Johnny „Guitar” Watson amerikai gitáros. John Watson Jr. amerikai zenész, énekes és dalszerző volt. A T-Bone Walker stílusában gitározó Watson ragyogó showman volt, karrierje negyven éven át tündöklött a rhythm and bluesban, a funk- és a soul-zenében.
Watson az 1950-es, 60-as években sikeres lemezeket készített. Az 1970-es években a funk kreatív újjáélesztése során Watson slágerei népszerűek voltak. A legjobban szerepelt kislemeze az 1977-es "„A Real Mother for Ya” volt.
Pályafutása
Watson gyerekként a zene alapjait zongorán sajátította el. A gitárt a prédikátor nagyapjával kötött megállapodás okán vette kézbe, azzal, hogy nem fogja bluesra használni. Ezt a megállapodást aztán nem tartotta be.
Családja az 1950-es években Los Angelesbe költözött. Tinédzserként gitározott, zongorázott és énekelt Los Angeles-i együttesekben. A tinédzser Watson olyan blueszenészekkel lépett fel Texasban, mint Albert Collins és Johnny Copeland. Los Angelesben Chuck Higgins együttesében billentyűs volt. 1953-ban készített első felvételein még zongorán játszott, de a következő évben már gitárosként is felkeltette a figyelmet a Space Guitar című számmal.
Watson az 1950-es évek közepének kiemelkedő elektromos blues & rhythm & blues nagyszerű gitárosa volt olyan slágerekkel, mint a „Gangster Of Love”. Olyan művészekkel lépett fel, mint például Little Richard, és dolgozott vele szintetizátoros produkciókban az 1960-as években.
A későbbi években munkái olyan művészek számára volt minta, mint Dr. Dre és Snoop Dogg. Számos felvételen és projekten dolgozott Frank Zappával, aki Watsont egy helyen így említette: „Watson 1956-os dala, a Three Hours Past Midnight inspirált arra, hogy gitáros legyek.”
Japánban lépett fel, ahol – szívinfarktus következtében – összeesett és meghalt a színpadon. Kétszer jelölték Grammy-díjra.
Johnny „Guitar” Watson azon zenészek közé tartozik, akiket igazságtalanul felejtett el a világ. Az 1950-es években innovatív, látványos stílusával a texasi blues legjobb hagyományait ápolta énekével és gitárjával. Az 1970-es években a funk ikonjának tekintették. Hatása nyomot hagyott olyanokban, mint például Etta James, Frank Zappa, Prince, Jimmy Hendrix és Steve Miller. Ugyanakkor Watson soha nem érte el tisztelői hírnevét.
Diszkográfia
1963: Johnny Guitar Watson 1963: I Cried for You 1965: The Blues Soul of Johnny Guitar Watson 1973: Listen (Fantasy 9437) 1975: I Don't Want to Be Alone, Stranger 1976: Ain't That a Bitch 1977: A Real Mother for Ya 1977: Funk Beyond the Call of Duty 1978: Giant 1980: Love Jones 1984: Strike on Computers 1986: 3 Hours Past Midnight 1992: Gonna Hit That Highway: The Complete RPM Recordings 1994: Bow Wow 1999: The Very Best of Johnny „Guitar” Watson
Jegyzetek
Források
https://guitarsexchange.com/en/unplugged/744/johnny-guitar-watson/ https://www.discogs.com/artist/18981-Johnny-Guitar-Watson https://apnews.com/article/9c607302a63a6537a2f84cd3c6fd87ae
Kategória:Amerikai bluesgitárosok Kategória:1935-ben született személyek Kategória:1996-ban elhunyt személyek