik esetben sem róttak ki rá. Ekkoriban dolgozta ki módszerét, amivel később sikerült átvernie és elcsalnia áldozatait. Egy David Pearce nevű, profi fotósnak adta ki magát, megnyerő stílusával pedig szinte mindig sikerült elhitetnie a naiv, modellkarrierről ábrándozó lányokkal, hogy az ő segítségével el tudják indítani a divat-, vagy akár a filmipari karrierjüket is. A személyes találkozások alkalmával azonban már szó sem volt portfóliókról és álomszerződésekről. Wilder a reménykedő fiatal nőket brutálisan megerőszakolta, és miután valamennyi, ellene irányult pert a tettéhez képest rendkívül kis büntetéssel megúszott, így folytatta is a szörnyű bűncselekmény-sorozatot.
1972-ben például egy gimnazista lány jelentette fel, miután Wilder megpróbálta orális szexre kényszeríteni. A bíróságon a férfi nyíltan elmondta, önkielégítés közben gyakran fantáziál fiatal nők megerőszakolásáról. A tárgyalássorozat folyamán több orvos is kivizsgálta, az eredmények kiértékelését követően pedig pszichoterápiás kezelést javasoltak. Ezen kívül viszont a férfire semmilyen egyéb büntetést nem szabtak ki.
Három évvel később, 1975-ben egy floridai bevásárlóközpontban kiszúrt magának egy diáklányt, akinek – David Pearce álnéven – divatfotózást ajánlott. A lány nemet mondott, amit Wilder nem viselt jól és követte áldozatát a közeli parkolóig, ahol elkapta, begyógyszerezte, majd közösülésre kényszerítette.
A fiatal nő a történtek után rögtön a rendőrségre ment, Wildert pedig megint letartóztatták. Az 1972-es történések azonban megismétlődtek. A férfi a tárgyalás folyamán azt mondta, maga sem tudja, elkövette-e a bűncselekményt, mivel az egész hétvége során furcsa emlékezetkiesések gyötörték. Végül vádalkut kötött és újfent megúszta próbaidővel, valamint terápiával. Összesen hat alkalommal találkozott egy kifejezetten szexuális bűnözőkre specializálódott pszichiáterrel, amelyek során bevetette híres-hírhedt megnyerő, manipulatív személyiségét. Ennek a viselkedésformának hatékonyságát mi sem bizonyította jobban, mint, hogy a sokat látott pszichiáter végül minden kétséget kizáróan elhitte, hogy a férfi tényleg nem volt tudatában a tettének.
Ismét Ausztráliában A történtek után, 1982-ben hazautazott Ausztráliába, azonban itt is folytatta ámokfutását. Néhány héttel az érkezése után elrabolt két tinilányt, akiket először arra kényszerített, hogy meztelenül pózoljanak neki, majd megkötözte őket és föléjük állva önkielégített. A lányokat ezután elengedte, akik meg is tették a feljelentést. Wilder szülei viszont kifizették az óvadékot, sőt ezután még azt is megengedték neki, hogy visszatérjen Floridába. A tárgyalását öt hónappal későbbre tűzték ki, de ezt a dátumot többször is elnapolták. Az utolsó, érvényben lévő időpont 1984 áprilisában volt, azonban erre a tárgyalásra végül már soha nem került sor.
