Ostrava (németül Ostrau, lengyelül Ostrawa, cseh kiejtése: [ˈostrava], kb. osztrává) ipari jellegű város Csehország északkeleti részén, Morvaország és Szilézia határán, a lengyel határ közelében. Ostrava a Lučina, Odera, Opava és Ostravice patakok, illetve folyók összefolyásánál fekszik. Mivel Ostrava a Morva kapunál fekszik, kiváló éghajlata van, amit a sokszínű növény- és állatvilága is tanúsít. A város teljes területe 214 km² és 23 városi kerületre oszlik. Lakosságának száma 317 ezer. Ostrava a Morva-sziléziai kerület központja. Csehország harmadik legnagyobb városa. Ostrava törvényhatósági jogkör mellett járási jogú város is. Az Ostrava városi járás egy a négy városi járás közül (Prága, Brno és Plzeň (Pilsen)) Csehországban. Ha számításban vesszük, hogy a nagy Ostravai agglomeráció lakossága 796 000, akkor a prágai agglomeráció mellett a második legnagyobb az országban.Školní atlas : Česká republika a Evropa (Iskolai atlasz: A Cseh Köztársaság és Európa), SHOCart, Vizovice, 2005 Népsűrűsége 1443 lakos/km². A városi illetve járási tanács székhelye az ostravai Új városháza (Nová radnice). Északtól délig (Antošovice–Nová Bělá) Ostrava hossza 20,5 km, kelettől nyugatig (Bartovice–Krásné Pole) 20,1 km. A városban székel az Ostrava-Opavai Egyházmegye püspöke is. Ostrava területén négy városi műemlékvédelmi körzet található.cseh nyelven: Ostrava városi járásának jellemzése, ČSÚ Ostrava, czso.cz
Az eredeti település az Ostrá (Ostravice) (magyarul éles) folyó partján helyezkedett el. A város neve feltehetőleg ettől a folyótól származik és mai napig is ez a folyó osztja két részre a várost morva Ostravára (továbbiakban Morvaosztrava) és sziléziai Ostravára (továbbiakban Szilézosztrava). 1763-ban a sziléziai városrészben gazdag feketeszén lelőhelyet fedeztek fel. 1828-ban alakult meg a Rudolf huta, amely acélgyártással foglalkozott. Eredeti tulajdonosától a Rothschild családhoz került, akik Vítkovicének nevezték el. A vasmű megalapítása jelentős mértékben elősegítette a város fejlődését. A 20. század második felére Ostrava lett a köztársaság „acélszíve”. A szén miatt jelentős földgázlelőhely is van Ostraván. A város címerében egy fehér ló és egy arany rózsa látható. A fehér ló vélhetőleg kereskedelmi jelentőségére utal. Az arany rózsa Thurzó Szaniszló alamóci püspök címeréből származik.
A rendszerváltozás után a vegyipar és kohászati ipar erőteljes visszaesése után bezárták a bányák legnagyobb részét is (a város területén már nincs bányászat). A költséges környezeti tisztítások után Ostrava környékét nagyrészt sikerült megtisztítani ezen iparágak káros hatásaitól. A városban a több védett területet is kialakítottak. A természeti képződmények közül legnagyobb jelentőséggel bír a svéd gránit kőbálványok. Különleges képződmény a halda Ema is. Manapság már csak a gépészeti ipar bír nagy jelentőséggel a város területén. A Jeseníky és a Beskydy (Beszkidek) turistáinak egyik kiindulópontja.
A város története
Ostrava története a Kr. u. VIII. században kezdődik, így a város a mai Csehország egyik legrégebben lakott települése. Ostrava területén három vár is volt régen morva Ostraván, sziléziai Ostraván és Landek területén, de csak a sziléziai ostravai vár maradt meg mind a mai napig.
Ostrava az őskorban közel 30 000 évvel ezelőtt: Landekon kialakul az első állandó mammut-vadász település.
Ostrava a középkorban VIII. század körül: szláv település X. század: itt áll a holaszic szláv törzs vára 1267: Morvaosztrava első írásos említése Bruno (1245–1281) alamóci püspök oklevelében 1279 előtt: Ostrava városi kiváltságokat kap, az ostravai Szent Vencel templom első írásos említése. 1297: először említik a szilézosztravai várat 1362: IV. Károly és cseh király vásártartási jogot ad Ostravának 1371–1376: a városfalak kiépítése 1428: a várost a husziták foglalják el 1437–1848: a város a hukvaldi uradalom része 1539: az óvárosháza első írásos említése
Ostrava a Habsburgok uralma alatt A 19. század második felében az ipar erőteljes fejlődése következtében Ostrava a Habsburg Birodalom ipari központjává válik.
