Giuseppe Piazzi (Ponte in Valtellina, 1746. július 7.Különböző nyelvű Wikipédiákban és nyomtatott forrásokban 16. vagy 17. is előfordul – Nápoly, 1826. július 22.) itáliai csillagász, matematikus, theatinus rendi szerzetes és teológus, az első kisbolygó, a Ceres felfedezője.
Pályája Piazzi a Lombardia északi részén fekvő Ponte in Valtellinában született. Tanulmányait filozófiából és teológiából végezte, és belépett a teatinus rendbe.
Életének első évtizedeiben Piazzi a teológia, filozófia és matematika oktatásával foglalkozott. Több itáliai városban tanított, például Ravennában, Genovában, Riminiben és Rómában. 1770-től a Máltai Egyetemen oktatott, ahol már intézményi keretek között dolgozott. Tudományos publikáció ebből az időszakból nem ismert. 1781-ben Palermóban vállalt matematikatanári állást. 1779-ben, Rómában tanárként kollégája volt a későbbi VII. Piusz pápa.Catholic Encyclopedia: Piazzi
1779-ben a Palermói Egyetem matematika tanszékének professzora lett, ahol megbízták egy csillagvizsgáló létrehozásával. 1801. január 1-jén itt fedezte fel a Ceres nevű égitestet, amely az elsőként felfedezett kisbolygó volt – később hosszú ideig bolygónak hitték.
Piazzi nagyon pontos csillagpozíciókat határozott meg, és összeállította a *Praecipuarum Stellarum Inerrantium Positiones Mediae Inerrantium* című katalógust, amely több mint 7600 csillag adatait tartalmazta.
Történelmi háttér balra|bélyegkép|200px|A Szicíliai Kettős Királyság
A kezdeményezés a Szicíliai Kettős Királyság oktatási reformjának része volt, miután 1767-ben kiűzték a jezsuitákat, akik addig meghatározó szerepet töltöttek be a dél-itáliai oktatásban. Az új oktatási rendszer részeként modern tudományos intézmények létrehozását tűzték ki célul.
Piazzi kinevezése a palermói obszervatórium élére első pillantásra meglepő lehet, mivel korábban nem rendelkezett jelentős csillagászati előélettel. Ennek megértéséhez érdemes röviden áttekinteni a korabeli dél-itáliai oktatási környezetet. 1767-ben a Szicíliai Kettős KirályságA királyság magyar nevét a The Times Atlasz Világtörténelem névhasználata szerint írtuk. területéről kiűzték a jezsuitákat, akik addig az oktatás jelentős részét irányították. E lépés nyomán az oktatási rendszer súlyos válságba került.
A helyzet orvoslására 1779-ben kezdeményezés indult egy modern, európai színvonalú egyetem létrehozására Palermóban. A szervezők célja az volt, hogy a különböző tanszékekre neves tudósokat hívjanak meg Európa-szerte, többek között Joseph Louis Lagrange-ot és az enciklopédista Jean le Rond d’Alembert-et is megkeresték. Az egyik kulcsfontosságú elem egy csillagvizsgáló létrehozása volt, különös tekintettel arra, hogy Palermo földrajzi helyzete sem volt pontosan ismert — például a szélességi koordináta több perc eltérést mutatott.
Az ambiciózus tervek azonban nehezen valósultak meg: az ismert tudósok sorra visszautasították a meghívásokat. A tudományos közélet perifériáján lévő Szicília nem bizonyult vonzó célpontnak. Ebben a kontextusban esett Piazzira a választás, aki ugyan nem rendelkezett nemzetközi hírnévvel, de elkötelezett tanár és kiváló matematikus hírében állt.
