Brigitte Florence Fossey, ejtsd: , (Tourcoing, Nord megye, 1946. június 15. –) francia színpadi és filmszínésznő.
Élete Származása, gyermekkora bélyegkép|jobbra|René Clément rendező Fossey-val és Georges Poujoulyval (1940–2000) az Amszterdam-Schiphol repülőtéren (1953)
Apja iskolai angol-tanár volt, anyja Marcelle Feuillade (1922–2016) színésznő. 1951-ben Brigitte ötéves volt, amikor megjelent egy hirdetés, ahol gyermekszereplőket kerestek René Clément rendező Tiltott játékok (Jeux interdits) című filmjéhez. Brigitte nagynénje rábeszélte szüleit, próbáljanak szerencsét a kislánnyal. Clément-nak megtetszett a kislány természetes magabiztossága és spontán viselkedése. Kiválasztotta Fossey-t (és vele a tízéves Georges Poujoulyt is). Fossey a világháborúban elárvult kisgyermeket játszott Clément filmjében, mely világszerte sikert aratott, és több díjat kapott, köztük a a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat is. A kislányt bemutatták Erzsébet angol királynőnek is. Fogadásokra, gyermekrendezvényekre járt, zajosan ünnepelték. Hétévesen szülei egy évre beíratták egy bentlakásos angliai iskolába Herne Bayben.
Gyermekszínészként még két filmet forgatott, 1954-ben Carlo Borghesio olasz rendező La corda d’acciaio (Acélsodrony) című drámájában, és 1955-ben Gene Kelly amerikai színész-rendező szerződtette The Happy Road című zenés filmjéhez, mely 1957-ben mutattak be. Tízéves korában szülei úgy ítélték, hogy a kislányt ki kell vonni a filmipar hatásköréből, hogy korának megfelelően nevelhessék, és folytathassa megszakított iskolai tanulmányait. Apját közben áthelyezték Párizsba, családját is oda költöztette. A kislány az iskola mellett táncolni és zongorázni is tanult. Érettségi után elvégzett egy irodalom szakos egyetemi előkészítő tanfolyamot, és Genfben tanult tovább egy felsőfokú fordító és tolmácsiskolában. Tanulmányai alatt teljesen távol maradt a filmipartól.
Színészi pályája bélyegkép|jobbra|A 2017-es cannes-i fesztiválon
Húszéves korában színjátszást tanult Yves Furet párizsi stúdiójában. 1967-ben Jean-Gabriel Albicocco rendező főszerepet adott neki Le Grand Meaulnes (A titokzatos birtok) című romantikus filmdrámájában, mely Alain-Fournier azonos című regényéből készült. Szerepelt Jean Herman rendező 1968-as Ég veled, barátom! című bűnügyi filmjében, Alain Delon és Charles Bronson társaságában.
Az 1970-es években és az 1980-as évek elején játszott igényes szerepei révén (Raphaell, A sors iróniája, La Brigade, Herék, avagy a tojástánc, Calmos, Les Fleurs du miel, Le Pays bleu, A férfi, aki szerette a nőket, Rossz fiú, Habzsoljuk az életet, Az ifjú férj) generációjának egyik legismertebb sztárjává vált. Francis Ford Coppola 1972-es A Keresztapa filmjének francia változatában Kay Adams (Diane Keaton) az ő hangján szólalt meg.
1980-ban átütő sikert aratott Claude Pinoteau rendező Házibuli (La boum) című romantikus filmjében, ahol a 14 éves Sophie Marceau anyukáját alakította, a sikert tovább vitte 1982-ben, a a Házibuli folytatásában is. 1982-ben meghívták a 32. Berlinale zsürijébe.
