bélyegkép|jobbra|250px|Nyitra látképe, előtérben a Várdomb Ez a szócikk Nyitra városának és tágabb környezetének fontosabb történéseit mutatja be.
Régészeti korszakok Ősi település, már a római korban ismert volt, majd szláv központtá vált. Az egykori fapiac területén (a Tabán alatt, ma május 1. tér) meroving kori sírok kerültek elő, melyeket az itt élő idegenek temetkezéseiként értelmeznek. Sajnos a tárgyak ismeretlen helyre kerültek.Max Udo Kasparek 1956: Fränkische Gräber aus Neutra. Karpaten-Jahrbuch 7; Fojtík 1977: Nitra, 20; Fusek-Zemene 1998, 88-89; Cs. Sós Ágnes 1961: Das frühmittelalterliche Gräberfeld von Keszthely-Fenékpuszta. Acta Archaeologica 13, 269 830-ban állítólag Adalram salzburgi érsek templomot szentelt fel a településen,Ivanič 2008, 60-69. Vö. Harvát 2019, 45-46. mely 880-ban már püspöki székhelyként szerepel (Wiching felszentelésekor).Industriae tuae; Epistolae 90. In: MMFH III, 169-170, 205. Vö. Třeštík 2001, 116. A templom korai léte, illetve felszentelése épp a salzburgi érsek által az egyetlen forrásrész (Conversio) bizonytalan eredete miatt azonban utóbb vitatott történeti hipotézis.Harvát 2019, 46-47. A mai nyitrai vár területén való legkorábbi középkori temetkezéseket a 8. és 9. század fordulójától a 9. század első feléig keltezik, míg a vár erődítése ellenben már a 9. század második felében régészetileg adatolható.Robak, Z. - Bednár, P. 2021: Grave 1/94 and New Data Refining the Chronology of Early Medieval Castle Hill in Nitra. Slovenská archeológia - Supplementum 2. Később megépült a zoborhegyi bencés apátság és a remeteségek is. A Nyitra folyó félkörívben öleli körül a 60 m magas Várhegyet, amelyen a kis alapterületű, de fontos vár áll.
Verő Z. egy honfoglaló lovas harcos sírleleteit (2 kengyel, vascsat, bronzkarkötő) adományozta a nyitrai múzeumnak, melyek a molnosi téglagyárban kerültek elő.Jan Eisner 1933: Pamiatky z doby veľkomoravskej na Slovensku. In: Nitra - Dejiny a umenie nitrianskeho zámku. Trnava, 55, 7. kép: 10-11, 13.
Árpád-kortól Mohácsig bélyegkép|balra|120px|A zoborhegyi bencés apátság 1113-ból származó birtoklevele A vár belső palánkját a 10. vagy 11. század folyamán megszüntették, és ezáltal növelték a kiterjedését.Robak - Bednár 2021. Az Iskola utcában 10-12. századi temetőrészletet tártak fel. A területen az újkori megtelepedés nyomai is előkerültek.Jaroslava Ruttkayová - Matej Ruttkay 2009: Záchranný archeologický výskum na Školskej ulici v Nitre. AVANS 2007, 165-167
Szent István 1006-ban (?) kelt oklevele, melyben Szent Emmerám kanonokjainak juttat adományokat, hamis.Szentpétery Imre 1923: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke - Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica I/1. Budapest, 2-3 No. 4. A 11. században épült vár Nyitra vármegye névadója és székhelye, palotáját nemrég feltárták.hlavnespravy.sk Itt őrizték és vakították meg Vazult. A nyitrai hercegi udvar mellett építtetett kápolnát Gizella királyné, és a regensburgi főegyház patrónusáról, Szent Emmerámról nevezte el. 1074-ben Henrik császár és Salamon sikertelenül ostromolta. 1111-ben Könyves Kálmán megerősíti a Zoborhegyi apátság oklevelét.Szentpétery Imre 1923: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke - Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica I/1. Budapest, 16-17 No. 43. 1113 körül Könyves Kálmán király alapította a nyitrai püspökséget. Azóta püspöki székhely és birtok.
