A Resource Description Framework (RDF) olyan World Wide Web Consortium- (W3C) szabvány, melyet eredetileg metaadatok adatmodelljének szántak, de később gráfadatok leírásának és cseréjének általános módszere lett. Az RDF számos szintaktikai jelöléssel és adatszerializációs formátummal rendelkezik; a leggyakrabban használt a Turtle (Terse RDF Triple Language).

Az RDF hármas mondatokból álló irányított gráf. A gráfmondat részei: az alany csomópontja, az alanyból a tárgy felé haladó állítmánygörbe és a tárgy csomópontja. Mindhárom rész azonosítható URI-val, és a tárgy lehet literál. Ez az egyszerű és flexibilis adatmodell képes összetett helyzeteket, kapcsolatokat stb. leírni – miközben kellően absztrakt.

Az RDF 1999-ben lett W3C-ajánlás. Az RDF 1.0 specifikációt 2004-ben, az RDF 1.1-et 2014-ben adták ki. Az RDF-gráfok standard lekérdezőnyelve a SPARQL. Az RDF-adatok leírása RDFS, OWL vagy SHACL ontológianyelven lehetséges.

Áttekintés Az RDF adatmodell hasonlít a klasszikus fogalmi modellezési modellekhez (például az entitás–kapcsolat vagy az osztálydiagramok. Alapja az erőforrásokról (különösen webes erőforrásokról) szóló alany–állítmány–tárgy szerkezetű mondatok (szemantikai hármasok) megfogalmazása. Itt az alany az erőforrás, az állítmány az erőforrás tulajdonságait, jellemzőit határozza meg, kapcsolatot fejez ki az alany és a tárgy közt.

Például „az RDF szemantikai hármasokat használ” mondat RDF-ben való megfogalmazása a következő: az alany „az RDF”, az állítmány a „használ”, a tárgy a „szemantikai hármasokat”. Tehát az RDF a tárgy helyett az alanyt használja az objektumorientált tervezés tipikus entitás–attribútum–érték modellje helyett: entitás (RDF), attribútum (használat), érték (szemantikai hármasok).

Az RDF absztrakt modell néhány szerializációs formátummal (melyek gyakorlatilag speciális fájlformátumok). Ezenkívül az erőforrások vagy hármasok kódolása formátumonként eltérhet.

Ez az erőforrás-leíró mechanizmus fontos komponens a W3C Semantic Web-aktivitásában: a világháló fejlődési szakasza, melyben a szoftver géppel olvasható információt képes cserélni, hozzáférni a világhálón, lehetővé téve, hogy a felhasználók hatékonyabban és biztosabban tudjanak hozzáférni az információhoz. Az RDF egyszerű adatmodellje és absztrakt fogalmak leírására való képessége az ettől független tudásmenedzsmentben is használatossá tette.

Az RDF-mondatok irányított, jelölt multigráfot alkotnak. Ez egy RDF-adatmodellt a tudásreprezentáció egyes változataihoz megfelelőbbé tesz más relációs vagy ontológiai modelleknél.

Az RDFS, a OWL és az SHACL RDF-alapú ontológiai nyelvek.

Története A kezdeti RDF-terv, melynek célja „operációs rendszerektől és cégektől független metaadatrendszer kiépítése”, egy korai webtartalom-jelölő rendszer, a W3C Platform for Internet Content Selectionjének (PICS) származéka, de a projektre hatással voltak a Dublin Core és a Meta Content Framework (MCF) ötletei, melyeket 1995–1997 közt fejlesztett Ramanathan V. Guha az Apple-nél és Tim Bray a Netscape-nél.

Az első nyilvános RDF-vázlat 1997 októberében jelent meg, és az IBM, a Microsoft, a Netscape, a Nokia, a Reuters, a SoftQuad és a Michigani Egyetem képviselőiből álló W3C-munkacsoport adta ki.

1999-ben a W3C kiadta az első ajánlott RDF-specifikációt, a Model and Syntax Specificationt (RDF M&S). Ez az RDF adatmodelljét és egy XML-szerializációt közölt.

Két állandó félreértés jelent meg ekkor az RDF-ről: az egyik, hogy az MCF-befolyás és az RDF „Resource Description” kezdete miatt hogy az RDF főképp metaadatok jelölésére használatos, a másik, hogy az RDF XML-formátum volt, nem adatmodell, és csak az RDF/XML szerializáció XML-alapú. Az RDF ekkor kevéssé volt ismert, de jelentős munkát végeztek a Bristoli Egyetemen az ILRT közelében, a HP Labsnél és a bostoni MIT-nél. Az RSS 1.0 és a FOAF az RDF fontos alkalmazásai lettek ekkor.