A francia mozi neve neves rendezői (Molinaro, Deville, Blier, Lelouch, Jacquot, Tacchella, Sautet, Truffaut, Farges, Gilson, Effenterre) mellett nemzetközi sztárrendezőkkel is eredményesen dolgozott. Mivel folyékonyan beszélt angolul, több hollwoodi filmben is szerepelt, így Robert Altman rendező 1979-es Kvintett c. disztópiájában ő játszotta Viviát, a Paul Newman által alakított Essex feleségét. Más nemzetközi produkciókban is sikerrel szerepelt, így Jeannot Szwarc 1983-es Enigma kémfilmjében, Martin Sheen és Sam Neill mellett és Krzysztof Zanussi rendező Imperativ-jában Robert Powell mellett.
Az 1990-es évektől keresett tévés szereplővé vált. Különösen két sorozat tette a nézők kedvencévé, a Mogador lakói-ban és a Le château des oliviers-ben, utóbbiért 1994-ben megkapta a legjobb színésznőnek járó 7 d’or díjat. Színpadi szerepeiben is tudatosan küzd a „ártatlan, kedves, kékszemű szőkeség” kliséje ellen. Nehéz drámai szereket vállalt Ionesco, Csehov és Audiberti-művekben.
Társadalmi tevékenysége Civil aktivistaként Fossey aktívan segíti a mélyszegénység ellen küzdő ATD Negyedik Világ Mozgalmat.
2023 február 3-án a Chez Jordan c. tévéműsorban úgy nyilatkozott, támogatja az Élisabeth Borne miniszterelnök által beterjesztett nyugdíjreform-programot.
Magánélete Első házasságát húszévesen, 1966-ban kötötte Jean-François Adam francia színész és filmrendezővel. 1968-ban született leányuk, Marie Adam színésznő. Adam 1980-ban öngyilkosságot követett el.
Fossey 1970-ben az akkori férje, Jean-François Adam által rendezett M comme Mathieu film forgatása közben ismerkedett meg Yves Samama fogorvos-szájsebésszel, akihez később, Adam halála után feleségül ment és azóta Párizsban élnek.
Főbb filmszerepei
2022: Mon héroïne; Jeanne 2022: Renaissances, tévé-minisorozat; Françoise 2017–2019: Quartier des Banques; tévésorozat; Blanche Grangier 2018: Coup de foudre sur un air de Noël; tévéfilm; Monique 2018: Les Disparus de Valenciennes; tévéfilm; Christiane Tortois 2016: Faut pas lui dire; Violette 2014: Jusqu’au dernier; tévé-minisorozat; Hélène 2009: Le mystère Joséphine; tévéfilm; Rose Claire 2008: La mort dans l’île; tévéfilm; Jeanne Borghese 2006: Grosse chaleur; tévéfilm; Marie-Sophie 2004: L’homme en question; tévéfilm; Elle 1997–2000: Un et un font six; tévésorozat; Laurence 2000: Passage interdit; tévéfilm; Mathilde Auger 1998: Kövesd a nőt! (Une femme à suivre); tévéfilm; Camille 1995: Una bambina di troppo; tévéfilm; Nicole 1995: Femme de passions; tévéfilm; Gabrielle 1995: Pour l’amour de Thomas, tévéfilm; Véronique 1993: Le château des oliviers; tévé-minisorozat; Estelle Laborie 1992: Das lange Gespräch mit dem Vogel; tévéfilm; Elisabeth Halbritter 1992: Un vampire au paradis; Madame Belfond 1992: Ferbac; tévésorozat; Martine 1992: Les enfants du naufrageur; Hélène 1991: Az utolsó pillangó (Poslední motýl); Vera 1990: Chillers; tévésorozat; Sylvia 1989: A forradalom nyara (L’été de la révolution); Marie-Antoinette 1989: Game over (3615 code Père Noël); Julie 1988: Cinema Paradiso (Nuovo Cinema Paradiso); Elena Mendola (felnőtt) 1985: L’affaire Caillaux; tévéfilm; Henriette 