1241-ben kiállta a tatár ostromot.Makkai László - Mezey László 1960: Árpád-kori és Anjou-kori levelek XI-XIV. század. 154. 1248-ban állítólag szabad királyi város lett,Dualszky 1875, 9-11. majd 1288-tól püspöki város.Nagy József 1864: Nyitra megye helyirása I/3. Komárom, 104-108; Czeizel 1900, 107-111. 1271-ben II. Ottokár cseh királyé,Pauer János 1847: Az egyházi rend érdeme Magyarország történetében. Árpádok időszakától korunkig. Székesfehérvár, 97. majd 1317-ben a kiközösített Mihály fia Simon de genere Kachu elfoglalta és Csák Máténak a kezére adta.Budai 1805, 205; Nyitra vármegye, p. 504. Ekkor a város nagy része leégett, a Szűz Mária kolostort is beleértve, ahol a nemesek és polgárok fontos iratait is őrizték.AO IV, 560; Vincent Sedlák 1987: Regesta diplomatica nec non epistolaria Slovaciae 2. Bratislava, 282; Szántó Richárd 2005: Természeti katasztrófa és éhínség 1315-1317-ben. In: Marton Szabolcs - Teiszler Éva (szerk.): Medievisztikai tanulmányok. Szeged, 135-142; Peter Keresteš 2021: Cirkevná topografia mesta Nitry – vyriešená neznáma. Studia Historica Brunensia 68/1, 190. 1338-ban, 1346-ban vagy 1383-ban a pápa jóváhagyta a király a nyitra püspöknek szóló birtok- és jogadományát.Piti F. 2025 (szerk.): Anjou-kori Oklevéltár - Supplementum II. Pótlások és kiegészítések a sorozat I–XXVI. köteteihez (1301–1342) /évvel ellátott oklevelek/. Budapest-Szeged, 268-269 No. 342. Erzsébet királyné legalább egyszer 1382 október-novemberében, Zsigmond király legalább háromszor járt a városban: 1388-ban, 1393 és 1399-ben, felesége Cillei Borbála pedig legalább 1427. november 30-án.itinerarium.mnl.gov.hu/
1427-ben Cillei Borbála Nyitráról német nyelvű levélben utasítja Pozsony városát, hogy álljon ellen a huszitáknak.DLDF 239480; Archív mesta Bratislavy, Archívny fond Magistrát mesta Bratislavy, Zbierka stredovekých listín a listov, AMB Listina 1035 1437-ben Nyitrán Rozgonyi György pozsonyi főispánként német nyelven megtiltja Pozsony városának a német só használatát, mivel Semptén és Komáromon keresztül sót szállítanak a városba.DLDF 239664; Archív mesta Bratislavy, Archívny fond Magistrát mesta Bratislavy, Zbierka stredovekých listín a listov, AMB Listina 1513. 1440-ben a husziták szállták meg, tőlük Hunyadi Mátyás foglalta vissza. 1445-ben Chetnek-i László nyitrai püspök panaszolta, hogy Maytech-i Gergely, akit Dénes esztergomi érsek tett meg a nyitrai vár várnagyává, püspökségének összes birtokait elfoglalta és azokat használta.DLDF 13858 1471-ben a Vitéz János vezette összeesküvés hívására IV. Kázmér lengyel király fia Kázmér herceg foglalta el, de 1472-ben a kiéheztető ostromot követően szabadon elvonult és Mátyás a várat visszavette.Budai Ézsaiás 1805: Magyar ország históriája a' mohátsi veszedelemig. Debrecen, 290-291. Az oklevelek tanúsága szerint Mátyás király 1471 legvégén személyesen volt jelen a haditáborban, sőt még a következő év január 12-én is valószínűleg ott volt, majd Üzbégen és Radosnán át Trencsénbe ment. Legközelebb 1474-ben lehetett a városban.Horváth Richárd 2011: Itineraria regis Matthiae Corvini et reginae Beatricis de Aragonia (1458––1490). Budapest, 94-95, 101. 1494-ben Sánkfalvai Antal lett a nyitrai püspök és zsinatot hívott össze,Cherrier Miklós 1856: A magyar egyház története. Pest, 322-325.; ; MKL; Karácsonyi János 1929: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. Veszprém, 87. melynek határozatait később 1558-ban Bornemisza Pál püspök is megerősítette és kibővítette.