Az 1999-es ajánlást hat specifikáció váltotta fel 2004-ben: a „The RDF Primer”, az „RDF Concepts and Abstract”, az „RDF/XML Syntax Specification (revised)”, az „RDF Semantics”, az „RDF Vocabulary Description Language 1.0” és a „The RDF Test Cases”.

E csoportot az alábbi hat RDF 1.1-dokumentum váltotta fel 2014-ben: az „RDF 1.1 Primer”, az „RDF 1.1 Concepts and Abstract Syntax”, az „RDF 1.1 XML Syntax”, az „RDF 1.1 Semantics”, az „RDF Schema 1.1” és az „RDF 1.1 Test Cases”.

RDF-témák

Kifejezések Az RDF specifikációk által meghatározott fontos kifejezések az alábbiak:

Osztályok

rdf rdf:XMLLiteral: XML-literálok osztálya rdf:Property: tulajdonságosztály rdf:Statement: RDF-mondatok osztálya rdf:Alt, rdf:Bag, rdf:Seq: alternatívák, rendezetlen konténerek és rendezett konténerek (az rdfs:Container a háromnak fölérendelt osztálya) rdf:List: RDF-listák osztálya rdf:nil: az rdf:List üres listát képviselő példánya

rdfs

rdfs:Resource: az osztályerőforrás, minden rdfs:Literal: literálok, például sztringliterálok és egészek osztálya rdfs:Class: osztályok osztálya rdfs:Datatype: RDF-adattípusok osztálya rdfs:Container: RDF-konténerek osztálya rdfs:ContainerMembershipProperty: tagsági tulajdonságok (rdf:_1, rdf:_2 stb.), melyek az rdfs:member altulajdonságai

Tulajdonságok

rdf

rdf:type: az rdf:Property példánya, mely annak kimondására használatos, hogy egy elem egy osztály példánya rdf:first: az alany RDF-lista első eleme rdf:rest: az alany RDF-lista rdf:first utáni elemei rdf:value: idiomatikus tulajdonság strukturált értékekre rdf:subject: az RDF-mondat alanya rdf:predicate: az RDF-mondat állítmánya rdf:object: az RDF-mondat tárgya

Az rdf:Statement, az rdf:subject, az rdf:predicate és az rdf:object reifikációs célt szolgálnak (lásd lent).

rdfs

rdfs:subClassOf: az alany egy osztály alosztálya rdfs:subPropertyOf: az alany egy tulajdonság altulajdonsága rdfs:domain: az alanytulajdonság tartománya rdfs:range: az alany tartománya rdfs:label: az alany ember által olvasható neve rdfs:comment: az alany leírása rdfs:member: az alanyerőforrás tagja rdfs:seeAlso: további információ az alanyerőforrásról rdfs:isDefinedBy: az alanyerőforrás meghatározása

E kifejezések az RDF-séma alapjai, mely ennek egy bővítménye.

Szerializációs formátumok

Several common serialization formats are in use, including: Turtle, kompakt, emberbarát formátum. TriG, a Turtle kiterjesztése adathalmazokra. N-Triples, egyszerű, könnyen értelmezhető soralapú, a Turtle-nél kevésbé kompakt formátum. N-Quads, az N-Triples kiterjesztése több RDF-gráfhoz. JSON-LD, JSON-alapú szerializáció. N3 vagy Notation3, nem szabványos, a Turtle-höz szerializáció néhány további funkcióval, például inferenciaszabályokkal. RDF/XML, XML-alapú formátum, az első szabványos formátum RDF-szerializációra. RDF/JSON, alternatív szintaxis RDF-hármasok kifejezésére egyszerű JSON-jelöléssel.

Az RDF/XML-t gyakran tévesen egyszerűen RDF-nek nevezik, mivel az RDF-et definiáló többi W3C-specifikáció közt szerepelt, és az első W3C-szabványos szerializációs formátum volt. Azonban fontos megkülönböztetni az RDF/XML-t az RDF-től. Bár az RDF/XML formátum még használatos, más RDF-szerializációt preferál sok RDF-használó, mind mert emberbarátabbak, mind mert egyes RDF-gráfok nem írhatók fel RDF/XML-ben az XML QName-ek korlátai miatt.

