bélyegkép|250px|jobbra|Az izraeli légierő tisztjei egy megsemmisült egyiptomi MiG–21-es mellett
A hatnapos háború 1967. június 5-étől június 10-éig zajlott Izrael és négy arab állam között.
Előzmények Az izraeli haderő ezzel szemben alig 800 harckocsival, 300 harci géppel, valamint 264 000 fős, francia-brit és kis részben amerikai forrásokból felfegyverzett, igen motivált haderővel készült a teljes megsemmisüléssel fenyegető háborúra. Az Akabai-öböl bejáratának (Tiráni-szoros) elzárásakor kirobbant válság lett az elkerülhetetlen konfliktus gyújtószikrája. Nasszer bejelentette, hogy eltökélt szándéka „a palesztin felszabadító háborút” megvívni, és az hogy „az arab népnek eltökélt szándéka eltörölni Izraelt a föld színéről”.
A háború napjai 1967. június 5., hétfő jobbra|bélyegkép|250px|
Az Izraeli Légierő megelőző légi támadást intézett mind a négy ellenséges ország légiereje ellen, a támadásban a teljes izraeli légierő részt vett. Az eredmény megsemmisítő volt: az arab államok teljes légierejének 75%-a elpusztult egyetlen nap alatt. A megsemmisült 452 gép nagy részét még a kifutópályán elérte a végzete. Izrael 1967. június 5-én hirtelen a közel-keleti légtér abszolút urává vált. A szárazföldön eközben egyiptomi csapatok megindultak, hogy visszavágjanak a példátlan vereségért.Operation Moked: Destruction of Arab Air Forces (Tom Cooper, Nigel Baker)
1967. június 6., kedd Móse Daján izraeli hadügyminiszter ellencsapást rendelt el a Sínai-félszigeten gyülekező két páncélos és öt gyalogos egyiptomi hadosztály ellen. Jesjáhu Gavis, a déli front izraeli főparancsnoka az egyiptomi létszámfölény ellenére megelőző csapást indított. Tal tábornok ezt üzente katonáinak a kockázatos támadás előtt: „Ha meg akarjuk nyerni a háborút, meg kell nyernünk az első csatát … mindegy, mennyi veszteséget szenvedünk… vagy sikerül, vagy elveszünk!”, majd ezek után páncélos oszlopaival betört a Gázai-övezetbe. Az Aríél Sárón és Ávrám Joffe által irányított izraeli csapatok mindenütt betörtek a Sínai-félszigetre.
A támadás a kezdeti súlyos harcok után a morálisan erősebb izraeli csapatok győzelmeivel zárult. Az évekig épített Sínai-félszigeti erődrendszer egy nap alatt az összeomlás szélére került.
1967. június 7., szerda right|thumb|250px|
Mordecháj Gur („Mota”) ejtőernyős hadosztálya merész támadást intézett a Jeruzsálemet két napja zárótűz alatt tartó jordán elit csapatok, az Arab Légió ellen. Az órákig eltartó tűzharc után az izraeli elitalakulatok megrohamozták a jordán erődítményeket, és a nap végére Jeruzsálem óvárosán, valamint a Templom-hegyen izraeli lobogó lengett. A megmaradt jordániai csapatok elmenekültek, és Jeruzsálem kétezer év után újra izraeli kézbe került. Eközben Nárkisz tábornok felszámolta a hegyek közt megbúvó teljes védelmi erődítményrendszert és a Jordánon túlra szorította mind az öt jordániai hadosztályt. Jordánia még aznap kilépett a háborúból, ő volt az első, aki elfogadta az ENSZ tűzszüneti javaslatát. Egyiptom és Szíria folytatta a háborút.
1967. június 8., csütörtök Ezen a napon zajlott le a világtörténelem egyik legnagyobb páncélos csatája. 1000 tank vívott sorsdöntő ütközetet a kulcsfontosságú Mitle-szorosban. A több óra hosszat zajló csatánál csak a kurszki csata volt nagyobb. Nasszer itt vetette be a szovjet ipar egyik óriását, a T-55-öst, ám ezzel sem tudta megakadályozni, hogy az összehangolt izraeli légi és páncélos erők felmorzsolják tankjait, és kiharcolják a teljes győzelmet. Az egyiptomi ellenállás ezzel gyakorlatilag megszűnt, és egyiptomi katonák tízezrei adták fel a kilátástalanná vált harcot. Nasszer rájött, hogy a harc elveszett, és elfogadta a tűzszünetet.
1967. június 9., péntek right|thumb|250px|A Golán-fennsíkon történt hadmozdulatok
Szíria a szövetségesei kiesése ellenére folytatta a harcot és a Golán-fennsíkról kiépített erődítményrendszeréből újraindította a tüzérségi támadásait az észak-galileai zsidó falvak ellen. Izrael nehéz helyzetbe került, mivel a szíriai bunkerek több mint ezer méterrel voltak magasabban a Genezáreti-tónál, és a francia Maginot-vonalat megszégyenítő mélységű és erősségű bunkerrendszerrel várták az izraeli támadókat. Az erősödő zárótűz viszont cselekvésre késztette az Eleázár tábornok vezette izraeli támadókat, akik végül nekivágtak a goláni hegyoldalnak.
Az izraeli hadsereg végül itt is kivívta a győzelmet, bár a véres csatasorozatok izraeli oldalon 300, szíriai oldalon pedig több ezer halottat követeltek. De Szíria még nem adta fel.
1967. június 10., szombat Az izraeli győzelem napja, a szíriai csapatok nem bírták tovább, és a haderő összeomlott. Az izraeli hadoszlopok győzedelmesen vonultak Damaszkusz felé. Szíria azonban nem várta meg az izraelieket, hanem fegyverszünetet kért. Szombat este 6:30-kor a hatnapos háború véget ért.
Az izraeli haderő által végrehajtott professzionális megelőző csapás, amelynek Izrael 1967-ben az életben maradását köszönhette, most a katonai egyetemeken tananyagként szerepel.
Jegyzetek
Források Ian V. Hogg: Az izraeli hadigépezet (1983) Dán Ofry: Izrael győzedelmes hat napja (1998) Six Day War Negyven év alatt elkopott a legfényesebb izraeli győzelem
További információk sixdaywar.co.uk Ama fotó három katonája J. Nagy László–Abdallah Abdel-Ati Al-Naggar: Magyarország és az 1967-es arab-izraeli háború. Diplomáciai iratok, sajtócikkek; JATEPress, Szeged–Kairó, 2019
Kategória:Izrael háborúi Kategória:Egyiptom történelme Kategória:Jordánia Kategória:Szíria történelme Kategória:Palesztina történelme Kategória:Időtartamukról elnevezett háborúk