A Beregszászi járás (, népiesen Берегівщина, ) közigazgatási egység Ukrajnában, Kárpátalján. Székhelye Beregszász. Területe 1 459 négyzetkilométer, népessége a legfrissebb becslések szerint 206 696 fő (2022).
Fekvése
Ukrajnán belül a Beregszászi járás három másik járással határos: északon az Ungvári járással és a Munkácsi járással, északkeleten a Huszti járás határolja. Közvetlen országokkal is határos: délnyugaton Magyarországgal, délkeleten Romániával határos.
Domborzati viszonyok
Területe földrajzilag három természetföldrajzi tájegységhez tartozik: a Beregszászi-dombvidékhez, a Nagyszőlősi-hegységhez és az őket körülölelő Kárpátaljai-alföldhöz. A Beregszászi-dombvidék abszolút magassága 220-365 méter között változik (legmagasabb pontja a Nagy-hegy, 365,7 m). A sík felszínű terület – az Alföld északkeleti része, amelyet Kárpátaljai-alföldnek, Ung-Beregi-síkságnak, vagy Felső-Tiszai-alföldnek is neveznek. Az alföld felszíne lapos enyhén lejt nyugati irányban, amelyet a Tisza folyásiránya is jelez. A Tisza és jobb oldali mellékfolyója, a Borzsa 6-10 méterre vágódnak bele a sík alluviális felszínbe (folyami üledékek akkumulálódása útján keletkezett), helyenként széles, teraszos ártereket alkotva. A vidék abszolút magassága 102-120 méter között változik. A sík vidék felszínén, a Beregszászi-dombvidéken kívül kiemelkedik még a Kaszony-Bégányi-dombvidék is, amelynek kisebb része átnyúlik Magyarország területére.
A Nagyszőlősi-hegység keleti peremén az 568 méter magas Fekete-heggyel veszi kezdetét, melyhez csatlakozik a 373 méter magas Salánki-hegy. A domborzat enyhén lejt keletről nyugatra, amit a folyók folyásirányai is követnek.
Ásványi kincsek A járás, különösen a dombvidéki része, gazdag a különböző ásványi kincsekben. A Beregszászi-dombvidék 2 km²-s területén, vegyes-fémű érceket találtak (réz, ólom, cink stb.), a lelőhely Beregszásztól 5 km-re található, a kvarcosodott riolit-tufákban. A vegyes-fémű érceken kívül a Beregszászi-dombvidék méhében a geológusok nemesfém lelőhelyeket is feltártak (ezüst, arany).
Alunit lelőhelyek Kovászó, Nagymuzsaly és Déda közelében találhatók. Az aluniton kívül már régóta bányásznak kaolint is. A kaolint a 18. századtól bányásszák a Beregszászi Nagy-hegy délkeleti oldalán. Fontos ásványkincs lelőhely található Nagybégány mellett. Itt alunit-barit bánya működik, valamint vegyes-fémű érceket is bányásznak.
A Nagyszőlősi-hegység ásványkincsei közül különösen fontosak a Királyháza környékén feltárt földgázkészletek. Az Ilosvai-kismedencében, melyet a Borló–Nagyszőlősi-hegység–Hát-gerinc vonulatok határolnak kissé eltér a többi medencétől, tavi üledékek is megtalálhatók a teraszokon kívül.
Története Jelenlegi formájában a 2020. júliusi ukrajnai közigazgatási reform során jött létre, a korábbi Beregszászi járás (1946–2020), a Nagyszőlősi járás és az Ilosvai járás egy részének összevonásával.
A járási központ szerepére pályázott egyaránt Beregszász és Nagyszőlős is. Annak ellenére, hogy Nagyszőlős több lakossal rendelkezett, Beregszász földrajzi elhelyezkedése miatt kapta meg a járás székhelyeként szolgáló szerepet.
Közigazgatási beosztás A járás településeit 10 községbe (hromada) összpontosítják, amelyek önálló területi önkormányzattal rendelkeznek. A községek közül 2 városi község, 3 városi típusú község és 5 falusi község. KözségRangNépesség(2020.)Terület(km²)Beregszászvárosi községNagyszőlősvárosi községBátyúvárosi típusú községKirályházavárosi típusú községTiszaújlakvárosi típusú községBeregkövesdfalusi községMezőkaszonyfalusi községNagybégányfalusi községNagyberegfalusi községTiszapéterfalvafalusi község
Népesség A lakosságát 2020-ban 208 420 főre becsülték, elődjéhez viszonyítva a lakosság a négyszeresére nőtt. Az orosz-ukrán háború kitörése előtt 2022 elején a lakosság számát 206 696 főre becsülték.
Nemzetiségi és nyelvi összetétel bélyegkép|balra|Nagyszőlős katolikus és református templomainak tornya a Béke utca kilátásából|257x257pxbélyegkép|jobbra|Kárpátaljai anyanyelvi összetétele a 2001-es népszámlálási adatok alapján.|240x240px A 2001-es ukrajnai népszámlálási adatokat tekintve – a járáshoz csatolt Ilosvai járás területeit figyelmen kívül hagyva – a lakosság megközelítőleg 171 568 fő a járás területén, az összmagyarság aránya így a felére csökken, pontosan 50,5%-ra. (Figyelemre méltó, hogy ezek teljesen elavult (24 éves) adatok és nem tükrözik a valóságot)
A járást felosztó kistérségek magyar többségük szerint a következőek: a Mezőkaszonyi (90,7%), a Nagybégányi (81,4%), a Tiszapéterfalvai (74,2%), a Tiszaújlaki (71,2%), a Beregszászi (64,7%), a Bátyúi (60,9%) és a Nagyberegi község (51,7%).
Vallási élet A Beregszászi járásban a személy vallását a nemzetiségi identitása is meghatárolja. A magyarok többsége református, római katolikus, illetve görögkatolikus vallású, az ukránok és oroszok többsége pravoszláv, viszont egy töredékük görögkatolikus. Kevert családokban általában a gyermek az azonos nemű szülő vallását követi.
Érdemes szót tenni a zsidó vallásról és Jehova tanúiról, előző igazán jelentős vallás volt a területen a második világháborúig, utóbbi vallási mozgalom igazán elterjedté vált az utóbbi időkben.
Források Lehoczky Tivadar: Bereg vármegye (Hatodik Síp Alapítvány. Mandátum Kiadó, Budapest-Beregszász, 1996) Заставецька О. В. та ін.: Географія Закарпатської області. (Підручники & посібники, Тернопіль, 1996) Csuha Dániel: A Beregszászi járás kistérségei földrajzi alapadatainak pontosítása geoinformatikai módszerekkel és a téma alkalmazása a középiskolai oktatásban (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Beregszász, 2024)https://dspace.kme.org.ua/items/37615226-8af7-494d-8fec-a57c887d8234
Jegyzetek
Kategória:Kárpátalja járásai