A Parakaryon myojinensis, más néven a mjódzsini parakarióta igen különleges feltételezett egysejtűfaj, melyet egy példányáról írták le 2012-ben. A prokarióták és az eukarióták jellemzőivel is rendelkezik, de mindkettőtől különbözik, egyedivé téve az eddig felfedezett fajok közt. Ez a Parakaryon génusz egyetlen tagja.
Etimológia A Parakaryon génusznév a görög παρά (para, „vmi mellett”) és a κάρυον (karüon, „mag”) szavakból származik, és az eukariótáktól és a prokariótáktól való különbségekre utal. A myojinensis fajnév a faj megtalálásának helyére utal: a Mjódzsin-domb (明神海丘) hidrotermális kürtőinél talált pikkelyesféreg-példányból származik mintegy 1240 m mélységből Aogasima szigeténél, a Japán-szigetektől délkeletre.
Szerkezete A Parakaryon myojinensis rendelkezik eukarióta, prokarióta és mindkettőtől különböző jellemzőkkel. Az alábbi táblázat részletezi ezeket, az azonos jellemzőket bézzsel színezve.Evolution of complex life on Earth, take 2
Szerkezet Prokarióták Eukarióták Parakaryon myojinensis Sejtmag NincsVan Van Sejtmagmembránrétegek száma – 2 1 Sejtmagpórusok – VannakNincsenek Riboszómák helye Citoplazmatikus CitoplazmatikusCitoplazmatikus és magon belüli EndoszimbiontákNincsenek VannakVannak Endoplazmatikus retikulum NincsVanNincs Golgi-készülék NincsVanNincs Mitokondriumok NincsenekÁltalában vannakNincsenek Kromoszómák szerkezete Változó Lineáris Fonalas Sejtváz Van Van Nincs
Besorolása Nem ismert, hogy a P. myojinensis besorolható-e vagy besorolandó-e az eukarióták vagy a prokarióták közé, vagyis abba a két kategóriába, ahová a többi sejtes élet tartozik. A besorolást nehezíti, hogy az élőlénynek egy példányát fedezték fel, így nem volt lehetőség tovább tanulmányozni.
Nick Lane, brit evolúciós biológus 2015-ös könyvében feltételezte, hogy a P. myojinensis fontos lehet a földi élet eredetében, például annak bizonyítékául, hogy máig folytatódik az egyszerű élőlények szerves vegyületekből való abiogenezise. Az, hogy a P. myojinensist hidrotermális kürtőknél fedezték fel, amelyek feltehetően az első élőlények reakciós helyei is lehettek, alátámaszthatja e lehetőséget.
Egy másik tanulmányt is közöltek 2016-ban, melynek első szerzője Jamagucsi Maszasi. Ez ugyanarról a helyről származó helikális baktériumok felfedezéséről szól férgeken, ezeket „mjódzsini spirális baktériumoknak” nevezték. 2020-ban Jamagucsi és két társa rövid tanulmányt közöltek a férgeken talált élőlényekről. Leírták, hogy köztük találtak baktériumokat bennük lévő baktériumokkal ultravékony rétegeken. Egy ilyen példányt tanulmányoztak, és kiderült, hogy a „gazda” halott volt, sejtfala megszakadt. A kisebb baktériumok a nagyobból táplálkozhattak, de feltételezhető az is, hogy a baktériumok holt baktériumokkal való asszociációját mesterségesen okozták a példányok elektronmikroszkópos vizsgálatra való előkészítésével. Itt annak mind az 5 említése érvényes taxonként szerepel kétségek megfogalmazása nélkül.
Jegyzetek
Fordítás
További információk
Kategória:Mikroorganizmusok