Boldogasszonyfai Igmándy L. Zoltán (Hajdúnánás, 1925. október 9. – Sopron, 2000. december 10.) magyar erdőmérnök, botanikus, mikológus. A biológiai tudományok kandidátusa (1957), a mezőgazdasági tudományok doktora (1982).
Életpályája 1943-ban érettségizett a Hajdúnánási Református Gimnáziumban. 1943–1948 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán tanult Sopronban. Tanulmányait a második világháború miatt megszakította, ezalatt fizikai munkásként dolgozott. Az 1945-1946-os tanévben az Ifjúsági Kör utolsó elnöke volt. 1948-ban a Magyar Állami Erdőgazdaság (MÁLLERD) Püspökladányi Erdőgondnokságának mérnöke volt. 1948–1949 között a Szolnoki Erdőgondnokság erdőgondnoka volt. 1950–1953 között az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) soproni Erdővédelmi Csoportjának kutatómérnöke volt. 1953–1955 között a soproni Erdészeti Főiskola, illetve az Erdészeti és Faipari Egyetem Faipari Mérnöki Kar Erdővédelemtan Tanszékének tanársegéde, 1955–1960 között egyetemi adjunktusa, 1960–1969 között egyetemi docense, 1969–1990 között tanszékvezető egyetemi tanára volt. 1960-ban egyetemi doktori fokozatot szerzett. 1965–1969 között az Erdőmérnöki Kar dékánhelyettese volt. 1968-től először megbízott, majd kinevezett vezetője lett az Erdővédelemtani Tanszéknek. 1981–1984 között az Erdészeti és Faipari Egyetem rektorhelyettese volt. 1984–1989 között az Erdőmérnöki Kar dékánja volt. 1990-ben nyugdíjba vonult.
Munkássága Kutatási területe: az erdészeti növénykórtan, erdővédelemtan, faanyagvédelem. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Bizottságának, a Magyar Tudományos Akadémia Erdészeti Bizottságának, a Faanyagvédelmi Minősítő Szakbizottságnak, elnöke volt a Faanyagvédelmi Szabványbizottságnak, alelnöke az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) Mikológiai és Faanyagvédelmi Társaságának, elnökségi tagja az Országos Erdészeti Egyesületnek, a Magyar Madártani Egyesületnek, elnöke az Országos Erdészeti Egyesület Soproni Csoportjának.
Családja Szülei Igmándy József (1895–1950) etnográfus, biológus, botanikus és Takács Margit tanítónő voltak. 1950-ben házasságot kötött Simó Klárával. Két fiuk született: Péter (1953) és György (1957).
Sírhelye a Soproni temetőben található.
bélyegkép|jobbra|200px|Igmándy Zoltán dr. emlékoszlop Településszerkezeti jelentőségű terület: kiskörúton belüli műemlék terület része, azonosító: -1940. - Hajdú-Bihar megye, Hajdúnánás, Szeles tér, a Soós Gábor-emlékoszlop mellett
Művei A fenyőcsemete-dőlés kérdése hazánkban és a védekezés lehetőségei (Milinkó Istvánnal és Szatala Ödönnel; A Növényvédelmi Kutató Intézet Évkönyve; 1951; Budapest, 1953) A kétalakú tapló károsítása elegyetlen cserállományban. (Az Erdőmérnöki Főiskola Évkönyve. 1951/52. Sopron, 1953) Vizsgálatok és védekezési kísérletek a fenyőcsemete-dőlés leküzdésére (Milinkó Istvánnal és Szatala Ödönnel; Az ERTI Évkönyve; 1952. Budapest, 1954) A csertapló károsítása csereseinkben (A növényvédelem időszerű kérdései, 1953) A fenyőcsemete-dőlés. A fenyőgyökérrontó tapló károsítása a soproni lúcosokban (Az Erdő, 1953) A fenyőtapló előfordulása és károsítása hazánkban (Az Erdőmérnöki Főiskola Közleményei, 1954) Csersarjerdők tőkorhadást okozó gombái (Az Erdőmérnöki Főiskola Közleményei, 1955) Cseresek növénykórtani vizsgálata (Kandidátusi értekezés; Sopron, 1956; megjelent, kivonatosan: MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1958) Adatok a Kárpát-medence Polyporaceae flórájához. 