Erőforrás-azonosítás Egy RDF-mondat alanya vagy URI vagy egy üres csomópont, melyek mindegyike erőforrást jelöl. Az üres csomópontok által jelölt erőforrások névtelen erőforrások. Nem azonosíthatók közvetlenül az RDF-mondatból. Az állítmány erőforrást azonosító URI erőforrást is jelöl, kapcsolatot jelképezve. Az objektum URI, üres csomópont vagy Unicode-karakterlánc-literál. Az RDF 1.1-ben az erőforrásokat Internationalized Resource Identifierek (IRI) azonosítják, melyek az URI általánosításai.RDF 1.1 Concepts and Abstract Syntax https://www.w3.org/TR/rdf11-concepts/

A Semantic Web-alkalmazásokban és az RDF egyes népszerű alkalmazásaiban, mint amilyenek az RSS és a FOAF (Friend of a Friend), az erőforrásokat a szándékosan a világhálón létező adatot jelölő és annak hozzáférésére használható URI-kat használ. Azonban az RDF nem korlátozódik internetalapú erőforrások leírására. Az erőforrást megnevező URI-nak nem is kell dereferálhatónak lenni. Például egy alanyként használt, „http:” kezdetű URI-nak nem szükséges HTTP-n keresztül elérhető erőforrást elérnie, és nem kell hálózatról elérhető erőforrást se jelölnie – egy ilyen URI gyakorlatilag bármit jelenthet. Azonban egyetértés van abban, hogy egy # nélküli URI, mely 300 szintű kódolt választ ad vissza HTTP GET kérésben a sikeresen elért erőforrást jelenti.

Így az RDF-mondatok készítőinek és használóinak az erőforrás-azonosítók szemantikájában egyezniük kell. Ez nincs jelen magában az RDF-ben, azonban vannak gyakran használt irányított szókészletek, például a Dublin Core Metadata, mely részben RDF-ben használt URI-térhez van rendelve. Az RDF-alapú ontológiák közzététele gyakran körülírja az RDF-ben adatokhoz használt erőforrás-azonosítókat. Például az alábbi URI: http://www.w3.org/TR/2004/REC-owl-guide-20040210/wine#Merlot az egy borász által készített merlot-k osztályát jelenti, melyet az azt tartalmazó OWL ontológia fejez ki – mely maga is RDF dokumentum. A definíció nem megfelelő elemzése azon következtetést jelentheti, hogy az URI példánya egy dolog, nem bortípus.

Ez nem „pucér” erőforrás-azonosító, hanem URI-hivatkozás, mely végén # van, és töredékazonosítóval ér véget.

Mondatreifikáció és kontextus bélyegkép|Alapvető RDF-hármas (alany, állítmány, tárgy). A mondatok által modellezett információkon reifikáció végezhető, mely azt jelenti, hogy minden mondathoz URI-t rendelünk, és erőforrásként kezeljük, melyről további mondatok készíthetők, például „A azt mondja, B szerezte az X dokumentumot”. A reifikáció néha fontos a mondatok bizonyosságának vagy hasznosságának mértékének levezetéséhez.

Egy reifikált RDF-adatbázisban minden mondatról legalább három további mondat van: egy, mely szerint az alany, egy, mely szerint az állítmány, és egy, mely szerint a tárgy erőforrás vagy literál. Alkalmazástól függően további mondatok fogalmazhatók meg egy mondatról.

Egyes RDF-modell-megvalósítások csoportosítják a mondatokat különböző kritériumok szerint, melyeket szituációknak, kontextusoknak vagy hatóköröknek neveznek, ahogy Graham Klyne fogalmazott. Például egy mondatnak lehet URI-val meghatározott kontextusa, mely „igaz ebben:” kapcsolatot határoz meg. Ezenkívül néha hasznos forrás szerint csoportosítani mondatokat, mely szintén URI-val azonosítható, például egy RDF/XML-dokumentum URI-jával. Ekkor a források frissítésekor a megfelelő mondatok is frissíthetők.

A hatókörök implementációja nem igényel teljesen reifikált mondatokat. Egyes implementációk lehetővé tesznek egy hatókör-azonosító URI nélküli mondathoz rendelését. Ugyanígy a nevezett gráfokban, ahol a hármasok egy halmazához URI tartozik, szintén reifikáció nélkül képesek kontextus meghatározására..

Lekérdező- és inferencianyelvek A leggyakoribb lekérdezőnyelv RDF-gráfokban a SPARQL, mely SQL-szerű nyelv, és 2008. január 15. óta W3C-ajánlás.

Az alábbi egy afrikai országok fővárosait mutató lekérdezés fiktív ontológia használatával: PREFIX ex: <http://example.com/exampleOntology#> SELECT ?capital ?country WHERE { ?x ex:cityname ?capital ; ex:isCapitalOf ?y . ?y ex:countryname ?country ; ex:isInContinent ex:Africa . }

További nem szabványos módszerek RDF-gráfok lekérdezésére: RDQL, a SPARQL SQL-szerű prekurzora Versa, kompakt szintaxis (nem SQL-szerű), csak a 4Suite-ben van jelen (Python). RQL, az egyik első, RDF-sémákat és erőforrás-leírásokat uniforman lekérdező deklaratív nyelv, és az RDFSuite-ben van megvalósítva. SeRQL, a Sesame része XUL: sablonelem, mely adategyeztetéshez való szabályokat deklarál. Az RDF-t csak adat-összekapcsolásra használja.