Jankó József (Jankó Ferenc József; Orosháza, 1909. október 4. – Budapest, 1992. szeptember 14.) magyar közgazdász, mezőgazdasági mérnök.
Élete Evangélikus családban született. Elemi és középiskoláit szülővárosában végezte, 1928-ban érettségizett. A budapesti tudományegyetem közgazdaság-tudományi karának mezőgazdasági osztályán végzett 1932-ben, majd a következő évben közgazdasági doktori oklevelet is szerzett.
Diplomázása után előbb egy évig az árpádhalmi bérgazdaság segédtisztje lett, majd dr. Nagypataki Béla törteli magángazdaságát vezette. 1934 után a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Osztályának Üzemtani Tanszékének előbb gyakornoka, majd tanársegéde, rövidesen pedig a tanszék tangazdaságának vezetője lett.
1941-től a csurgói mezőgazdasági középiskola tanára és igazgatóhelyettese volt, 1943 és 1949 közt pedig az Országos Mezőgazdasági Üzemi és Termelési Költségvizsgáló Intézet előadója, majd főelőadója lett. 1949–1952 közt a Mezőgazdasági Szervezési Intézet osztályvezetőjeként, az azt követő években pedig a martonvásári Növénytermelési Kutató Intézet osztályvezető tudományos munkatársaként tevékenykedett.
1953-ban kapcsolódott be a felsőfokú agrárszakoktásba, mint az Agrártudományi Egyetem (ATE) egyetemi docense, illetve a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia Üzemtani Tanszékének előbb tanszékvezetője, majd (1962. június 19-étől) tanszékvezető egyetemi tanára. Közben, 1961-ben megszerezte a mezőgazdasági tudományok kandidátusa fokozatot.
Tudományos pályafutása kezdetén a mezőgazdasági kisüzemek és részesbérletek jövedelmezőségével és teljesítőképességük vizsgálatával, valamint fejlesztési lehetőségeikkel foglalkozott, később érdeklődése kiterjedt a mezőgazdasági költségszámítások módszertanára is. Jelentős eredményeket ért el az állami gazdaságok számlakeretének kialakítása, a füves vetésforgók magyarországi alkalmazásának bevezetése terén is.
Magánélete Három gyermeke született: Jankó Géza, Hegedűs Tulióné Jankó Katalin és Fodor Jánosné Jankó Judit.
Emlékezete Emléktábláját 2022. június 18-án helyezték el a mosonmagyaróvári egyetemi kar „B” épületének homlokzatán. Síremléke az Óbudai temetőben található.
Társadalmi szervezeti tagságai Tagja volt az MTA Mezőgazdasági Ökonómiai és Üzemszervezési Bizottságának, a Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Agrártörténeti Szakosztályának, illetve a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) tanácsadó testületének.
Díjai, elismerései Szocialista Munkáért Érdemérem (1960)Magyar Közlöny, 1960. augusztus 30. (74. szám) Munka Érdemrend arany fokozata (1973)Magyar Közlöny, 1973. december 28. (89. szám)
Főbb művei Részesbérletek Békés vármegyében és azok üzemi jelentősége. Egyetemi doktori értekezés. (Budapest, 1933) Alföldi kis- és középüzemek vagyoni helyzete és jövedelmi eredményei az 1935. évben. Reichenbach Bélával. (Magyar Gazdák Szemléje, 1937 és külön: A Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kamara Számtartási Osztályának Kiadványai. 2. Budapest, 1937) A rizstermesztés költségei. (Agrártudomány, 1949) A szocialista mezőgazdasági üzem termelőeszközei. Mezőgazdasági technikumi tankönyv. Erdős Sándorral. (Budapest, 1950) A növénytermelés szervezése. Mezőgazdasági technikumi tankönyv. Szentmártoni Lajossal. (Budapest, 1950) A helyesen alkalmazott vetésforgó. (A Szabad Föld Téli Esték Füzetei. 8. Budapest, 1951) A füves vetésforgós gazdálkodási rendszer. Mezőgazdasági technikumi jegyzet. Gyulai Istvánnal, Szentmártoni Lajossal. (Budapest, 1952) A füves vetésforgós gazdálkodási rendszer hazai alkalmazásának néhány fontos kérdéséről. (Agrártudomány, 1952) Az állattenyésztés szervezése. (Mezőgazdasági üzemszervezés. Budapest, 1957) Néhány gondolat a belterjességről. (Magyar Mezőgazdaság, 1957) A termelőszövetkezetek szervezésének földrendezési problémái. (A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia 1958. évi tudományos ülésszakán tartott előadások. Mosonmagyaróvár, 1959 és A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia Évkönyve, 1959) A majorok helyének kijelölése a termelőszövetkezetekben. – Milyen takarmánynövényeket termeljenek a tsz-ek? (Magyar Mezőgazdaság, 1959) Mezőgazdasági üzemtan. Dobos Károllyal, Tóth Mihállyal, Vágsellyei Istvánnal. (Budapest, 1959. 4. javított és bővített kiadás. 1968.) Szarvasmarha-tenyésztés szervezése. Sertéstenyésztés szervezése. Földrendezés. (Termelőszövetkezeti üzemszervezés gyakorlati kézikönyve. Budapest, 1960) A tehenészet takarmányköltségét alakító néhány tényező vizsgálata. Kandidátusi értekezés (Mosonmagyaróvár, 1960) A magyar mezőgazdaság zsebkönyve. Többekkel. (Budapest, 1960) A takarmányozási költség csökkentésének lehetőségei és eszközei a tehenészetben. Monográfia. A kandidátusi értekezés átdolgozott változata. (A nagyüzemi gazdálkodás kérdései. Budapest, 1962) A közgazdasági oktatás és a gyakorlati képzés múltja és jelenlegi helyzete Főiskolánkon. (A Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola Közleményei, 1968)
Külső hivatkozások Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1992. szept. 12.) Jankó József (Acta Óváriensis, 1992) Tenk Antal: Jankó József – Dobos Károly: Jankó József. A tanítvány, a munkatárs, a barát emlékezése Jankó József professzorról. (Gazdálkodás, 1992) A tanszékek és egységek története. 1954–1993. Szerk. Czimber Gyula és Horváth Károly. (Mosonmagyaróvár, 1993) Moson megyei életrajzi lexikon. (Mosonmagyaróvár, 2006)
Jegyzetek
Források Jankó József oldala a névpont.hu adatbázisában. Hozzáférés: 2022. december 12. Jankó József oldala a Moson Megyei Életrajzi Lexikon adatbázisában. Hozzáférés: 2022. december 12. A földművelésügyi miniszter előterjesztése a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányhoz dr. Jankó József egyetemi docens, a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia Üzemtani Tanszék vezetőjének egyetemi tanárrá történő kinevezéséről. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, XIX-K-1-c-170, 005/31/1962.
Kategória:1909-ben született személyek Kategória:1992-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Magyar közgazdászok Kategória:Magyar mezőgazdászok Kategória:Orosháziak Kategória:Az Óbudai temetőben eltemetett személyek