Jekatyerinburg () Oroszország negyedik legnagyobb városa Moszkva, Szentpétervár és Novoszibirszk után. A Szverdlovszki terület (Свердловская область; Szverdlovszkaja oblaszty) és egyben az Uráli szövetségi körzet központja. 1924 és 1991 között a város neve Szverdlovszk volt.
A városban az aktív gazdasági kapcsolatokra tekintettel 2005 végétől magyar kereskedelmi képviselet, 2008 januárjától pedig főkonzulátus is működik, amely Oroszországban a harmadik magyar diplomáciai képviselet a moszkvai és a szentpétervári után; viszont az egyetlen Oroszország területén, amely kvázi schengeni vízumközpontként működik - jelenleg magyar vízum mellett Ausztria, Finnország, Lettország és Szlovénia képviseletében bocsát ki vízumot.
Fekvése Jekatyerinburg már Ázsiában, a transzszibériai vasútvonal 1816-os kilométerénél, a Tobol folyó mellékfolyója, az Iszety partján terül el. Európa és Ázsia határvonala Jekatyerinburg nyugati határán húzódik, és a 2001. évi szabályozás óta területének egy része átnyúlik Európába.
Története 1723 tavaszán I. (Nagy) Péter cár rendelete értelmében az Iszety partján kezdték el Oroszország legnagyobb vasfeldolgozó üzemének építését. A település születésnapjának 1723. november 28-át tekintik, amikor az első vasfeldolgozó üzem megkezdte munkáját. A települést ekkor nevezték el Jekatyerinburgnak I. Katalin cárnő tiszteletére.
A vasfeldolgozó üzemnek otthont adó erődítmény, korának legfejlettebb európai hadi építészeti szabályai szerint épült. A város európai jellege nemcsak -burg elnevezésében, hanem terveiben is megnyilvánult. Ez az uráli iparvidék bölcsője. 1725-ben itt alapították a Jekatyerinburgi Pénzverő Üzemet, ahol Oroszország pénzérméi készültek egészen az októberi forradalomig.
A forradalmat követően II. Miklós cárt és családját Jekatyerinburgban tartóztatták le a bolsevikok és itt is végezték ki. 1924-ben a város felvette a Szverdlovszk nevet, Jakov Mihajlovics Szverdlov tiszteletére, aki 1917-ben jelentős szerepet játszott a bolsevik mozgalomban. 1991-ben a helyi duma képviselői visszaállították eredeti nevét.
A város hadiipari központ, ezért a szovjet időkben nem látogatható, zárt város volt. 1979-ben 68 helyi lakos halt meg tüdőeredetű lépfenefertőzésben, mert elromlott egy katonai termelőüzem levegőszűrő berendezése. Nyugati szakértők előtt ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy a városban nagy léptékű biofegyver (anthrax) előállító gyár működik, a Szovjetunió tehát megszegi az általa is ratifikált biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezményt (BTWC)Meselson MS et al. 1994. The Sverdlovsk Anthrax Outbreak of 1979. Science, 266(5188), 1202-1208.
Népesség
Közlekedés Légi közlekedés
Jekatyerinburg nemzetközi repülőtere Kolcovo (IATA: SVX, ICAO: USSS) 1943-ban nyílt meg, amikor a katonai repülőteret megnyitották a polgári légi forgalom előtt. A város központjától 17 km-re délkeletre található. 1993-ban privatizálták a repülőteret, ekkor jött létre a Kolcovo Airport NyRt. és az Ural Airline NyRt.
A Kolcovo repülőtere 2006-ban az előzetes adatok szerint 9771 járaton 1 360 000 utast szolgált ki, közülük mintegy 500 000 fő érkezett vagy utazott nemzetközi viszonylatokon. A Kolcovo repülőtér és Szverdlovszk-személypályaudvar között az 1. számú autóbusz járat közlekedik.
Vasút bélyegkép|260x260px|jobbra|Privokzalnaja tér Jekatyerinburg Oroszország egyik legjelentősebb vasúti csomópontja. A központi pályaudvar Szverdlovszk-személypályaudvar (Свердловск-Пассажирский). Innen 7 fővonal indul (Perm, Kazany, Cseljabinszk, Kurgán, Tyumeny, Tavda és Nyizsnyij Tagil felé). Itt találkozik a Transzszibériai vasútvonal északi (napjainkban elfogadott) és déli (megnyitása idején használatos) vonalvezetése. A város első pályaudvara 1881-ben épült. Jelenlegi pályaudvara 1994-ben készült el közvetlen metrókapcsolattal.
Városi közlekedés Jekatyerinburg fejlett tömegközlekedéssel rendelkezik. A városban közel 100 autóbuszvonal 24 villamosvonal és fejlett trolibuszhálózat található.
A jekatyerinburgi metró Oroszország legrövidebb metrója, mindössze 7 állomással. Megnyitására 1991. április 26-án került sor. Jelentősége rövidsége ellenére igen nagy, mivel a város ipari területét, az Uralmast köti össze a belvárossal.
Egészségügy 2016-ban a másfélmilliós lakosság 1,8%-a, vagyis 27 000 egyén volt HIV-fertőzött, a megelőző intézkedések hiányosságai miatt.24. hu: HIV-járvány van Jekatyerinburgban
Egyéb intézmények A városban 25 országnak működik konzulátusa, mások mellett itt található Magyarország jekatyerinburgi főkonzulátusa is.
A város szülöttei Alekszandr Malinyin (1958), énekes Viktor Viktorovics Majgurov (1969), biatlonista Pavel Dacjuk (1978), jégkorongozó Nyikolaj Vlagyimirovics Pankratov (1982), síelő Szergej Karjakin (1991), quadversenyző Julija Lipnyickaja (1998), műkorcsolyázó
Éghajlat
Testvértelepülések Kanton, Kína 2002 Plzeň, Csehország San José 1992 Wuppertal, Németország 1993 Genova, Olaszország Ferentino, Olaszország Incshon, Dél-Korea
Jegyzetek
További információk Jekatyerinburg Online Urál Online Jekatyerinburg német illetve angol nyelven Jekatyerinburg+Szverdlovszk (orosz)
Kategória:Városok a Transzszibériai vasútvonal mentén Kategória:A Szverdlovszki terület települései