thumb|263px|150 éves kőrisfasor, Csáfordjánosfa A falusi turizmus a szabadidőnek a megismerés szándékától motivált, rekreációs vagy eü. rehabilitációs célú eltöltése falusi környezetben, a turizmus egy sajátos formája. A falusi turizmus az egyik legalkalmasabb módja annak, hogy a turista közvetlenül megismerhesse egy tájegység életét és kultúráját.
A falusi turizmust a falusi vendéglátás szolgáltatásai teszik lehetővé. Tágabb értelemben a falusi vendéglátást is magában foglaló komplex fogalomként is használják. A falusi vendéglátás különböző szolgáltatásokat, szolgáltatás csomagokat foglal magában.
Fogalma
A falusi turizmus főleg vidéki – nem városi és nem kiemelt üdülőhelyen fekvő – településeken (faluban, tanyán, tanyás térségben) folytatott vendéglátás, amely magában foglalja a szállást, az étkezési és programszervezési szolgáltatásokat egyaránt. Bárhol szervezhető, ahol a vendégfogadás falusias jellege biztosítható és a közvetlen környék (akár városrész) kielégíti a falusi vendéglátással szemben támasztott tartalmi és formai követelményeket, mint maga a ház és az udvar, az utcakép és a lakónegyed megjelenése, felszereltsége, a szolgáltatások skálája.
A falusi turizmus a városi ember találkozása a természettel. A falusi élet mindig is vonzotta a városi embert, aki szeretné újraépíteni kapcsolatát a természettel, újra megismerni vagy megtanulni azt, amit az ősei tudtak-ismertek. A falusi ember ismeri a természetet, amiből a városi ember régen kiszakadt. Falun élni jószerével annyi, mint újra a természetben élni. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy a falusi vendéglátásra berendezkedő falvak vonzó természeti környezetben legyenek. Nem kell feltétlenül hegyvidéken vagy vízparton lenniük – elég ha háborítatlanul természetes és ember által nem túlságosan átalakított. 263px|bélyegkép|Szürke szarvasmarhák
A falusi vendéglátás feltétlenül komplex módon értelmezhető, mert jóval több, mint az alapvető szállás- és étkezési szolgáltatások biztosítása, a falusi vendéglátás a hagyományos falusi környezet megőrzését, a mezőgazdaság (az földművelés és az állattenyésztés), a népi kultúra, a folklór, a népi építészet és mesterségek továbbélését segítő tevékenység, amely számottevően növelheti a falu népességmegtartó erejét. Így aztán a szabadidő eltöltéséhez szükséges kapcsolódó szolgáltatásokat is a falusi vendéglátás szerves részeként kell kezelni.
A helyi és regionális vonzerővel rendelkező, gondozott falusi, vidéki környezetben a belföldi és külföldi vendégek szabadidő-eltöltési szükségleteinek széles körű, kereskedelmi alapokon való kielégítéséhez szükséges az ezt szervező helyi intézmények és szolgáltatók jó együttműködése.
A falusi-tanyasi vendéglátás céljai a meglévő épületvagyon, a természeti értékek és erőforrások hasznosítása a természet és az épített környezet védelme, hagyományőrző fejlesztése a helyi foglalkoztatási lehetőségek bővítése, megélhetési vagy kiegészítő jövedelemforrás biztosítása az agrártermelés kiegészítése, alternatívája, a helyi termelésű, előállítású termékek számára értékesítési lehetőség biztosítása helyben, azaz összességében véve az ún. paraszti gazdálkodás gazdaságosságának növelése a falu integrált fejlesztése, beleértve a falu arculatának megteremtését, illetve javítását, az egyes városiak gondolkodását behatároló negatív előítéletek leküzdését és a falu hajdani rangjának visszaszerzését.
A falusi vendéglátás kialakulását és fejlődését a kedvező természeti és épített környezeti adottságok természetesen nagymértékben elősegítik, de esetleges hiányuk, vagy a reméltnél, a szükségesnek ítéltnél kisebb vonzerejük nem teszi lehetetlenné az egyes falvak bekapcsolódását. Nagyon sok múlik ugyanis az emberi tényezőn, azon hogy a helybéliek mennyire képesek azonosulni a falusi vendégfogadás gondolatával, mennyire ismerik fel az aktív és tevékeny önszerveződés, összefogás szükségességét. Színvonalas alapszolgáltatásokra épülő, megfelelő hozzáállással létrehozott, vonzó szabadidős programokkal a természeti és műemléki látnivalók hiánya bizonyos mértékig ellensúlyozható, vagyis a falusi vendéglátás azokon a vidékeken is megteremthető, ahol gyakorlatilag a hagyományos kiránduló- vagy üdülőturizmus semmilyen vonzó látnivalója, programja sem mutatható fel.
