Ludvík Vaculík (Brumov-Bylnice, 1926. július 23. – Dobřichovice, 2015. június 6.) cseh író és újságíró. A morva havasalföldiA Morvaországi Havasalföld (csehül: Moravské Valašsko, vagy egyszerűen Valašsko; románul: Valahia Moravă) hegyvidéki etnorégió (elszlávosodott Román kissebség) a Cseh Köztársaságban, Morvaország legkeletibb részén, a szlovák határ közelében, központjában nagyjából Vsetín, Valašské Meziříčí és Rožnov pod Radhoštěm városok vannak. A Havasalföld elnevezést korábban Morvaország összes felföldjére és a szomszédos Sziléziára vonatkoztatták. Brumovban született. Kiemelkedő szamizdat-íróként az 1968. júniusi „Kétezer szó”Dva tisíce slov; Kétezer szó, ami munkásoké, gazdálkodóké, tisztviselőké, tudósoké, művészeké és mindenkié. A kiáltványt értelmiségiek és művészek írták alá 1968. június 17-én, a prágai tavasz kellős közepén, ami Csehszlovákiában a politikai liberalizáció időszaka, amely 1968 januárjában Alexander Dubček megválasztásával kezdődött és augusztusban a szovjet invázióval ért véget. kiáltvány szerzőjeként ismerték leginkább.
1968 előtt Csehszlovákia elnöke és a kommunista párt vezetője, Antonín NovotnýAntonín Josef Novotný (1904. december 10. – 1975. január 28.) a Csehszlovák Kommunista Párt első titkára volt 1953 és 1968 között, és 1975-től Csehország elnöki posztját is betöltötte. A keményvonalas, Novotný kénytelen volt átadni a gyeplőt Alexander Dubčeknek az 1968-as, rövid életű reformmozgalom során. és konzervatív társai az 1967. júniusi hatnapos háborúR.J. Crampton, Eastern Europe in the Twentieth Century – and After, 2nd ed. (New York: Routledge, 1997), 323. után elkezdtek elnyomóbb megközelítést alkalmazni az értelmiségiekkel és írókkal szemben. A következő hónapban Vaculík, aki akkor még a kommunista párt tagja volt, részt vett az írószövetség negyedik kongresszusán. A kommunista párt tagjai, Pavel Kohout, Ivan Klíma és Milan Kundera, valamint a párton kívüli Václav Havel is jelen volt.Hans Renner, A History of Czechoslovakia since 1945, trans. Evelien Hurst-Buist (New York: Routledge, 1989), 39. Vaculík lázító beszédet mondott, amelyben szükségtelenként elutasította a párt vezető szerepét, és kritizálta korlátozó kultúrpolitikája és a szociális kérdések kezelésének kudarca miatt.Crampton, Eastern Europe, 323. Havel felidézte az írótársak vegyes reakcióit Vaculík megjegyzéseire: egyrészt „örültek, hogy valaki igazat mondott… de [örömüket] mérsékelte az a kétely, hogy vajon a politikai szintű közvetlen konfrontáció vezet-e valahová. és attól tartanak, hogy az erőközpont ellentámadását ösztönözheti.”Václav Havel, Disturbing the Peace: A Conversation with Karel Hvížďala, trans. Paul Wilson (New York:Knopf, 1990), 85. Novotný és támogatói a kongresszus után valóban megpróbálták ellenőrzésük alá vonni az írószövetséget, de nem sikerült. Vaculík és más írók a konferencián elhangzott beszédei – Novotný-ellenességükkel – növelték a szakadékot a konzervatív Novotný hívei és a pártvezetés mérsékeltebb tagjai között,Renner, History of Czechoslovakia, 39. amely megosztottság hozzájárulna Novotný esetleges bukásához.
