Arnaldo Forlani (Pesaro, 1925. december 8. – Róma, 2023. július 6.Nachruf auf Arnaldo Forlani) kereszténydemokrata olasz politikus, 1980–81-ben Olaszország miniszterelnöke volt.
Politikai pályája Az Urbinói Egyetemen végzett jogi tanulmányok, után gyors karriert futott be a DC-n belül: 1948-ban a párt titkára lett Urbino megyében, 1954-ben az igazgatótanács tagja, 1962–69 között első helyettese, majd 1969–73-ban a Democrazia Cristiana titkára volt.
Arnaldo Forlani, aki először 1958-ban lett parlamenti képviselő, több alkalommal volt miniszter:
1968–69-ben az állami tulajdonokért felelős miniszter, 1969-ben tárca nélküli miniszter (a NATO-val fenntartott kapcsolatok felelőse) 1974-ben védelmi miniszter 1976–79 külügyminiszter
1980 februárjától októberig a DC Nemzeti Tanácsának elnöke volt. Ezt a posztot azonban feladta, és néhány hónapig, 1980. október 12-től 1981. május 26-ig, Olaszország miniszterelnöke. Le kellett mondania a kormányzásról, miután a P2 szabadkőműves páholy körüli affér által kiváltott kormányátalakítás meghiúsult a Partito Socialista Italiano (PSI) akkori főtitkára, Bettino Craxi ellenállása miatt. A későbbi Craxi-kormányban (1983–1987) azonban Forlani miniszterelnök-helyettes volt, és a DC központjának képviselőjeként garantálta ennek a koalíciós kormánynak a stabilitását.
Arnaldo Forlanit 1976-ban Benigno Zaccagnini, 1982-ben pedig Ciriaco De Mita győzte le, amikor a DC főtitkárává választották őket. A harmadik próbálkozásra a DC 22-i kongresszusán sikerült: 1989 februárjában végül a párt főtitkárává választották.
1989 és 1993 között az Európai Parlament tagja volt.
Élete 98. évében, Rómában hunyt el.
További információk Arnaldo Forlani Európai Parlament adatbankjában
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:1925-ben született személyek Kategória:2023-ban elhunyt személyek Kategória:Olaszország európai parlamenti képviselői Kategória:Európai parlamenti képviselők 1989–1994 Kategória:Hadügy- és védelmi miniszterek Kategória:Olaszország külügyminiszterei Kategória:Olaszország miniszterelnökei