1556: A legnagyobb tűzvész a városban; a főtér csaknem összes háza elpusztul 1618–1648: harmincéves háború, dán (1626) majd svéd (1642–1650) megszállás 1625: pestisjárvány, közel 500 ember hal meg, az akkori lakosságnak majdnem a fele 1747: a helyi posta megalapítása 1763: szénre lelnek (a Burňa völgyben) 1828: vashuta megalapítása (Rudolf huta, a későbbi Vítkovicei vasmű) 1847: vasúti összeköttetés Béccsel és Krakkóval (Ferdinándi észak vasút) 1862: megalapítják a Cseh Társaságot 1868: Engedély iskolaalapításra 1869: Az első gázmű megalapítása; távíró állomás alapítása; Ostrava-střed (Ostrava-központi) pályaudvar megépítése. 1870: gázvilágítás kiépítése a városban 1872: új városi gázvezeték kiépítése 1875: Ostravai matice (Matice ostravská-szláv kultúregyesület) megalapítása 1877: Alacsonyabb német reáliskola megalapítása 1879: Zsinagóga építése 1880: nagy árvíz az Oderán és az Ostravicán 1883-1889: Az Isteni Megváltó Katedrális építése 1884: A Fifejdy-i kórház építésének kezdete 1890: A városi vízművek alapítása Nová Ves-en 1894: Cseh Nemzeti Ház megnyitása – a cseh kultúra központja; városi közlekedés kezdete a Morvaosztrava – Mariánské Hory vonalon 1895: Német Ház megnyitása – a német kultúra központja; az első villanyerőmű megépítése 1897: az első cseh nyelvű reálgimnázium megalapítása 1898: Nyilvános könyvtár és olvasóterem nyitása 1900: a Lengyel Ház megnyitása – a lengyel kultúra központja 1903: Munkásotthon megnyitása Vítkovicén 1904: az Ipar és Mesterségek Múzeumának megalapítása 1906: az Imperial Szálló építése 1907: a városi színház építése (német színház), a mai Antonín Dvořák Színház 1913. április 18.: a városi tanács telket vesz az Újvárosháza építésére 1914: acél híd építése az Ostravicán, a mai Miloš Sýkora híd (Most Miloše Sýkory) 1914–1918: az első világháború
Ostrava az első Csehszlovák Köztársaság alatt A 20-as 30-as években a város területén áruházakat építettek (Bachner, Brouk a Babka áruház,...).
1919: a Morva-sziléziai Nemzeti Színház (Národní divadlo moravskoslezské) megalapítása 1923: versenypályázat kiírása az Újvárosháza építésére 1924: az ún. Nagy Ostrava (Velká Ostrava) kialakulása – az eredeti városközponthoz (Morvaosztrava) hat morva települést csatolnak) 1926: megépül a Művészetek Háza (Dům umění) 1928: megépül a "Brouk a Babka" áruház 1929: A Cseh Rádió ostravai stúdiójának megalapítása 1930: Megépül az Újvárosháza 1929–1934: gazdasági válság
Ostrava a Cseh-Morva protektorátusban 1939. március 14.: a német katonaság bevonul a városba, októberben elindul az első zsidó transzport a San folyó melletti Nisko "átnevelőtáborába" 1939–1945: a második világháború 1941. július 1.: Újabb 4 morva és 8 sziléziai települést csatolnak Morvaosztravához (Mährisch Ostrau) 1944. augusztus 29.: Az Egyesült Államok 15. bombázó flottája Ostravát támadja, a városközpontban súlyos károk keletkeznek 1945. április 30.: a városból kiűzik a németeket
A második világháború után A háború után szükségessé vált a bombatámadások által okozott károk kijavítása. Az 50-80-as években a város hihetetlenül felduzzadt a kiterjedt építkezések miatt, illetve, mivel a szocializmus alatt, mint ipari várost kiemelt figyelemmel kezelték. Elkezdődött a lakótelepek kiépítése Hrabová, Zábřeh és Poruba városrészekben. A nehézipar intenzív fejlődése kezdődött el. A 60-as években Černá loukán kiállító városrészt építettek. Folytatódott a város történelmi jellegének eltüntetése, érzéketlen szocialista építményekkel a városközpontban. Josef Kempný polgármestersége idejében folytatódott a lakótelepek kiépítése. És tervezeteket készítettek a városközpont alatti szén bányászat megkezdésére.1968 augusztusa után elkezdődött a már rendezett településrészek lakótelepekkel való beépítése (például Fifejdy). A 70-es években Eduard Foltýn polgármestersége alatt új területrendezést készítettek, felépültek a svinovi és frýdlanti hidak, felépül a kerületi kórház Porubán, tovább folytatódnak azonban az érzéketlen szocialista építkezések. Bedřich Lipina, a rendszerváltozás előtti utolsó polgármester, kibővítette a villanytelepet Třebovicén és elkezdte a központi víztisztító építését Přívoz városrészben és a kunčicei hulladékfeldolgozót.