1–3. (Botanikai Közlemények, 1956–1957) A fehér csertapló előfordulása és károsítása hazánkban. A fekete csertapló előfordulása magaskőrisen (Haracsi Lajossal; Az Erdőmérnöki Főiskola Közleményei, 1957) A csertapló elterjedését befolyásoló környezeti tényezők hegy- és dombvidéki csereseinkben (Az Erdő, 1957) Sopron és környékének gombái (Soproni Szemle, 1958) A cser gombakárosítói és azok hatása a fa minőségére (Faipar, 1959) A cser fájának ellenállóképessége a farontó gombákkal szemben (Erdészettudományi Közlemények, 1960) Az akác [Robinia pseudoacacia L.] tőkorhasztó gombája: a kőristapló (Erdészettudományi Közlemények, 1961) Adatok a szijácsbogár [Lyctus linearis Goze] életmódjához (Pagony Huberttel; Faipar, 1962) A fekete lemezestapló (Erdészettudományi Közlemények, 1962) A szenes tölgytapló előfordulása és károsítása hazánkban (Mikológiai Közlemények, 1964) Vizsgálatok gombafertőzött faanyag védőkezelésének lehetőségeivel kapcsolatban (Gyarmati Bélával; Faipar, 1964) Bükköseink farontó taplógombái (Az EFE Tudományos Közleményei, 1964) Faanyagvédelem. Monográfia (Gyarmati Bélával, Pagony Huberttal; Budapest, 1964; 2. javított kiadás: 1975) Fehér- és szürkenyárasaink veszélyes gesztkorhasztó gombája (Pagony Huberttel; Az Erdő, 1965) Az akác fontosabb betegségei és károsítói, valamint a védekezés módja (Akáctermesztés Magyarországon. Szerkesztette: Keresztesi Béla; Budapest, 1965) Magyarország taplógombái. 1–3. (Mikológiai Közlemények, 1965–1971) Vizsgálatok a lepketapló különböző törzseinek növekedésére, bontási erélyére és gombaölőszerekkel szembeni érzékenységére vonatkozóan (Mikológiai Közlemények, 1966) Az Aigeiros-szekcióba tartozó nyárhibridek faanyagának tartóssága (Pagony Huberttel; Erdészeti Kutatások, 1966) Vizsgálatok a cser [Quercus cerris L.] faanyagának tartósságáról (Az EFE Tudományos Közleményei, 1966) Az Erdészeti és Faipari Egyetem (összeállította; Sopron, 1966; angolul, oroszul, franciául és németül is) A Leuce-szekcióba tartozó nyárak faanyagának tartóssága (Pagony Huberttel; Az EFE Tudományos Közleményei, 1967) A tölgyek fontosabb betegségei, károsítói, és az ellenük való védekezés (A tölgyek. Budapest, 1967) A faanyag ellenállóképességének változása a törzs keresztmetszetében (Mikológiai Közlemények, 1968) Vizsgálatok a kocsányos tölgy és a kocsánytalan tölgy gesztjének tartósságáról (Az EFE Tudományos Közleményei, 1969) Az álgesztes cser repedezése (Az Erdő, 1969) 25 év krónikája. (Mindnyájan voltunk egyszer az Akadémián. Sopron. 1919–1969. Az EFE jubileumi évkönyve. Szerkesztette: Herpay Imre; Sopron, 1969) A tölgyek szijácskorhadása és a védekezés lehetőségei (Az Erdő, 1970) Mikológia és faanyagvédelem (Mikológiai Közlemények, 1970) A kétalakú csertapló ivaros termőtest- és spóraképzése (Az EFE Tudományos Közleményei, 1970) Magyarország taplógombái. 1–3. (Mikológiai Közlemények, 1970–1971) A kitermelt és tárolt faanyag védelme (szerkesztette; Sopron, 1972) A fenyvescinege fészkelése parkban lévő fészekodúban (Aquila, 1972) Tributil-ónoxid hatóanyagú készítmény alkalmazása a faanyagvédelemben (Mikológiai Közlemények, 1973) A hazai gyártású faanyagvédő szerek alkalmazása faházaknál (Az EFE Tudományos Közleményei, 1973) Erdészeti növénykórtan. I–II. kötet (egyetemi jegyzet; Sopron, 1974–1975) A kocsánytalan tölgy pusztulása Magyarországon (Magyar Tudomány, 1975) Cseresek minőségének megítélése a fagylécesség alapján (Az EFE Tudományos Közleményei, 1975) Erdővédelemtan. I–II. kötet (egyetemi jegyzet; A növényvírusok, mikroplazmák és spiroplazmák című részt Milinkó István írta; Sopron, 1975–1977) Erdészeti állattan. II. kötet: Rovartan (Sopron, 1976) A faanyagok védelme (Faipari