A prágai tavasz és a "kétezer szó" Vaculík a kommunista párt legprogresszívebb tagjai közé tartozott, és ezáltal radikálisabb, mint Alexander Dubček, aki 1968 januárjában lett a párt vezetője. Ezért Vaculík és mások általában úgy érezték, hogy az áprilisi cselekvési programÁprilisban Dubček elindította a liberalizációs "akcióprogramot", amely magában foglalta a sajtószabadság, a szólásszabadság és a mozgásszabadság növelését, a fogyasztási cikkekre helyezve a gazdasági hangsúlyt és a többpárti kormány lehetőségét. reformja a szükséges minimum, és hogy gyorsan és határozottan végre kell hajtani.Renner, History of Czechoslovakia, 59. Abban a reményben, hogy befolyásolni tudja a választókat a közelgő pártkongresszusi választásokon, Vaculík kiadta a "Kétezer szó a munkásoknak, a gazdáknak, a tudósoknak, a művészeknek és mindenkinek" kiáltványát több jelentős prágai újságban, kiegészítve más közéleti személyiségek aláírásával. A dátum 1968. június 27-e volt, az azt követő napon, hogy az országgyűlés eltörölte az előzetes cenzúrát.
A „Kétezer szóban” Vaculík azt kérte, hogy a nyilvánosság „követelje a hatalmukkal visszaélő emberek lemondását” kritikával, tüntetéssel és sztrájkkal.Ludvík Vaculík, "Two Thousand Words to Workers, Farmers, Scientists, Artists, and Everyone," in From Stalinism to Pluralism: A Documentary History of Eastern Europe since 1945, ed. Gale Stokes (New York: Oxford University Press, 1996), 130. Aggodalmának adott hangot a reformokkal kapcsolatos „a közelmúltban fennálló aggodalmak miatt is annak a lehetőségének köszönhetően, hogy a külföldi erők” – a Varsói Szerződés szervezetének tagjai – „beavatkozhatnak Csehszlovákia belső fejlődésébe”.Vaculík, "Two Thousand Words," 130. Ha ez megtörténik, érvelt Vaculík: …az egyetlen dolog, amit tehetünk, hogy ragaszkodunk magunkhoz, és nem engedünk semmilyen provokációnak. Biztosíthatjuk kormányunkat – szükség esetén fegyverekkel – mindaddig, amíg megteszi azt, amire felhatalmazást adunk.
A „kétezer szó” hatása Az általános mérsékelt hangnem és a marxista–leninista ortodoxia ellenéreCrampton, Eastern Europe, 334. a „Kétezer szó” cselekvésre szólította fel a közvéleményt katonai beavatkozás esetén, és ezért tagadta a párt vezető szerepét, ahogyan azt Vaculík 1967-es beszéde is tette. Csehszlovákia-szerte népszerű volt mind az értelmiségiek, mind a munkások körében, és népszerűsége csak azután nőtt, hogy a párt hivatalosan elítélte. Ez jelentősen növelte a Szovjetunió aggodalmait is. A „Kétezer szót” követően Leonyid Brezsnyev pártvezetése az 1956-os Magyarországhoz hasonló helyzetet látvaRenner, History of Czechoslovakia, 67. használta először az „ellenforradalom” kifejezést a prágai tavasz leírására.Alan Levy, So Many Heroes, (Sagaponack, NY: Second Chance Press, 1980), 166. Ha ellenforradalom zajlott (és a Szovjetunió egyre inkább hajlamos volt a csehszlovákiai események kategorizálására, mivel más radikálisok továbbra is felléptek, és Dubček nem nyerte el bizalmukat), a Szovjetunió által látott szocializmus veszélybe került, és a Varsói Szerződés csapatainak invázióját, amint az 1968. augusztus 20–21. között meg is történt, indokoltnak ítélték. Az erőszak alkalmazásának elfogadható politikája minden olyan helyen, ahol a szocializmust fenyegetni vélték, Brezsnyev-doktrína néven vált ismertté, és Vaculík „Kétezer szó”-ja pedig szerves lépés volt ennek korai alkalmazása felé.
Vaculík mint ellenzéki Gustáv Husák 1969-es hatalomra kerülése és a cenzúra erősödése után Vaculík (ekkor már nem párttag) a csehszlovákiai ellenálló írók körébe tartozott.Ellenzéki az a személy, aki aktívan megkérdőjelezi a kialakult politikai vagy vallási rendszert, doktrínát, meggyőződést, politikát vagy intézményt. 1973-ban elindította az Edice Petlice-t (Lakat Kiadás), egy szamizdat sorozatot, amelyet 1979-ig vezetett. Mások saját sorozatukkal követték, annak ellenére, hogy a párt titkosrendőrsége zaklatta őket.Igor Hájek, "Traditions of Czech Literature: Curses and Blessings," in Czechoslovakia 1918–88: Seventy Years of Independence, ed. H. Gordon Skilling (Oxford: Macmillan, 1991), 188. Néhány szamizdat szerző, köztük Vaculík is megjelent nyugaton.Hájek, "Traditions of Czech Literature," 189.