1945: Příbramból átköltöztetik a Bányászati Főiskolát, amely később az Ostravai Egyetem lesz 1949–1951: az Új huta kiépítése 1950. március 13-14.: a város területén lévő kolostorok felszámolása a szerzetesek és szerzetesnővérek deportálása 1951: az ostravai állatkert megnyitása; a Zeneszínház (Divadlo hudby) alapítása;az Állami Tudományos Könyvtár (Státní vědecká knihovna) megalapítása 1953: Felsőbb Zenei Pedagógiai Iskola megalapítás, amely 1959-től konzervatórium, 1996-tól Janáček konzervatórium 1953: a Divadlo loutek színház megalapítása 1954: az ostravai Janáček filharmónia alapítása a rádió zenekarából 1959: Megalakul a Pedagógiai Tanszék, amely 1991-től Ostravai Egyetem néven működik; Leoš Janáček repülőtér megnyitása 1961: a Vítkovicei Kultúrház megnyitása, amely később a város kultúrháza lett 1976: 1924-től 33 községet egyesítettek Ostravával 1986: megnyitják a kultúra és sport palotát, a mai ČEZ Arénát 1989. december 17.: bársonyos forradalom, a város szocialista várostervezésének a vége
Ostrava a bársonyos forradalom után A bársonyos forradalom után Ostrava több várossal vette fel a kapcsolatot. Megalakult az Ostravai Egyetem (Ostravská Univerzita). A város bekapcsolódott a régiók nemzetközi együttműködésébe az Ouverture programon belül. Evžen Tošenovský polgármester létrehozta a vészhívó központot, amely egyedülálló egész Csehországban. Pozitívan értékelték működését az 1997-es morvaországi árvíz idején. Felépült a Divadlo loutek Ostrava színház és felújították az Antonín Dvořák Színházat. Több út is felépült.
1992: a Törvényhatósági jogú városok Polgármesterei Kollégiumának megalapítása 1993: megalakul a Felső-Szilézia és Észak-Morvaország Községeinek Társulása (Sdružení obcí Horního Slezska a severní Moravy); Területfejlesztési Ügynökség alapítása 1994. június 30.: a szénbányászat leáll. 1996. május 30.: létrejön az ostrava-opavai egyházmegye az Ad Christifidelium spirituali bullával, székhelye Ostrava. 1997. július 7-9.: az Odera, Opava és Ostravice által okozott nagy morvaországi árvíz, mely a város legtöbb mélyebb fekvésű részét elöntötte 1998. szeptember 27.: 162 év után a vasgyártás befejeződik a Vítkovicei Vasműben 2001: Röplabda Európa-bajnokság 2006. október 26-30.: Ostravában rendezik meg a férfi kulturisztika világbajnokságát 2006. november 2-4.: Ostravában rendezik meg a teamgym Európa bajnokságot 2007. január 1.: Ostrava városi járásába (okres Ostrava-město) újabb 12 községet csatolnak (Čavisov, Dolní Lhota, Horní Lhota és Velká Polom az Opavai járásból, Klimkovice, Olbramice, Vřesina és Zbyslavice a Nový Jičín-i járásból és Stará Ves nad Ondřejnicí, Šenov, Václavovice és Vratimov a Frýdek-místeki járásból)
Közlekedés Ostraván a villamosok 1894-től közlekednek, amikor elkezdődött a személy szállítás gőzhajtású villamosokkal. Az egyre bővülő hálózatot 1901-ben villamosították. Az újabb vonalakat elsősorban a központtól dél és kelet felé építették, elsősorban azért, hogy ne kereszteződjenek a Karvinára és Bohumínba vezető keskeny nyomtávú vasúttal. 1934-ben villamosították a vasutat Vítkovice városrészben is. A 20. század 40-es és 50-es éveiben az összes működő közlekedési társaságot felszámolták és egyesítették mint Ostrava város közlekedési vállalatát (Dopravní podnik města Ostravy). A szocializmus alatt Poruba lakótelepre és Nová Huť gyárba építettek ki újabb villamos vonalat. 1989 után a vonalak építése leállt. A 90-es évek végén csak egy vonalrész nyílt meg (Místecké ulice).