250px|thumb|A Nádor-vonal V. bástyája a levegőből thumb|250px|A két Komáromot összekötő Erzsébet-híd Komárom vagy Révkomárom (szlovákul Komárno , németül Komorn, szerbül Komoran) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál. Nevezik még Észak-Komáromnak, Öreg-Komáromnak, illetve egyesek Szlovák-Komáromnak, hogy megkülönböztessék az egykori déli városrésztől, amely ma Komárom (vagy Dél-Komárom) néven önálló település Magyarországon. Komárom járási székhely és a Nyitrai kerület harmadik legnépesebb városa Nyitra és Érsekújvár után. A szlovákiai magyarság legfontosabb kulturális és politikai központja. A város fontos gépipari (hajógyártási) központ, valamint forgalmas dunai árukikötő. A magyarországi Komárommal közúton az Erzsébet híd és a 2020-ban átadott Monostori híd, vasúton a Komáromi vasúti összekötő híd kapcsolja össze. Korábban közúti és vasúti határátkelőhely volt, de Szlovákia és Magyarország schengeni egyezményhez való csatlakozása után ez a szerepe megszűnt.

Komárom városát a honfoglalás után, a 11. században alapították, habár a Duna jobb partját már a rómaiak is lakták. A Magyar Királyság idejében Komárom vármegye székhelye volt, a városi rangot 1265. április 1-jén kapta meg. A város a török hódoltság idején végvárként funkcionált, az 1594-es sikertelen török ostrom után kezdődött meg a komáromi erődrendszer kiépítése. Az erődök ezután fontos szerepet játszottak az 1848–49-es szabadságharcban is, amely során három ütközetre is sor került a Habsburg Birodalom és Magyarország csapatai között. Az első világháború után az újonnan megalapított Csehszlovákia határát a Duna folyása közepén húzták meg, ezzel elválasztva a város északi és déli részét. A trianoni határ miatt 3000 km²-es vonzáskörzetének csaknem felét elveszítette, amely jelentősen visszavetette a fejlődésben. A város fejlődése csak a szocializmus évtizedeiben, az iparosítás révén gyorsult fel.

Komárom 2004 óta egyetemi város is, itt alapították meg első szlovákiai magyar nyelvű egyetemként a Selye János Egyetemet. Komárom legfőbb nevezetessége a várost körülölelő erődrendszer, amely szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján.

Földrajz Komárom a Csallóköz délkeleti csücskében, a Duna és a Vág összefolyásánál helyezkedik el, a Kisalföld szlovákiai részén, a Dunamenti-alföld vidékén. A város közigazgatási területén, Lándorpusztánál ömlik a Vág-Dunába a Nyitra, a torkolatánál egy folyami sziget is kialakult Apáli néven. Ez a vidék gazdag élővilágával, ártéri erdeivel természetvédelmi terület. 110 m-es tengerszint feletti magasságban terül el, keletről és északról a Vág-Duna és annak holtága, délről a Duna alkotja természetes határát. Az Erzsébet-sziget csaknem a város teljes hosszában végighúzódik és a hajógyár, valamint a kikötő által használt Kis-Duna-ág választja el a várostól. Kiváló helyzete révén már az ókorban fontos kereskedelmi utak keresztezték itt egymást és ez megalapozta a város későbbi fejlődését. A középkorban itt volt az egyetlen olyan átkelőhely (gázló) a Pozsony és Buda közti 200 kilométeres folyamszakaszon, amely az év minden szakában, nagyobb egységek (kereskedőkaravánok, hadseregek) számára is használható volt. A folyam szabályozása előtt a Komárom feletti szakaszon a számtalan mellék- és holtág, Szőny és Dunaalmás térségében mocsár, tovább Budapestig pedig a folyamig ereszkedő hegyek alkottak természetes akadályt. Pozsony és Budapest között ma is csupán Komáromnál ível át kettős híd (közúti és vasúti) a Dunán. A város fekvése napjaink térszerkezetében is rendkívül előnyös (pontosan félúton fekszik az egykori és a mai magyar főváros között).

