Björn Gustaf Prytz svéd iparos, 1938 és 1946 között a svéd kormány meghatalmazott kihelyezett minisztere Londonban, diplomata, üzletember.
Prytz igazgatósági elnöke volt az SKF svéd golyóscsapágy-gyártó vállalat által létrehozott, és Volvo névre keresztelt autógyártó cégnek. Felépítette a Volvo márkát, és kivezette a vállalatot SKF cégcsoportból. 1940-ben svéd meghatalmazottként részt vett a brit kormány tisztviselőivel folytatott nemzetközi egyeztetéseken, amelyek a náci Németországgal kötendő kompromisszumos béke lehetőségét vizsgálták.
A kezdetek Brit származású anyja révén Prytz fiatal kora nagy részét Londonban töltötte.family information 1898 és 1902 között a Dulwich College-ba járt.H. McG. Dunnett, Eminent Alleynians, Neville & Harding, 1984
SKF és Volvo 1913-ban az SKF vállalatnál marketingvezető, majd 1921–22 körül a cég ügyvezető igazgatója lett. Prytz 1914 és 1918 között az SKF amerikai értékesítési részlegének ügyvezető igazgatója volt.
A Volvo név és a cég rövid időre majdnem feledésbe merült, amikoris az SKF két alkalmazottjának, Assar Gabrielssonnak (SKF értékesítési menedzsernek) és Gustav Larson mérnöknek sikerült meggyőznie az SKF igazgatóságát arról, hogy kezdjenek el autókat gyártani. Az AB Volvo autóipari vállalatot 1926. augusztus 10-én alapították egy Hoforsban tartott igazgatósági ülésen. Az új gyár vezetésével Björn Gustaf Prytz menedzsert bízták meg.
A „Prytz-ügy” Prytz az SKF vállalatnál töltött évek után diplomáciai pályára lépett, és Svédország Londonba delegált képviselője lett miniszteri pozícióban. Ehhez köthető a Prytz-ügyként elhíresült eset. 1940. június 17-én Prytz megbeszélést folytatott Rab Butler brit külügyminiszterrel, amelyen megvitatták annak lehetőségét, hogy Nagy-Britannia kompromisszumos békét kössön a náci Németországgal. Prytz arról számolt be Stockholmnak, hogy Butler a Lord Halifax külügyminiszterrel folytatott konzultációt követően kijelentette: a brit politikát „a józan észnek, nem pedig a bravúrnak” kell meghatároznia, és „egy kompromisszum (béke) elérésének lehetőségét sem hagynák figyelmen kívül, ha ennek lehetősége fennállna."Anthony Howard RAB: The Life of R. A. Butler, Jonathan Cape 1987
Prytz még aznap táviratban számolt be a svéd kormánynak a találkozó részleteiről, amelyet a Churchill kormányzat elfogott és megfejtett. Churchill 1940. június 26-án írt Halifaxnak, és panaszkodott, hogy Butler „furcsa nyelvezete” defetizmusra utal, és megszégyeníti a brit kormányt. Butler még aznap négy oldalas, kézzel írott választ adott, és azt állította, hogy a megbeszélés ragaszkodott a hivatalos brit irányvonalhoz, és nem mondott semmi határozottat vagy konkrétat, amit vissza akarna vonni, majd felajánlotta, hogy lemond. A kialakult brit politikai krízis ellenére lemondását nem fogadták el. Anthony Howard RAB: The Life of R. A. Butler, Jonathan Cape 1987 Ezt követően Prytz számára diplomáciai téren már nem sok babér termett.
Díjak és kitüntetések A Sarkcsillag-rend parancsnoki nagykeresztje (1947. június 6.)
Jegyzetek
Kategória:Göteborgiak Kategória:1887-ben született személyek Kategória:1976-ban elhunyt személyek Kategória:Svéd üzletemberek Kategória:Svéd diplomaták