A szamizdat szerzők magja végül kidolgozta és aláírta a Charta ’77 alapító dokumentumát;Renner, History of Czechoslovakia, 126. Vaculík részt vett a második tervezési értekezleten 1976 decemberében.Havel, Disturbing the Peace, 132. 1977. január 6-án Vaculík Havel és Pavel LandovskýPavel Landovský (1936. szeptember 11. – 2014. október 10.), becenevén Lanďák, cseh színész, drámaíró és rendező. színésszel együtt megpróbálta elvinni a charta egy példányát a postára, hogy elküldje a csehszlovák kormánynak. Autójukat a párt titkosrendőrsége leállította, és mindhármukat kihallgatásra vitték. Ezt követően más aláírókat is kihallgattak és házkutatást végeztek.Renner, History of Czechoslovakia, 138.
1978 végén azonban Vaculík megjelentette a "Megjegyzések a bátorságról" című cikket, amely segített megadni az alaphangot az alapítókkal szembeni kritikákhoz.Renner, History of Czechoslovakia, 135. Az eredeti aláírók közül a legtöbb a prágai és brünni értelmiséghez tartozottCrampton, Eastern Europe, 348. és Vaculík és mások óva intették őket attól, hogy annyira elszigetelődjenek, hogy az átlagpolgárok többé ne tudjanak kapcsolódni a Charta ’77-hez. Kritikája a Charta mitologizálása ellen hatott és biztosította álláspontjának és szerepének folyamatos megbeszélését.
A kommunizmus után Vaculík folytatta az írást; a műveire vonatkozó hivatalos tilalmat 1989 végén feloldották. Lidové noviny-ban hetente volt egy rovata, amelyen különféle cseh politikai és kulturális témákkal foglalkozó feuilletonok szerepeltek, csakúgy, mint a kommunizmus idején végzett földalatti munkáiból.Linda Mastalir, Ludvík Vaculík: a Czechoslovak man of letters, Radio.cz
Halála Vaculík 88 éves korában természetes halált halt meg 2015. június 6-án Dobřichovicében, ahol fiával élt.Ludvik Vaculik: Writer and dissident whose 'Two Thousand Words' tract led to the Prague Spring and the Soviet invasion
Könyvei Regények Rušný dům (1963), önéletrajzi regény a szerző nevelői munkájáról egy bentlakásos fiúiskolában Sekyra (1966). The AxeA Sekyra ("A fejsze") Ludvík Vaculík cseh író 1966-os regénye. Milan Kundera Tréfa (1967) című regényéhez hasonlóan a Sekyra is befolyásos regény volt Csehszlovákiában az 1960-as évek kulturális ébredése során., trans. Marian Sling (Harper & Row, 1973) Morčata (Tengerimalacok, 1970). The Guinea Pigs, trans. Kača Poláčková (The Third Press, 1973; Open Letter, 2011) Český snář (Cseh álmoskönyv, 1980). A Czech Dreambook, trans. Gerald Turner and Jonathan Bolton (Karolinum Press, 2020) Milí spolužáci (Kedves osztálytársak, 1995)
Összeállítások angol nyelven A Cup of Coffee with My Interrogator: The Prague Chronicles of Ludvík Vaculík (Egy csésze kávé a vallatómmal: Ludvík Vaculík prágai krónikái), ford. George Theiner (Readers International, 1987)
Esszék 1968: "Two Thousand Words to Workers, Farmers, Scientists, Artists, and Everyone" 1983: "On a Plane" (Repülőn), trans. Alex Zucker (2018)
Magyarul Cseh álmoskönyv (Český snář) – Kalligram, Pozsony, 1998 · · Fordította: Körtvélyessy Klára · A névmagyarázatokat írta: Fazekas József
Jegyzetek
Fordítás
További információk
Weboldal Vaculíkról és munkásságáról Hogyan csináljunk fiút – példa Sikertörténetünk rovat, 2008. október
Kategória:1926-ban született személyek Kategória:2015-ben elhunyt személyek Kategória:Cseh költők, írók Kategória:Cseh újságírók Kategória:A Charta ’77 aláírói