Események Európa A Salamon magyar király és unokatestvére, Géza herceg közötti ellenszenv fegyveres konfliktussá fajul. Salamon februárban meglepetésszerűen megtámadja Gézát és kemeji csatában – elsősorban három ispán árulásának köszönhetően – legyőzi. A menekülő Géza Vácnál csatlakozik öccse, László és sógora, Ottó olomouci herceg seregéhez. A felek márciusban Mogyoródnál csapnak össze ismét, ahol Salamon döntő vereséget szenved, elesik bizalmas tanácsadója, a konfliktus kiélezéséért felelősnek tartott Vid bácsi ispán is. A király nyugat felé menekül és Moson, illetve Pozsony várában barikádozza el magát, miközben sógora, IV. Henrik német király segítségét kéri; cserébe hat határvár átadását és hűbéri esküt ajánl. Salamon és Géza is segítséget kérnek VII. Gergely pápától, aki azonban csak akkor hajlandó támogatni őket, ha elismerik Magyarországot a Szentszék vazallusának. Gergely Horvátországot és a spanyol királyságokat is pápai vazallusnak tekinti. Az egyház reformját szorgalmazó VI. Gergely ragaszkodik ahhoz, hogy a püspököket az egyházfőnek, nem pedig a világi uralkodóknak kell kineveznie (ún. invesztitúra-vita) és emiatt kiközösíti a IV. Henrik által kinevezett milánói érseket, Gotofredót; számos német püspököt pedig szimóniával (egyházi hivatalok pénzzel való megszerzésével) vádol meg. A szász lázadással lefoglalt Henrik elfogadja a pápa álláspontját, nyilvános bűnbánatot gyakorol és nem védi meg püspök tanácsadóit, akiket a pápa Rómába rendel vagy felfüggeszt. VII. Gergely kiátkozza a vazallusi esküt megtagadó Robert Guiscard apuliai herceget és átokkal fenyegeti meg I. Fülöp francia királyt is, ha ragaszkodik a püspökök világi kinevezéséhez. IV. Henrik februárban a gerstungeni békében kiegyezik a szász felkelőkkel, megígéri hogy lerombolja a szászországi királyi várakat és csak helybelieket nevez ki tisztségekre. A harzburgi vár falait le is rombolják, de a palotát és a templomot (ahol Henrik számos rokona volt eltemetve) meghagyják. A szász parasztok ebben a szerződés felrúgását látják és lerombolják az épületeket. A sírok megszentségtelenítése miatt számos főnemes és főpap átáll a király oldalára. Henrik serege júniusban Homburgnál megtámadja a felkelőket és nagy részüket lemészárolja. Miután a szászok atrocitásait megtorolta, Henrik augusztusban Salamon segítségére siet. Seregével Pozsonyba hajózik, majd onnan kiindulva a Felvidéken nyomul előre. Géza a felperzselt föld taktikáját használva kitér a csata elől. Henrik Vácig jut, aztán a katonái lázongása és a hazai gondok (szász felkelés, egyházi konfliktusok) miatt visszatér Németországba; vele tart húga, Judit (Salamon felesége) is. A Pozsonyba visszahúzódott Salamont László herceg blokád alá veszi. A dél-itáliai normannok megtámadják Dalmáciát és elfoglalják Zárát, Spalatót és Trogirt, Rabot pedig hiábavalóan ostromolják. Az összecsapások során elfogják IV. Krešimir horvát királyt, aki a börtönükben hamarosan meghal. Mivel fia nincs, utódja a trónon Dmitar Zvonimir horvát bán. IV. Pandulf beneventói herceg elesik a dél-itáliai normannok ellen vívott montesarchiói csatában. Ausztriában Gebhard salzburgi érsek megalapítja az admonti kolostort. Ebben az évben említik először Judenburgot.
Születések február 12. – (III.) Konrád, német király szeptember 15. – al-Musztaali, fátimida kalifa Edgár, skót király I. Hugó, champagne-i gróf Huntingdoni Matilda, I. Dávid skót király felesége
Halálozások február 7. – IV. Pandulf, beneventói herceg március 14. – Gutkeled nb. Vid, bácsi ispán IV. Krešimir, horvát király
Kapcsolódó cikkek Államok vezetőinek listája 1074-ben
Fordítás
Kategória:11. század