Mai közigazgatási területe 102,88 km², ezzel Szlovákia legnagyobb kiterjedésű helységei közé tartozik. A településföldrajzi értelemben vett Komáromot északról a 19. században épült Nádor-vonal erődítménye, északnyugatról és nyugatról pedig a Magyarországra vezető vasútvonal határolja. A történelmi városmag ennél jóval kisebb, határát északról a Rákóczi, nyugatról pedig a Kertész utca alkotja. Az ezen kívül eső terület túlnyomó része a 19-20. században épült be. Kiterjedt falusias területeket csatoltak hozzá 1954-ben, a jókora tanyavilággal rendelkező Kavát (amely korábban Keszegfalvához tartozott), 1960-ban Gadócot, 1979-ben pedig az addig önálló községnek számított Örsújfalut. A város közvetlen vonzáskörzetébe tartozó települések: Gadóc (Hadovce) a gútai út mellett, Kabátfalu (Nová Osada) a Komáromi-főcsatorna zsilipjénél, Gyulamajor (Ďulov Dvor) az érsekújvári főút mentén, Harcsás (Harčáš) és Kisizsa (Malá Iža) a Vág-Duna bal partján; valamint az egykori érseki birtok, Lándorpuszta (Lándor) a Nyitra torkolatánál. Örsújfaluval együtt két jelentősebb puszta, Szentpálpuszta (Pavel) és Cserhátpuszta (Čerhát) is közigazgatásilag Komárom része lett.

Élővilága

Mátyás király egyik utolsó látogatásakor (1489-1490 körül) a komáromi vár kapuja fölötti gólyafészekben a gólyák viaskodtak.Bonfini: Mátyás király A Csallóköz alsó részén Aranyos után Ulrich Jasper Seetzen 1802-es dunai útja során külön kiemeli hogy gyakoriak errefelé a gólyák.Ulrich Jasper Seetzen 2020: Úton a Duna mentén Magyarországon. Budapest, 35-36, 235-236. A város külterületén több gólyafészket is nyilvántartanak.Bucz, V. 2013: Hniezdenie bociana bieleho (Ciconia ciconia) v okrese Komárno v období 2011–2013. Iuxta Danubium 15, 77-86; bociany.sk Örsújfalun több gólyafészek volt az idők során, melyek elpusztultak. 2016-2021 között sorozatosan 3 fiókát, 2022-ben 4 fiókát számláltak.bociany.sk No. 4239

Az épületek ereszalja kedvelt költési helye a különféle fecskéknek. A Duna-parton és az Erzsébet-szigetenKaán Károly 1909: A természeti emlékek fentartása. Budapest, 32; Természettudományi Közlöny 1897, 444-445. számos többféle koros fa található.

A vizahalászat nagyon régre nyúlik vissza a Duna mentén. Az 1592-es urbárium is említi a komáromi vizafogókat.Urbáre feudálnych panstiev I, 481. A viza kereskedelméhez a komáromi jegyzőkönyvekben is találni adatokat a 16. század végéről.Rómer Flóris 1869: Az komáromi jegyzőkönyvből. In: Győri Történelmi és Régészeti Füzetek IV, 438-440.

Nevének eredete 250px|thumb|bal|Történelmi városközpont (Nádor utca) A mai város területén három piacos település volt a 11-13. században, Villa Camarum, Villa Kezw (Keszi) és Villa St. Andrea (Szentandrásfalva), az elsőben felismerhető a város nevének eredete. A tatárjárás után a mai Szent András templom körüli Szentandrásfalváról, és a Nádor-vonal IV. bástyájának környékén levő Kesziről nincs említés.

250px|thumb|Komárom vára, metszet Paolo Veronese Furlani Il primo libro delle città című művéből (1567) A Komárom név eredetére számos magyarázat született, de egyik sem bizonyítható minden kétséget kizáróan. Az elfogadottabb szerint a Kamar-Komar alak szláv, illetve török személynévi eredetű.Ján Stanislav 1948: Slovenský juh v stredoveku II. Turčiansky Sv. Martin, 277-278; Ugyanígy török személynévre: Bodócs István 1964: Szúnyogos-e valóban Komárom? Kisalföld 9/286, 5 (1964. december 6.); Bodócs I. 1965: Honnan származik Komárom neve. Magyar Nemzet 21/1, 14 (1965. január 1.); Lásd Zalakomár. A közismert feltevés, ami szerint a szláv komár szó (magyarul szúnyog) adta a város nevét, vitatott. A Camarum név a latin aurum („arany”) szót rejtheti magában. Anonymusra hivatkozva egyes kutatók a kunok latin nevét (cumanus) veszik a név alapjául, mások szerint egy valamikori főispán nevéből származik. Alapy Gyula szerint a Kama folyó mellékéről származó törzsek adták nevét, s „vízkanyarulatot” jelentene.Bár ő az avaroknak tulajdonítja a nevet. Lásd Alapy Gyula 1933: Lovasnomád sírok a Vágduna alsócsallóközi jobbpartján, Nemzeti Kultúra 1933/1, 38 Blaskovics József turkológus professzor véleménye szerint a magyarokhoz csatlakozott kabar nép nevéből származhat a Komárom név. Minden alapot nélkülöz, de érdekességként megemlítendő az a magyarázat, mely szerint a város neve német eredetű: az ostromlóknak kiáltott Komm morgen, vagyis jöjj holnap (mert ma ugyan nem tudsz bejönni) adta a város nevét.

