Bencze József, születési és 1902-ig használt nevén Kohn JózsefAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 34359/1902. Forrás: MNL-OL 30790. mikrofilm 589. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 18. oldal 31. sor (Uraiújfalu, 1893. július 26. – Budapest, 1970. október 23.) magyar orvos, orvostörténész, néprajzkutató, az orvostudományok kandidátusa (1960).
Életpályája Kohn Sándor cipőfelsőrész-készítő és Pollák Ida fiaként született. Egyetemi tanulmányait az első világháborúban teljesített frontszolgálata miatt meg kellett szakítania, oklevelét 1922-ben szerezte meg a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán. 1922–1944 között Uraiújfalu körorvosa volt. 1944-ben deportálták; első felesége Auschwitzban halt meg. 1945-től városi orvos, az SZTK (Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ) munkaalkalmassági rendeléseinek vezető főorvosa volt. 1949–1956 között börtönorvos volt. 1956-tól Szombathelyen tiszti főorvos volt. 1966-ban megválasztották a Magyar Orvostörténeti Társaság első elnökévé. Halálát szívizom-elfajulás okozta.
A szombathelyi zsidó temetőben helyezték végső nyugalomra.
Munkássága Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Orvostörténeti Bizottságának, az Orvostörténeti Könyvtár Kiadványai szerkesztő bizottságának, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének, a Nemzetközi Orvostörténelmi Társaságnak. Mint a Magyar Orvostörténeti Társaság első elnöke és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főmunkatársa fontos szervező, kutató és szakirodalmi munkásságot fejtett ki. Gyógyító tevékenysége mellett összegyűjtötte és feldolgozta a működési területén még élő népi hiedelmeket; gyógyító hagyományokat. Gyűjtötte az orvostörténeti emlékeket: foglalkozott a dunántúli egészségügyi intézmények történetével, több elfeledett magyar orvos életével. Újabb dokumentumok feltárásával kiegészítette Markusovszky Lajos életrajzát.
Művei Vas megye egészségügyének története (Vas megye egészségügye, 1955) Az orvostudomány története. 2. rész. A középkor (Budapest, 1958) A majorok és puszták, mint az empirikus orvoslás és a babonás hiedelmek megőrzői (kandidátusi disszertáció, 1960) Az utolsó Vas megyei ember és állatgyógyítóról (Vasi Szemle, 1966)
Díjai, elismerései Szocialista Munkáért Érdemérem (1955)Magyar Közlöny, 1955. március 26. (36. szám) Markusovszky Lajos-emlékérem (1958)
Jegyzetek
Források
Tudósnaptár Uraiújfalu honlapján
További információk A múlt magyar orvostörténészei. Sajtó alá rendezte: Gazda István. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, Piliscsaba-Bp., 2002.
Életutak. Sárvár és Sárvár környéki személyek életrajzgyűjteménye. Szerkesztette: Sulyokné Matócza Eleonóra. Sárvár, Sylvester Könyvtár, 1993.
Kategória:1893-ban született személyek Kategória:1970-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyar orvostörténészek Kategória:Magyar néprajzkutatók Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban Kategória:A holokauszt magyar túlélői