1510 márciusában a király útba ejtette Nyitrát, ahol csatlakozott hozzá Erdődi István nyitrai püspök, hogy részt vegyenek az Esztergomba összehívott országgyűlésen. Esztergomban a tanácskozást azonban április elején hamar berekesztették, főként a pestistől való félelmük miatt.C. Tóth Norbert 2010: Az út Tatáig. Országgyűlések 1510-ben. László János (szerk.): Annales Tataienses VI. A diplomácia válaszútján. Tata, 12-14. Az 1510-es tatai országgyűlésről II. Ulászló előbb Komáromba, majd Nyitrára menekült a pestis elől, ahol találkozott Bakócz Tamás prímással és Szatmári György pécsi püspökkel (Bakócz ellenfele és utóda).Fraknói Vilmos 1889: Erdődi Bakócz Tamás élete. Budapest, III; Tóth-Szabó Pál 1906: Szatmári György prímás 1457-1524. Budapest; Rohrbacher Miklós 1888: Tata története. Tata, 89.
Török kor (Mohácsi vész után)
A Mohács utáni zűrzavaros időkben Podmaniczky István nyitrai püspök végül I. Ferdinánd pártjára állt, akit ő maga koronázott magyar királlyá. 1529-ben még német őrség volt a várban.Dedek Crescens Lajos 1899: Nyitravármegye története Emiatt 1530-ban Szapolyai János Török Bálintnak adományozta a javadalmakat és Nyitra várát.1541. Török Bálint birtokai. Vö. Albert Stránsky 1933: Dejiny biskupstva nitrianskeho. Nagyszombat, 184-186; Lukinich Imre 1939: Podmaniczky család oklevéltára II. Budapest, 533 szerint Török Bálint 1536-ban (?) még tartotta Nyitra várát, s csak 1536 őszén tért át Szapolyai pártjára. Őt riválisa a Habsburg párti Thurzó Elek váltotta, miután 1533-ban Pápára cserélték Nyitrát.Bessenyei József 1994: Enyingi Török Bálint okmánytára.] Vö. Dedek 1899, 613. Neki is köszönhető, hogy sikerült Thurzó Ferencnek nyitrai püspökké lennie (később lemondott egyházi tisztségéről és áttért).
A Nyitra völgyében a források szerint az első támadás 1530 szeptemberében következett be,Dedek, C. L. 1899: IV. Nyitravármegye az ország három részre oszlásának idejében - Török betörések, in: Nyitra vármegye, 613. de a törökök nem ostromolták meg. Ennek ellenére a Zoboron előkerült egy 1530-as záródású 503 darabos ezüst éremlelet.Gyöngyössy Márton 2010: A királyi Magyarország pénztörténete (1527-1608). Budapest, 86. Bongars Jakab 1585-ben Érsekújvárból Nyitrára érkezett,Szamota István 1891: Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten 1054-1717. Budapest, 167. s a környékről megjegyzi, hogy sűrűn lakott, jól művelt vidék.Birkás Géza 1948: Francia utazók Magyarországon. Szeged, 35. 1594 tavaszán az áradások miatt a keresztény hadak nagyon nehezen haladtak új gyülekezési helyükre Győrbe. Mátyás herceget Fejérkövy István nyitrai püspök vendégelte meg.Istvánffy Miklós; Bagi Zoltán Péter 2022: Ferdinand Graf von Hardegg I. Győr, 121-122.
250px|bélyegkép|jobbra|Nyitra 1690 körül (Gaspar Bouttats látképe)