bélyegkép|250x250px| A {T1, T2, T3, ...} a θ0 paraméter becsléseinek sorozata, amelynek valódi értéke 4. Ez a becslés konzisztens: a becslések egyre inkább a θ0 valós érték közelében koncentrálódnak; ugyanakkor a becslések torzítottak. A sorozat egy olyan valószínűségi változóhoz konvergál amely 1 valószínűséggel egyenlő θ0-val. A statisztikában a konzisztens becslés vagy aszimptotikusan konzisztens becslés egy becslés – a θ0 paraméter valós értékének kiszámítására szolgáló szabály –, amelynek az a tulajdonsága, hogy ahogy a felhasznált adatpontok száma korlátlanul növekszik, a kapott becslések sorozatának valószínűségi határértéke (plim) θ0-hoz konvergál. Ez azt jelenti, hogy a becslések eloszlása egyre inkább a becsült paraméter valódi értékéhez közel koncentrálódik, így annak valószínűsége, hogy a becslő tetszőlegesen közel kerül θ0-hoz, egyhez konvergál.
A gyakorlatban ez úgy működik hogy készítünk egy becslést egy rendelkezésre álló n méretű minta alapján, majd elképzeljük, hogy tovább gyűjthetjük az adatokat, és a végtelenségig bővíthetjük a mintát. Ily módon n-nel indexelt becslések sorozatát kapjuk, és a konzisztencia arra vonatkozik, hogy mi történik akkor, ha a minta mérete „a végtelenségig nő”. Ha a becslések sorozata matematikailag kimutathatóan valószínűségében konvergál a valódi θ0 értékhez, akkor konzisztens becslésnek nevezzük; ellenkező esetben a becslést inkonzisztensnek mondják.
Az itt meghatározott konzisztenciát néha gyenge konzisztenciának is nevezik. Ha a valószínűségi konvergenciát majdnem biztos konvergenciával helyettesítjük, akkor a becslés erősen konzisztensnek mondható. A konzisztencia a torzítottsághoz hasonló fogalom, mivel mindkettő azt méri hogy egy becslés mennyire „jó” - azonban két különböző szempontból - fontos hogy egyik tulajdonságból sem következik a másik.
Definíció Formálisan egy becslés T n a θ paraméterre akkor konzisztens, ha valószínűségben konvergál a valódi paraméterhez:
azaz, ha minden ε > 0 esetén
Egy szigorúbb definíció figyelembe veszi azt a tényt, hogy θ értéke valójában ismeretlen, így a valószínűségi konvergenciának meg kell történnie e paraméter minden lehetséges értékére. Tegyük fel, hogy } eloszlások egy halmaza (a parametrikus modell ), és } egy végtelen minta a p θ eloszlásból. Legyen { T n ( X θ ) } becslések sorozata valamilyen g ( θ ) paraméterhez. Általában a T n egy minta első n megfigyelésén alapul. Ekkor ezt a { T n } sorozatot (gyengén) konzisztensnek mondjuk, ha
Ez a definíció egy g (θ) függvényt használ θ helyett, mivel az embert gyakran érdekli az alapul szolgáló paraméter egy bizonyos függvényének vagy egy részvektorának becslése.
Példák
Normál valószínűségi változó mintaátlaga Tegyük fel, hogy van egy {X1, X2, ...} megfigyelési sorozatunk egy normál N (μ, σ2) eloszlásból. A μ első n megfigyelés alapján történő becsléséhez a mintaátlagot használhatjuk: . Ez meghatározza a becslések sorozatát, az n mintamérettel indexelve.
A normális eloszlás tulajdonságaiból ismerjük ennek a statisztikának a mintavételi eloszlását : T n maga normális eloszlású, μ átlaggal és σ 2 / n szórással. Ezzel egyenértékűen sztenderd normál eloszlású:
ahogy n a végtelenhez tart, bármely rögzített számra. Ezért a mintaátlagok T n sorozata konzisztens a sokaság átlagára nézve μ ( a normális eloszlás kumulatív eloszlás függvénye).
A konzisztencia vizsgálata Az aszimptotikus konzisztencia fogalma nagyon közel áll, szinte szinonimája a valószínűségi konvergencia fogalmának. Mint ilyen, bármely tétel, lemma vagy tulajdonság, amely valószínűségi konvergenciát állapít meg, felhasználható a konzisztencia bizonyítására. Számos ilyen eszköz létezik:
A konzisztencia közvetlenül a definícióból való bizonyítására használhatjuk a következő egyenlőtlenséget
a h függvény leggyakrabban vagy az abszolút érték (ebben az esetben ez a reláció Markov-egyenlőtlenségként ismert), vagy a négyzet függvény (ekkor ez a Csebisev-egyenlőtlenség ).
Egy másik hasznos eredmény a folytonos leképezési tétel : ha T n konzisztens θ-re, és g (·) egy valós értékű függvény amely folytonos a θ pontban, akkor g ( T n ) konzisztens lesz g( θ )-re:
Szluckij tétele használható több különböző becslés kombinálására, vagy egy becslés nem véletlenszerű konvergens sorozatával. Ha T n → d α és S n → p β, akkor
Ha a T n becslést egy explicit képlettel adjuk meg, akkor a képlet valószínűségi változók összegét fogja használni, és ekkor a nagy számok törvénye használható: { X n } valószínűségi változók sorozatára megfelelő feltételek mellett igaz hogy
Ha a T n becslés implicit módon van definiálva, például olyan értékként, amely maximalizál egy bizonyos célfüggvényt (lásd extrémumbecslő), akkor bonyolultabb, sztochasztikus ekvikontinuitást magában foglaló bizonyítást kell használni.
Torzítottság versus konzisztencia
Torzítatlan, de nem konzisztens A becslő lehet torzítatlan, de nem konzisztens. Például egy {x, ..., x} iid mintához használható a T (X) = x mint az E[x] átlag becslője. Vegyük figyelembe, hogy itt a T mintavételi eloszlása megegyezik a mögöttes eloszlással (bármely n esetén, mivel figyelmen kívül hagy minden pontot, kivéve az utolsót), így E[ T(X)] = E[x] és torzítatlan, de nem konvergál semmilyen értékhez.
Ha azonban a becslések sorozata torzítatlan és konvergens értékhez, akkor konzisztens, mivel a helyes értékhez kell konvergálnia.
Torzított, de konzisztens Másrészről a becslés lehet torzított, de konzisztens. Például, ha az átlagot a következővel becsüljük meg: akkor ez a becslés torzított, de ahogy , megközelíti a helyes értéket, és így konzisztens.
Fontos példa a minta varianciája és a minta szórása. A Bessel-korrekció nélkül (vagyis a mintaméret helyett a szabadságfokot használjuk normalizálásra), is negatívan torzított, de konzisztens becslés. A korrekcióval a korrigált minta varianciája torzítatlan, míg a korrigált minta szórása továbbra is torzított, de kevésbé, és mindkettő továbbra is konzisztens: a korrekciós tényező 1-hez konvergál a minta méretének növekedésével.
Íme egy másik példa. Legyen becslések sorozata -re:
Láthatjuk, hogy , , és a torzítás nem konvergál nullához.
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Lapok ellenőrizetlen fordításokkal Kategória:Statisztika