Zár avagy Zsgyár (korábban Zsdjár, szlovákul Ždiar, németül Morgenröthe) község Észak-Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában. Műemléki védettséget élvező szórványtelepülés színes faházakkal, népviselettel, néptáncegyüttessel.
Fekvése Poprádtól 34 km-re északkeletre, a Bélai-havasok északi és a Szepesi-Magura nyugati oldala közötti Zsgyári-völgyben fekszik.
Nevének eredete Az erdőégetések tüzeiről kapta a nevét (szlovák: žiar = fény), de a gorálok szerint neve a gorál: zor (= pirkadat) főnévből ered.
Története Először 1282-ben említi oklevél, eszerint a vidéket „Stragar”-nak nevezték. A 16. század végétől a környező falvak pásztorai, szénégetői lakták.
Településként 1590-ben említik először. A falut magát a 17. század elején Luzsinszky Ferenc várnagy alapította, először 13 úgynevezett vlach jogú család telepedett itt le. A házak szétszórtan épültek fel, mivel minden család a saját legelőjén építkezett. A lendaki uradalom része, majd a Horváth-Palocsay család birtoka volt. 1693-ban a falu alsó végén épült fel az első kápolna. 1712-ben már állt a Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma egy oltárral és egy kis haranggal. Ennek helyén épült fel a falu második temploma 1768-ban, mely 1831-ig, a mai templom felépítéséig szolgált istentiszteletre. 1773-ban a falu „Zdyar” néven szerepel oklevélben. 1787-ben 120 házában 794 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZDIAR. Zar, Ozar, Morgenröthe. Tót falu Szepes Várm. földes Ura B. Palotsay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bélához 1 fert. mértföldnyire; határja tsekély.”
1828-ban 155 háza volt 1118 lakossal. Földművesek, pásztorok, favágók, szénégetők lakták. A 19. század közepéig környékén vashámorok működtek.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zsdjár, Morgenrőthe, Szepes v. a Kárpát hegyei közt hosszan elnyuló tót f. Ut. p. Késmárkhoz észak-nyugotra 3 mfd. 1109 kath., 9 evang. lak. Kath. paroch. templom. A templomhoz közel van egy kőszál, mellyben mondola nagyságu markasit is találtatik; továbbá a szántóföldeken fejér kristályt, v. ál-gyémántot lelnek; valamint a vaskapu környékén is (ezt a Tátrának két roppant szirtje képezi) különféle nemes kövekre bukkantak. A vaskapuhoz közel van egy nagy és mély barlang, mellynek torkolatából gyakran gőz és köd emelkedik fel, s ezen jel időváltozást vagy épen zivatart jósol. F. u. b. Palocsay.”
A század második felében fokozatosan üdülőhellyé fejlődött. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.
1918-ban, majd 1938-ban rövid időre lengyel csapatok szállták meg. Mára a Magas-Tátra, illetve a Bélai-havasok és a Szepesi-Magura egyik legnagyobb üdülőközpontjává nőtte ki magát. Lengyel gorálok lakják, akik kiváló fafaragók, asszonyaik hímzéssel foglalkoznak.
Népessége
1880-ban 1409 lakosából 1345 szlovák és 2 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 1115 lakosából 1081 szlovák és 11 magyar anyanyelvű volt.
2011-ben 1377 lakosából 1332 szlovák és 1 magyar volt.
2021-ben 1374 lakosából 1 (+3) ruszin, 1333 (+5) szlovák, 27 (+3) egyéb és 13 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk bélyegkép|jobbra|250px|Zár, utcarészlet
Nevezetességei Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1831-ben épült. Főoltárának képét 1894-ben Hegedűs István festette. Négy eredeti faházát 1977-ben nyilvánították védetté. Határában a Podspády-telepen áll a Hohenlohe hercegek egykori vadászkastélya.
Jegyzetek
További információk www.zdiar.net - turisztikai információs site a Zdiar és környéke (térképek és videók) SK/PL/EN Hivatalos turisztikai oldal E-obce.sk Községinfó Zár Szlovákia térképén Zár a Magas-Tátra turisztikai oldalán
bélyegkép|középre|600px|Zár és a Bélai-havasok
Zar Kategória:Szlovákia télisport-központjai Kategória:Szepes vármegye települései