Visszatérés az USA-ba
Autóversenyek Wilder ekkor, az 1980-as évek elején-közepén kezdett el érdeklődni az autóversenyzés iránt. A vállalkozásainak köszönhetően nem okozott számára semmiféle nehézséget, hogy különböző, amatőrök számára kiírt bajnokságokban részt vegyen. A versenyek során jól szerepelt, és 1983-ban már debütált az IMSA-ban is. Saját versenynaptárának részét képezte a neves sebringi 12 órás, amelyet egy Porsche 911-gyel teljesített. A versenyt végül a GTU-osztály tizedik helyén zárta Jack Rynerson és Van McDonald csapattársaként. Az autót az idény során Wilder nem csak vezette, de Rynerson mellett annak társtulajdonosa is volt. Utóbbi azonban a szezon végeztével visszavonult, és Wilder az 1984-es, szezonnyitó daytonai 24 órás versenyen már saját maga finanszírozta a nevezés teljes költségét. A szezon második IMSA-futamára február 25-én, Miamiban került sor. Ez a GTU-osztály számára csak egy 26 körös sprintfutamot takart, amelyet Wilder a 21. helyről indulva végül a 17.-ként fejezett be. A versenynek azonban egy borzasztó jelentősége is volt. Wilder ekkor kezdte meg a két hónapon át tartó, az egész Egyesült Államokat érintő gyilkosságsorozatát.
A gyilkosságsorozat A 20 éves Rosario Gonzalez hostessként dolgozott a versenypályán. A nő egy korábbi szépségversenyről jól ismerte Wildert, normális embernek tartotta, így rögtön beszélgetésbe is elegyedett vele. Gonzalez a nap végére, anélkül, hogy felvette volna a fizetését, bármiféle nyom nélkül eltűnt.
Március 4-én egy másik nő eltűnését is jelentették a floridai gyógypedagógus, egyben sikeres fotómodell Elizabeth Kenyon személyében, aki Wilder korábbi barátnője volt. A 23 éves tanárnőt utoljára a szülei látták, akik a nyomozóknak elmondták, hogy Elizabeth karjain és lábain zúzódásokat láttak. A nő azt állította, hogy az iskolában verekedés tört ki, amibe ő közbeavatkozott, így szerezve a sérüléseit, szülei azonban ezt nem hitték el. A nyomozás során Wildert kikérdezték a rendőrségen, majd elengedték. Néhány héttel később azonban már a gyanúsítottak listájának élére került a neve. Elizabeth egy másik exbarátja magánnyomozásba kezdett, ennek részeként pedig rendületlenül járta Floridát a nő fotójával és azzal a reménnyel, hogy talál valakit, aki tud hasznos információval szolgálni számára. Egy benzinkútnál végül sikerült találnia két embert, akik elmondták neki, hogy látták Elizabethet egy férfi társaságában, akinek személyleírása tökéletesen illett Wilderre. Kenyon autóját nem sokkal később megtalálták a közeli repülőtéren, azonban egyetlen utaslistán sem szerepelt a neve. A rendőrség ekkor már kifejezetten Wilder irányába nyomozott, figyelembe véve a nővel való korábbi kapcsolatát és a hosszú, szexuális bűncselekményeket magában foglaló múltját. Az esettel Gonzalez eltűnését is összekapcsolták, mivel azok körülményei között kísértetiesen sok volt a hasonlóság, azzal kezdve, hogy Wilder mindkettőjüket jól ismerte. A férfit újból kihallgatták, azonban mindent tagadott, a rendőröknek pedig konkrét bizonyíték nélkül nem volt más lehetőségük, ismét el kellett engedniük.
Az események március 13-án, Wilder 39. születésnapján pörögtek fel. Az egyik napilap ugyanis szalagcímben számolt be a két fiatal nő eltűnéséről, hozzátéve, hogy a hatóságok egy autóversenyzőt gyanúsítanak az ügyben. Ezt Wilder is látta és rögtön tudta, hogy szorul a hurok, így összepakolt és elhagyta Miamit. Útközben azonban a Satellite Beachen lévő Merritt Square plázából elrabolt és megerőszakolt, majd brutálisan meggyilkolt egy Terry Ferguson nevű, 21 éves nőt. A holttestet öt nappal később, egy kígyóktól hemzsegő kanálisban találták meg.