1985: Au nom de tous les miens; tévé-minisorozat; Dina 1984: Flügel und Fesseln; Isabelle 1984: Les fausses confidences; Araminte 1984: Un caso d’incoscienza; tévéfilm; Elisabeth 1984: Tiltott szerelem (Un amour interdit); Elvire 1983: Au nom de tous les miens; Dina 1983: La scarlatine; Nicole Palazzi 1983: Le bâtard; a művezető felesége 1983: Az ifjú férj (Le jeune marié); Viviane 1982: A házibuli folytatódik (La boum 2); Françoise Beretton 1982: Enigma; Karen Reinhardt 1982: Imperativ; Yvonne 1981: Habzsoljuk az életet (Croque la vie); Catherine 1981: A magányos Chanel (Chanel Solitaire); Adrienne 1980: Házibuli (La boum); Françoise Beretton 1980: Rossz fiú (Un mauvais fils); Catherine 1980: Tékozló szív (L’été indien); tévéfilm; Françoise 1979: Le mouton noir; Béatrice 1979: Mais où et donc Ornicar; Anne 1979: Kvintett (Quintet); Vivia (rend Robert Altman) 1978: L’affaire Suisse; Mireille Wabre 1978: Die gläserne Zelle; Lisa Braun 1978: Guerres civiles en France; Andrée Léo („La semaine sanglante” c. részben) 1977: La fille d’Amérique; Béatrice 1977: Les enfants du placard; Juliette 1977: A férfi, aki szerette a nőket (L’homme qui aimait les femmes); Geneviève Bigey 1977: Le pays bleu; Louise Morand 1976: Les fleurs du miel; Sylvie 1976: Calmos; Suzanne Dufour 1976: Le bon et les méchants; Dominique Blanchot 1975: Les Mohicans de Paris; tévésorozat; Olympe de Rieul 1975: Le chant du départ; Marguerite 1975: Christophe Colomb; tévéfilm; Kasztíliai Izabella királynő 1975: La brigade; Kátya 1975: Esprits de famille; tévéfilm; Ernestine Bichois 1975: La croisée; tévéfilm; Viviane 1974: A sors iróniája (L’ironie du sort); Ursula 1974: Herék, avagy a tojástánc (Les valseuses); nő a vonaton 1974: Erica Minor; Anne 1971–1973: Les cent livres des hommes; tévésorozat; Grande Alice / Clélia 1973: The Man Who Died Twice; tévéfilm; Denise 1973: Mogador lakói (Les gens de Mogador); tévésorozat; Dominique Vernet 1971: M comme Mathieu; Jeanne / Murielle 1971: Raphaell (Raphaël ou le débauché); Bernardine 1971: Bűn és bűnhődés (Crime et châtiment); tévéfilm; Sonia 1968: Ég veled, barátom! (Adieu l’ami); Dominique „Waterloo” Austerlitz 1967: Le grand Meaulnes; Yvonne de Galais 1957: The Happy Road; Janine Duval 1954: La corda d’acciaio; Marcella 1952: Tiltott játékok (Jeux interdits); Paulette
Elismerései, díjai Elnyert díjai 1952: a Velencei Filmfesztivál díja, a legjobb női alakításáért, René Clément Tiltott játékok c. filmjében, gyermekszínészként 1994: 7 d’or-díj, játékfilmben nyújtott legjobb női alakításért, a Le château des oliviers-beli szerepben
Jelölések 1977: jelölés César-díjra, a legjobb női mellékszerplő kategóriában, a Le bon et les méchants-ban nyújtott alakításáért 1978: jelölés César-díjra, a legjobb színésznő kategóriában, a Les Enfants du placard-ban nyújtott alakításáért
Kitüntetései 2002: Francia Becsületrend lovagja Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendje lovagja
Jegyzetek
Források
További információ
kategória:1946-ban született személyek Kategória:Élő személyek kategória:Francia színésznők Kategória:Francia gyerekszínészek