kézikönyv. Szerkesztette: Lugosi Armand; Budapest, 1976) A nátrium-pentaklórfenol hatásvizsgálata (Mikológiai Közlemények, 1976) Az erdő korszerű meghatározása (Keresztesi Bélával, Majer Antallal; Az erdővédelem feladata az erdőgazdálkodásban; Az Erdő, 1977) Hazai faanyagvédőszerek vizsgálati eredményei (Mikológiai Közlemények, 1977) Az akác csövestaplói (Eszes Ferenccel; Mikológiai Közlemények, 1978) Vörösnyakú vöcsök [Podiceps griseigena] adatok (Eszes Ferenccel, Kárpáti Lászlóval; Madártani Tájékoztató, 1978) Hagyományaink (Az Erdészeti és Faipari Egyetem kiadványa. Sopron, 1981) Hazánk csövestapló [Polyporaceae s. l.] flórája és a fajok növénykórtani jelentősége (Doktori értekezés; Sopron, 1981; tézisek, kivonatosan: Mikológiai Közlemények, 1982) Magyar erdészet. 1954–1979. (szerkesztette: Keresztesi Béla; Budapest, 1982) Mindnyájan voltunk egyszer az akadémián… Az Erdészeti és Faipari Egyetem jubileumi évkönyve. II. kötet (Szerkesztette: Hiller Istvánnal; Budapest, 1983) Erdővédelmi műszaki irányelvek (összeállította: Pagony Huberttel, Szontagh Pállal; Budapest, 1983) Az Erdőmérnöki Kar tanszékeinek történelmi alakulása (Az Erdő, 1983) Vas megye csövestapló flórája (Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője, 1983/84) Vas megye csövestapló flórája (Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője, 1984) Beszámoló a kocsánytalan tölgyeseinkben fellépett pusztulásról. 1978–1983 (Az Erdő, 1984) Sarjeredetű kocsánytalan tölgyeseink állapotáról (Az Erdő, 1985) Elpusztult kocsánytalan tölgyek évgyűrűvizsgálata. A kocsánytalan tölgypusztulás helyzete hazánkban, 1985-ben. (Az Erdő, 1986) A vöröstapló elterjedése hazánkban és kórokozása állományainkban (Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények, 1986) Az épületek faanyagának egy kevéssé ismert gombakárosítója. A kemény fekvőtapló. Schulzer István mikológiai munkássága. Schulzer hazánkban gyűjtött csövestaplóinak revíziója (Mikológiai Közlemények, 1987) A kocsánytalan tölgy hervadásos betegségének helyzete, 1986-ban (Az Erdő, 1987) Környezet- és erdővédelem (Az Erdő, 1988) A magyar erdők taplógombái (monográfia; Sopron, 1991)
Díjai Kiváló dolgozó (1962) a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója (1966) Clusius-emlékérem (1967) Bedő Albert-emlékérem (1983) Eötvös Loránd-díj (1986) Albert Einstein diploma (1989) az Emberi Környezetért Díj (1990) Magyar Köztársaság Csillagrendje (1990) Honoris Causa Doktori cím (1992)
Jegyzetek
Források Hermann Péter: Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1998 CD-ROM, Biográf Kiadó, Budapest, 1997. Erdész Panteon Soproni Egyetem Névpont.hu http://erdeszetilapok.oszk.hu/00265/pdf/25nekrolog.pdf
További információk Gyarmati Béla–Igmándy Zoltán–Pagony Hubert: Faanyagvédelem (Az Erdő, 1964) Halálhír (Népszabadság, 2000. december 27. és Magyar Nemzet, 2000. december 28.) Varga Ferenc: dr. h. c. dr. Igmándy Zoltán (Erdészeti Lapok, 2001 és Növényvédelem, 2001) Igmándy Zoltán (Mikológiai Közlemények, 2001) Varga Szabolcs: Igmándy Zoltán (Az erdészeti felsőoktatás 200 éve. Selmecbánya 1808 – Sopron 2008. Emlékkönyv. I. köt. Sopron, 2008) Varga Szabolcs: Igmándy Zoltán (Növényvédelem, 2010) Szabó Ilona: Magyarország csövestaplói Igmándy Zoltán gyűjteményében. (Acta Silvatica et Lignaria Hungarica, 2012)
Kategória:1925-ben született személyek Kategória:2000-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar erdőmérnökök Kategória:Magyar botanikusok Kategória:Magyar mikológusok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Eötvös Loránd-díjasok Kategória:Hajdúnánásiak