Krasznojarszk (oroszul Красноярск) város Oroszország ázsiai részén, Szibériában, a transzszibériai vasútvonal 4098. kilométerénél, a Jenyiszej partján. A Magyarországnál 25-ször nagyobb Krasznojarszki határterület központja, Szibéria harmadik legnagyobb városa. A transzszibériai vasútvonal fontos állomása és Oroszország egyik legnagyobb alumínium-előállítója. Építészete figyelemre méltó, Anton Csehov Szibéria leggyönyörűbb városának tartotta.Anton Chekhov, "The Crooked Mirror" and Other Stories, Zebra Book, 1995. Lásd az angol fordítás 200. oldalát, ahol Szibérián való átutazásáról ír.
Földrajza A város teljes területe, beleértve a külvárosokat és a folyót, 348 négyzetkilométer. Az átlagos januári középhőmérséklet -15,6 °C, júliusban 18,5 °C.
Története 1628-ban a Jenyiszej-menti kirgizek támadásai elleni védelem megerősítésére Andrej Dubenszkij kozák atamán építtetett cölöpvárat a Jenyiszej partján. Ezt az erődítményt Красный Яр-nak (Vörös-partnak) nevezték el. A település 1690-ben kapott városi jogokat, és ekkor lett hivatalos neve Krasznojarszk.
Krasznojarszk fejlődése valójában csak 1740-et követően kezdődött el, amikor elérte a várost a Moszkvából induló Szibériai útvonal (a mai M53 út). A fellendülés tovább erősödött a közeli aranybányák felfedezése és az 1895-ben megépült vasútvonal nyomán. 1822. január 26-án kapott városi rangot.
A 19. században Krasznojarszk a szibériai kozákság központja volt. I. Miklós cár Krasznojarszkba száműzte a dekabrista felkelés legtöbb résztvevőjét. Az ide száműzött dekabristák nagy része soha nem tért vissza Európába.
Az ipar fejlődése Krasznojarszkban a Transzszibériai vasútvonal megnyitását követően kezdődött. A vasútvonal legjelentősebb műtárgya az 1899-ben a városnál épült vasúti híd.
1934-ben alakul ki Oroszország második legnagyobb közigazgatási területe, a Krasznojarszki határterület, ennek központja a város.
A második világháború alatt több tucat gyárat evakuáltak Ukrajnából és Nyugat-Oroszországból Krasznojarszkba és a közeli településekre, ez további ipari növekedésre ösztönözte a várost. A háború után további jelentős ipari létesítmények épültek, úgymint alumínium-üzemek, kohászati üzemek, nemesfém-feldolgozók és mások.
Az 1970-es években a Szovjetunió egy többfázisú radarállomás építésébe kezdett Abalakovónál, Krasznojarszk közelében, ez sértette az ABM szerződést. 1983 elején az Egyesült Államok követelte megszüntetését. A Szovjetunió 1989-ben ismerte el a radarállomás létezését. A felszerelést idővel eltávolították és a leszerelést 1992-ben hivatalosan is bejelentették. De feltételezik, hogy a berendezést csak új helyszínre költöztették: Komszomolszk-na-Amure közelébe.http://www.globalsecurity.org/wmd/world/russia/yeniseysk.htm
A Szovjetunió felbomlását követően megkezdődött a privatizáció. Sok jelentős vállalat és gyár, mint például a krasznojarszki alumíniumüzem vált oligarchiák és feltételezett bűnszövetkezetek tulajdonává, míg másokat a fizetésképtelenség nyomán felszámoltak. A gazdasági átalakulás eredményeként megnőtt a munkanélküliség, sztrájkokra került sor.
bélyegkép|balra|250px|Krasznojarszk a Jenyiszej folyó felől
A város legjelentősebb pénzügyi botránya az 1990-es évek második felében történt, ekkor a Krasznojarszki Alumínium Üzem egy ismert üzletemberének, Anatolij Bikovnak tulajdonjogát törölték, miután azzal vádolták meg, hogy megölette partnerét, Vilor Sztruganovot. A vádról végül kiderült, hogy hamis.
Pjotr Pimaskov 1996-os polgármesterré választását követően a városkép fokozatos javulást mutat. A régi történelmi épületeket helyreállították. Az aszfaltjárdák burkolatát kővel cserélték fel, számos teret és pihenőparkot helyreállítottak, ill. újakat is építettek.
Gazdasága A városban 2007. július 1-jével betiltották a szerencsejátékokat.Magyar Rádió, Kossuth, Krónika, 2007. július 3. 22:00
Lakossága fő (2009);http://www.newslab.ru/news/283524 fő (a 2010. évi népszámláláskor), melyből orosz, ukrán, tatár, azeri, örmény, kirgiz, tadzsik, üzbég, német, fehérorosz.
Híres emberek Itt született Juz Aleskovszkij (1929–2022) orosz író, költő, dalszerző, énekes, 1979-ben az Egyesült Államokba emigrált, továbbá Dmitrij Hvorosztovszkij (1962–2017) világhírű, bariton operaénekes, akit az Elle magazin "az opera Elvis Presley-jének" nevezett el, és akiről szülővárosában zeneiskolát és zenei fesztivált neveztek el.
Jegyzetek
Források Világörökség
Kapcsolódó szócikkek Szibériai Állami Repülési és Űrkutatási Egyetem Krasznojarszki Puskin Drámai Színház
További információk
Kategória:A Krasznojarszki határterület települései Kategória:Városok a Transzszibériai vasútvonal mentén Kategória:Krasznojarszk