A 17. században több törvénycikk is Rév-Komárom néven említi a várost.http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=4324http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=4150http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=3709 Fényes Elek 1836-ban, illetve A Pallas nagy lexikona a 19. század végén említi Révkomáromot, mint Komárom egyik nevét. Mivel a mai magyarországi Komárom ekkor még nem is volt a város része, kizárólag erre vonatkozhatott. Ez az elnevezés Magyarországon az 1990-es években a médiában és a köznyelvben is elterjedt, a Földrajzinév-bizottság is ennek használata mellett döntött.

Történelem Bővebben lásd: Komárom története 250px|thumb|Komárom 1594-es török ostroma, amely a védők sikerével zárult thumb|bal|150px|Klapka, Komárom hőse thumb|250px|Az első önálló szlovákiai magyar egyetem, a Selye János Egyetem modern szárnya A Vág-Duna torkolatánál, a Duna partján felépült Komárom, rendkívül gazdag múltra tekinthet vissza. A dunai és Vág-dunai révek tették lehetővé három nagy területi egységnek: a Dunántúlnak, a Csallóköznek, és a Mátyusföldnek a folyamatos összeköttetését; birtoklásuk az egész környék feletti uralmat jelentette. A hely nagy jelentőségű volt a rómaiak számára is, akik a Duna jobb partján kiépítették a határt védő limes erődrendszert, Brigetio légióstáborral egyetemben. A Duna bal partján, a mai Izsa község mellett Celemantia néven pedig ellenerődöt hoztak létre. Brigetio erős erődítménnyel, kikötővel és dunai pontonhíddal is rendelkezett.truni.sk

Az 5. század környékén a hunok és más barbár törzsek áttörték a limes erődrendszerét és behatoltak Pannoniába. A rómaiak után avarok-hunok telepedtek itt le, keveredve a már régóta itt élő törzsekkel. A környék a magyarok bejöveteléig hadászati és gazdasági központ volt. Erről tanúskodik a komárom-hajógyári avar kori temető.

A magyar törzsek 9. századi letelepedése után, Ketel vezér kapta meg a csallóközi területeket. Fia, Alaptoma a Vág-Duna közben (mai Komárom területén) építtette fel Komárom várát, amely Komárom vármegye névadója és első székhelye is lett.

1245-ben IV. Béla a tatárjáráskor Komárom várát védő kapitánynak adományozta Hetény elnéptelenedett birtokát is.Ferdinand Uličný 2004: Vpády Mongolov na Slovensko v roku 1241.Vojenská história 8/3, 14. Városi jogait 1265-ben IV. Bélától kapta. A királyi várat egy időben Csák Máté bitorolta és birodalmának déli védőbástyájává tette. 1317. november 3-án vették vissza a király seregei.Botka 1873, 47. Közben több birtokosa is volt, majd 1527-ben I. Ferdinánd serege egy napi lövetés után elfoglalta. 1529-ben meghódolt a Bécs ellen vonuló szultán serege előtt, de az nem hagyott benne őrséget, ezért kardcsapás nélkül került vissza. 1551. augusztus 11. hajnalán törökök támadtak Komáromra, azonban visszaverték őket.Tarnóczy András levele a nádorispánnak (Takáts Sándor: A török hódoltság korából. 317.) 1594-ben olasz építészek átalakították, ekkor tűnt el a középkori mag. Még az év őszén a török hatalmas hadsereggel próbálta meg bevenni a várat, azonban a Braun Erasmus vezette végvári vitézek egy hónapos hősies küzdelemben kitartottak a hideg évszak beköszöntéig.Bagi Zoltán Péter 2013: Komárom 1594. évi ostroma. Várak - Kastélyok - Templomok 9, 32-35.

A városnak 1606-ban református kollégiuma, 1649-ben katolikus gimnáziuma létesült. 1663-ban a török közeledtére megerősítették, korszerű védművekkel látták el. A kurucok meg sem próbálkoztak ostromával. 1715-re az ország ötödik legnagyobb városává fejlődött. 1763-ban a Magyar Királyság legnagyobb, 6,3-as erősségű földrengése sújtotta. 1783-ban II. József a vár elbontását rendelte el, majd 1785-ben a városnak adta. 1808-ban ismét bővítették és megerősítették, kiépült külső erődrendszere. 1809-ben ide menekült I. Ferenc a francia hadak elől.