Külföldi tanulmányút Ilyen körülmények között nevezték ki 1787 elején az egyetem csillagászati tanszékére a tudományos közéletben addig ismeretlen Piazzit, aki hatalmas lendülettel látott a feladathoz. Még az év tavaszán Párizsba érkezett tanulmányútra, ahol obszervatóriumokat látogatott, és korának olyan nagyságaival ismerkedett meg, mint Lalande és Messier.A lent említett forrásmunka a palermói obszervatórium történetéről keresztnév nélkül említi Cassinit is, azonban ez félreértésen alapul, hiszen a „nagy” Cassini 1712-ben meghalt. Piazzi az ő dédunokájával (Dominique, comte de Cassini, 1748-1845) találkozhatott, aki szintén csillagász volt, csakúgy, mint apja és nagyapja.
Hét hónap párizsi tartózkodás után továbbutazott Londonba, ahol Nevil Maskelyne, az udvari csillagász közvetítésével megismerkedett Jesse Ramsdennel. Ramsden a kor leghíresebb csillagászati műszerkészítője volt (neve a mai csillagászok számára is ismerős a Ramsden-okulárról), akihez egyáltalán nem volt könnyű eljutni. Piazzi azonban elhatározta, hogy leendő obszervatóriuma számára a legjobb műszereket szerzi meg, és kitartását végül siker koronázta. Ramsden csaknem két év alatt teljes csillagászati felszerelést gyártott a számára.
A palermói csillagvizsgáló megalapítása Az obszervatórium építését 1787-ben kezdték meg Palermo belvárosában, a régens palota (Palazzo Reale) tornyában, Piazzi közvetlen irányítása mellett. Az intézmény felszerelésére jelentős összeget különítettek el, és az akkori Európa egyik legmodernebb csillagvizsgálójának számított.
A főműszer Az obszervatórium központi műszere egy hatszázas fókusztávolságú, 5 láb hosszúságú akromatikus zenit-távcső volt, amelyet az angol Jesse Ramsden készített. Ez az eszköz korának egyik legpontosabb mérőműszere volt, és lehetővé tette a csillagászati megfigyelések szokatlanul magas pontosságát. Piazzi ezzel az eszközzel végzett csillagpozíció-mérései megbízhatóságuk miatt hosszú időn át referenciaértéknek számítottak.
Piazzi programja Piazzi egyik első célkitűzése egy nagy pontosságú csillagkatalógus összeállítása volt. Ennek eredményeként született meg a Praecipuarum Stellarum Inerrantium Positiones Mediae In Anno 1800 című műve, amely 7646 csillag pontos égi koordinátáit tartalmazta. A katalógus előkészítése több évtizedes megfigyelés eredménye volt, és a nemzetközi csillagászati közösség is nagy elismeréssel fogadta. Piazzi munkája hozzájárult a földrajzi koordináták pontosításához is: például Palermo földrajzi szélességét néhány ívperc pontossággal határozta meg.
Nevét világhírűvé a Ceres nevet kapott új bolygónak egy új évszázad első éve első napján, 1801. január 1-jén történt felfedezése tette.
Emlékezete Piazzi nevét viseli az 1923-ban felfedezett 1000 Piazzia kisbolygó, amely a kisbolygók sorszámozásában az ezredikként bejegyzett objektum volt. A nevet Karl Reinmuth német csillagász javasolta, Giuseppe Piazzi tiszteletére.
A Ceres felszínén a Hubble űrtávcső 1990-es évekbeli megfigyelései során egy fényes alakzatot észleltek, amelyet ideiglenesen Piazzi néven is emlegettek. Később, a Dawn űrszonda részletes térképezése során ezt a területet hivatalosan az Occator-kráter részeként azonosították, így a Piazzi elnevezés végül nem került hivatalos használatba.
Jegyzetek
Források ON THE HISTORY OF THE PALERMO ASTRONOMICAL OBSERVATORY by Giorgia Foderà Serio
További információk A palermói obszervatórium régi csillagászati műszerei
Kapcsolódó szócikkek Ceres (törpebolygó) Pályaszámítás
Kategória:Olasz csillagászok Kategória:1746-ban született személyek Kategória:1826-ban elhunyt személyek Kategória:A Royal Society tagjai