A redzsang írás a bráhmi írások közé tartozó abugida szótagírás, amely rokonságban áll a terület más írásmódjaival, például a batak és a lontara írásokkal. A redzsang az ulu írások közé tartozik, amelybe a dél-szumátrai, bengkului, lembaki, lintangi, libongi és serawaii írások változatai tartoznak. A surat Ulu csoportba a surat ulu írással rokon egyéb írásrendszerek tartoznak, mint az ogan, a kerinci és a lampung. A redzsang írás már az iszlám elterjedése előtt is használatban volt redzsang területen; a legkorábbi igazolt dokumentum a 18. század közepéről származik. A redzsang írást az első három szótagjele után néha kaganga-írásnak is nevezik. A kaganga kifejezést az írásrendszer használói soha nem használták, azt Mervyn A. Jaspan (1926-1975) brit antropológus alkotta meg a "Folk literature of South Sumatra" című könyvében: "Redjang Ka-Ga-Nga texts. Canberra, The Australian National University." 1964.
Az írást maláj és redzsang nyelvű szövegek írására használták, amelyet ma Indonéziában, Szumátra szigetén, a délnyugati felföldön, Bengkulu tartomány északi részén, Arga Makmur, Muaraaman, Curup és Kepahiang környékén, valamint Dél-Szumátra Rawas területén, Muara Kulam közelében élő mintegy 200 000 ember beszél. A redzsang nyelvnek öt fő nyelvjárása van: lebong, musi, kebanagung, pesisir (ezek mindegyike Bengkulu tartományban) és ravasi (Dél-Szumátra). A nyelv legtöbb használója meglehetősen távoli, vidéki területeken él, valamivel kevesebb mint a beszélők fele ismeri a nyelv írásrendszerét.
A hagyományos redzsang irodalom főként rituális szövegekből, orvosi varázsigékből és versekből áll.
Betűkészlet Az írásrendszer betűi az alábbi feliratban találhatók: Crawfurd, John. (1820). History of the Indian Archipelago (vol. 2). Everson, Michael. (2006). Proposal for encoding the Rejang script in the BMP of the UCS.
bélyegkép|semmi|600px| A redzsang írás jelei átírással bélyegkép|semmi|300px|Redzsang írással írt szöveg
IPA átírás A többi bráhmi eredetű írásrendszerhez hasonlóan a redzsang írás is abugida szótagírás, a szótagjelek alapbetűje az a (ꥆ) a többi hangot, mint például az /i/, /u/, /əu̯/ és /ɛa̯/ mellékjelekkel írják le.
Unicodekód Unicode leírás Karakter IPAkiejtés U+A930 REJANG LETTER KA ꤰ [ k ] U+A931 REJANG LETTER GA ꤱ [ ɡ ] U+A932 REJANG LETTER NGA ꤲ [ ŋ ] U+A933 REJANG LETTER TA ꤳ [ t ] U+A934 REJANG LETTER DA ꤴ [ d ] U+A935 REJANG LETTER NA ꤵ [ n ] U+A936 REJANG LETTER PA ꤶ [ p ] U+A937 REJANG LETTER BA ꤷ [ b ] U+A938 REJANG LETTER MA ꤸ [ m ] U+A939 REJANG LETTER CA ꤹ [ c ] U+A93A REJANG LETTER JA ꤺ [ ɟ ] U+A93B REJANG LETTER NYA ꤻ [ ɲ ] U+A93C REJANG LETTER SA ꤼ [ s ] U+A93D REJANG LETTER RA ꤽ [ r ] U+A93E REJANG LETTER LA ꤾ [ l ] U+A93F REJANG LETTER YA ꤿ [ j ] U+A940 REJANG LETTER WA ꥀ [ w ] U+A941 REJANG LETTER HA ꥁ [ h ] U+A942 REJANG LETTER MBA ꥂ [ m b ] U+A943 REJANG LETTER NGGA ꥃ [ ŋ g ] U+A944 REJANG LETTER NDA ꥄ [ n d ] U+A945 REJANG LETTER NYJA ꥅ [ ɲ ɟ ] U+A946 REJANG LETTER A ꥆ [ a ], [ ə ] U+A947 REJANG VOWEL SIGN I ꥆꥇ [ i ], [ ɪ ] U+A948 REJANG VOWEL SIGN U ꥆꥈ [ u ], [ ʊ ] U+A949 REJANG VOWEL SIGN E ꥆꥉ [ ɛ ], [ e ] U+A94A REJANG VOWEL SIGN AI ꥆꥊ [ai̯] U+A94B REJANG VOWEL SIGN O ꥆꥋ [ o ], [ ɔ ] U+A94C REJANG VOWEL SIGN AU ꥆꥌ [au̯] U+A94D REJANG VOWEL SIGN EU ꥆꥍ [əu̯] U+A94E REJANG VOWEL SIGN EA ꥆꥎ [ɛa̯] U+A94F REJANG CONSONANT SIGN NG ꥆꥏ végső [ ŋ ] U+A950 REJANG CONSONANT SIGN N ꥆꥐ végső [ n ] U+A951 REJANG CONSONANT SIGN R ꥆꥑ végső [ r ] U+A952 REJANG CONSONANT SIGN H ꥆꥒ végleges [ ʔ ] U+A953 REJANG VIRAMA ꤰ꥓ (nem magánhangzó)
Jegyzetek
Fordítás
További információk https://www.unicode.org/L2/L2021/21116-surat-ulu.pdf Noto Sans Rejang
Kategória:Bráhmi írásrendszerek Kategória:Írásrendszerek ISO 15924 kóddal