Magyargyerőmonostori Kemény János, báró (Pusztakamarás, 1823Születési évét több forrás 1825-re teszi, de apja 1823-ban hunyt el, így az 1823-as év a reális. – Budapest, 1896. március 26.) országgyűlési képviselő, valóságos belső titkos tanácsos. Kemény Zsigmond testvéröccse.

Élete Kemény Sámuel báró (1758–1823. december)Kemény család genealógiai táblázat 3. 613. oldal nagymúltú erdélyi családból származó birtokos második házasságából született, édesanyja borbátvizi Csóka Rozália (1780–1855. december 2.) volt.

Az apai birtokot – melyet csak hosszú, 1830-as évekre lezáródott pereskedés után nyertek vissza, többek között ideiglenesen ők, tehát a második házasságból származó gyermekek, (Zsigmond, Ágnes, János) és az özvegy kilakoltatásával egybekötve – ezután rendbe szedte, mintaszerű gazdasággá fejlesztette, s a család szerényre zsugorodott vagyonát gondozta Pusztakamaráson, emellett buzgón részt vett Kolozs vármegye közgyűlésein. 1878/1881-ben a tekei kerület megválasztotta országgyűlési képviselőnek. 1878. október 19. és 1881. június 1. között,Ballabás Dániel – Pap József – Pál Judit: Az országgyűlés tagjainak archontológiája. Képviselők és főrendek a dualizmus kori Magyarországon 2. Líceum Kiadó, Eger, 2020. 447. és 451. oldal. az ülések időszakában az Angol királynő szállodában lakott.Az 1878. október 17-ére összehívott országgyűlés képviselőházának név- és lakjegyzéke (1878). 16. és 54. oldal Ugyanekkor a Szabadelvű Párt tagja lett, s a Ház másodalelnökévé választották. Ugyancsak a tekei kerületet képviselte az 1881. szeptember 26. és 1884. május 19. közötti ülésszakon. 1882. november 24-én a koronaőri méltóságra az uralkodó által kijelöltek között szerepelt.Képviselőházi irományok, 1881. XII. kötet, 354–425. sz. Irományszámok, 1881–395. Királyi leirat, mellyel Szlávy József, gróf Gsáky László, Szentiványi Márton és báró Kemény János a megürült koronaőri állomásra kijelöltetnek. Az 1884/1887. évi országgyűlésbe (1884. november 22. és 1887. május 25 között) Kis-Küküllő vármegye dicsőszentmártoni kerülete küldte. Az 1892/1897. évi országgyűlésen 1887. szeptember 28. és 1892. január 4. között, valamint 1892. február 20-tól 1896. március 26-án bekövetkezett haláláig ismét a tekei (Kolozs vármegye) kerület képviselője volt. Különösen erdélyi ügyekben sok ízben felszólalt, főként a kataszteri kérdésben tartott ankét ülésein tett bizonyságot képzettségéről.Schmidt Anikó: A kataszteri ankét. In: Catastrum, 3. évfolyam (2016), 2. szám, 21–28. oldal

1884-ben belső titkos tanácsosi címet nyert. 1894. december 9-én szintén jelölte a koronaőri méltóságra az uralkodó,A koronaőri méltóság betöltése úgy történik, hogy a király négy magyar születésű férfiút – rendesen főurat – jelöl a méltóságra, s ezek közül az országgyűlés választ, aki az esküt a két Ház együttes ülésén teszi le. Képviselőházi irományok, 1892. XXIII. kötet, 342. oldal de Kemény János kérésére többen, főleg erdélyiek, távol maradtak a szavazástól.Szentesi Lap, 1894. december 21. 2. oldal

A Kisfaludy Társaság alapítói és támogatói között foglalt helyet. A társaság rendszeres díszebédjein személy szerint őt is mindig felköszöntötték, mint a legelsők között szereplő alapítót. „A szerény, nyájas, de férfias és komoly férfiú, kiváló egyéni tulajdonainál fogva, annyira megnyerte az erdélyi köznép és még a ruméneknek (románok) bizalmát is, hogy Pusztakamaráson megválasztották községi jegyzőnek, majd bírónak /a Bach-korszakban/.” Személyiségét, megjelenését egy 1878-ban keletkezett jellemzés írta le: „Alacsony, zömök termet, értelmes arccal, mosolygó és kedélyes szemekkel. Jó magyar táblabirói s jó erdélyi főúri jelenség; — igénytelen, szívélyes modorral, mely a beszédben nem keresi a szép szavakat, megtalálja a gyakorlati felfogást. Magán társalgásban szellemes, mert többet figyelt mint tanult s a politikában szögletes, mert többet gondolkodott magányban, mint forgolódott politikai körökben. ... A mandatum elfogadására sajátságos benső kényszer inditá. »Vagy meg kell nősülnöm, mondá kedélyesen, vagy képviselővé kell lennem.« Asszony helyett mandatumot választott.”Vasárnapi Ujság, 1878. december 29. 52. szám, Országgyűlési képek. 833. oldal 1888-ban „Az országgyűlésen pártkülönbség nélkül kedvelt ember s célzással fejedelmi eredetére, de méltóságteljes fejhordozására is, bizalmasan csak »fejedelem«-nek nevezik egymás közt a képviselők a jó kedélyű, barátságos, 63 éves öreg urat.” Vasárnapi Ujság, 1888. november 25. 48. szám, A Ház. 790. oldal

Fivérének, Kemény Zsigmondnak élete folyamán anyagi biztonságot, elméje elborulása után pedig utolsó éveiben menedéket nyújtott, sőt halála után munkáinak kiadására alapítványt tett.

1896. március 26-án, Budapesten hunyt el. A Kerepesi temetőben a református egyház szertartása szerint búcsúztatták, majd március 29-én, Pusztakamaráson helyezték örök nyugalomra édesanyja és testvére mellé. 220px|bélyegkép|Sírja Pusztakamaráson, 2019-ben

Írásai (Megjegyzés a Szinnyeiben neki tulajdonított cikke a Koszorúban (V. 1881. Adalékok Petőfi Sándor életrajzához.) nem az ő írása, hanem Petőfi aszódi osztálytársáé, Kemény János kiskőrösi lelkészé.)

Országgyűlési beszédei a Naplókban (1881-84. IX. Uzsora és káros hitelügyletek stb.)

Jegyzetek

Források

Szász Károly, Báró Kemény János (1825/!/–1896). Nekrológ. Vasárnapi Ujság, 1896. március 29. 13. szám, 201. oldal Szabadelvűpárti Naptár, 1. évf. (1884.) Arcképek és életrajzok, Kemény János. 109–110. oldal 1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyűlési almanach 1886. Képviselőház Budapest, 1886. A képviselőház tagjai, 92–93. 1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyűlési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.Képviselőház 244. oldal 1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyűlési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.Képviselőház. A) Magyarországiak. Kemény János báró, 252–253. oldal Gyászjelentése. OSZK – Pannon Digitális Egyesített Archívum

Kategória:1823-ban született személyek Kategória:Országgyűlési képviselők (1878–1881) Kategória:Országgyűlési képviselők (1881–1884) Kategória:Országgyűlési képviselők (1887–1892) Kategória:Országgyűlési képviselők (1892–1896) Kategória:Pusztakamarásiak Kategória:Szabadelvű Párt-tagok Kategória:1896-ban elhunyt személyek Kategória:Országgyűlési képviselők (Szabadelvű Párt) János