A következő áldozat a 19 esztendős Linda Grover lett, akit szokásához híven szintén egy bevásárlóközpontból rabolt el. A lányt egy, a Georgia állambeli Bainbridgeben lévő motelbe vitte, kétszer is megerőszakolta és egy házilag készített elektromos huzallal megkínozta, majd, leült tévét nézni, ezt használta ki Linda és a fürdőszobába menekülve magára zárta az ajtót és torkaszakadtából ordítani kezdett, hogy felhívja magára a többi vendég figyelmét. Wilder bepánikolt a küszöbön álló lebukás miatt, így a nőt otthagyta és kirohant a motelből, beszállt az autójába és Texasba menekült.
Texasban találkozott a 24 éves Terry Waldennel, akit megpróbált meggyőzni arról, hogy a modell szakmában lenne a helye és ő szívesen segítene is neki ebben. A hölgy ekkor elzavarta, két nappal később viszont eltűnt. A holttestét, rajta számos szúrt sebbel és kötelek által okozott nyomokkal három nap múlva találták meg. Ekkor már az FBI is bekapcsolódott a nyomozásba.
Eközben az IMSA versenyközössége még semmit sem tudott a gyilkosságsorozatról. A Wilder tulajdonában lévő versenyautó az 1984. március 24-én tartott sebringi 12 órás autóversenyen is részt vett. Ami pedig még ennél is hátborzongatóbb, hogy a hivatalos nevezési listán az ő neve is szerepelt, amit csak az utolsó pillanatban, az első szabadedzés előtt húztak ki. Az elmondások szerint azonban ekkoriban a csapat tagjainak még fogalmuk sem volt a gyilkosságokról, ők mindössze annyit tapasztaltak, hogy Wilder nem jelent meg a versenypályán. Az elfoglalt IMSA-mezőny még akkor sem gyanakodott, amikor a sebringi paddockot elárasztották a rendőrök és a szövetségi ügynökök, hogy mindenkinek kérdéseket tegyenek fel Wilder hollétét illetően. Gyilkosság gyanújáról ebben az időszakban még nem esett szó, csupán Elizabeth Kenyon és Rosario Gonzalez eltűnése kapcsán zajlott hivatalosan a nyomozás.
„Ha mindez igaz, Christopher a legnagyobb Jekyll és Hyde akit valaha láttam” – nyilatkozta pár nappal később Van McDonald, miután már a gyilkosság vádja is felmerült. „Nem vagyok képes elhinni, hogy ugyanarról a srácról van szó, akit én ismerek. Ő egy igazi úriember!”
Az autóversenyző Victoria Smith szintén megdöbbent:
„Ez lehetetlen. Chris ajtaja mindig nyitva állt azok előtt, akiknek segítségre volt szükségük. A legkedvesebb, legtisztelettudóbb ember, akivel valaha találkoztam, mint egy igazi, régivágású gentleman. Tipikusan az a srác, akit szívesen bemutatnál otthon a szüleidnek.”
A versenyen Wilder csapata remek teljesítményt nyújtva a GTU-osztály negyedik helyén zárt, az embereket viszont egyre jobban az foglalkoztatta, hogy vajon mi történhetett a főnökkel.
Az FBI eközben azt gyanította, hogy Wilder visszatérhet a versenypályára. A szövetségiek ebből adódóan ellepték az Indycar Long Beach-i paddockját, lévén a bajnokság egyik betétfutamát az IMSA szolgáltatta. Az FBI Los Angeles-i irodájának vezetője, Richard Bretzing pedig már ekkor bejelentette, hogy ha az ügy addig nem oldódik meg, akkor az április 29-én esedékes, riverside-i versenyen személyesen fog megjelenni.
„A Long Beach Grand Prix és az azt követő Riverside Grand Prix azok az események, amelyek vonzhatják Wildert” – mondta a sajtótájékoztatóján Bretzing. „Az eddigi cikk-cakkos mozgását nézve nagy esélyt látunk arra, hogy vissza fog térni Kaliforniába.”