A falusi vendéglátáshoz nem feltétlenül szükséges, hogy a település egyedülálló turisztikai látnivalóval rendelkezzen. Persze nem árt, ha a falu fel tud mutatni valami különlegességet, amellyel ajánlatainak egyedi jelleget tud kölcsönözni, de ennek hiánya nem kizáró ok – a nem létező természetes vagy épített vonzerő pótolható vendégszeretettel, a vendéggel való foglalkozással. Hiszen mit is kíván a vendég?
Egészséges környezetet és szép tájat Minőségi szállást (felszereltség, kiszolgálás) Vendégszerető fogadtatást a helyi lakosok részéről Ápolt faluképet, nyugalmat, túlzott bűz vagy rovarok nélkül Kiegyensúlyozott ár-szolgáltatás arányt Minőséget az étkeztetésben (például helyi ételkülönlegességeket) A szabadidős és sportfelszerelések jó állapotát, minőségét
Ehhez elsősorban az kell, hogy az önkormányzat szót tudjon érteni a helyi vállalkozókkal és viszont; hogy sikerüljön kialakítani a faluban egy aktív magot – turisztikai egyesületet –, amely maga mögé állítja mindazokat, akiknek szerepe van, vagy lehet a vendégfogadásban, a programkínálat színesítésében.
Vannak persze a falusi vendéglátásban helyzeti előnyt kölcsönző tényezők. Nagyobb eséllyel remélhet vendégeket az a falu, amely meg tudta őrizni a helyi népi építészet hagyományait, az épületek harmonizálnak egymással az utcákban, azaz az összbenyomás egységes falusi képet tükröz. Előnyt jelentenek a jó táji adottságok, az erdők, rétek, folyó-, tó- vagy más vízpartok közelsége, az érintetlen természet. Ugyancsak hasznos, ha a faluban vagy a környéken bemutatható népi mesterség vagy kézműipar található. Nem lebecsülendő előny a városokhoz mérten jó közbiztonság és minimális balesetveszély.
Vonzerőnek és programnak egyaránt beválik, ha a vendégek jelen lehetnek a paraszti munkánál, sőt kivehetik belőle a részüket. A vendég kész fizetni azért, hogy dolgozhasson, hogy állatokat gondozzon vagy éppen földet műveljen, rétet kaszáljon, ahelyett hogy munkabért várna el cserébe.
A falusi vendéglátás megvalósítása településenként különböző. Profilt kell választani és ehhez igazodva, ki kell alakítani valamilyen arculatot. A profil megválasztása az adottságoktól és a potenciális kereslettől függ. Ezen a ponton találkozhatnak az egyéni megélhetési törekvések a falvak településfejlesztési elképzeléseivel, így jó esetben a mérnöki-műszaki elgondolások ötvöződnek a vállalkozási igényekkel.
A helyi, vagy még inkább kistérségi turisztikai egyesület révén megoldható az érintettek összefogása, valamint az hogy idénytől függően regionálisan jellemző programokat állítsanak össze, és ezek ismertetőjét eljuttassák a nagyobb utazásszervezőkhöz.
A falusi vendéglátás elemei A falusi vendéglátás elemei az elszállásolás, ellátás, szabadidő-eltöltési lehetőségek és szolgáltatások. A falusi vendéglátás alapkövetelménye a sokoldalúan fejlett szolgáltatási infrastruktúra. A falusi vendéglátás vonzerejét növelhetik a kulturális és hagyományőrző programok, gasztronómiai programok, szabadidős tevékenységek.
Szállás A falusi vendéglátás szálláshelyei közé tartozik a falusias-tanyai térségekben vendégfogadást szolgáló vendégszoba, lakrész, üdülőház, tanya, sátorozóhely. A fogadókapacitást bővítik az egyéb kereskedelmi szálláshelyek, amelyek a tájra jellemzőek, sajátos hangulatúak, például vendégfogadók, panziók, kulcsosházak stb. A vendéglakrész kialakítható a családi házon kívüli régi épületekben is. Ezek főleg akkor vonzóak, ha különleges formájukkal, kialakításukkal felkeltik a vendég érdeklődését és komfortossá tehetők, például csűrök, kunyhók. A szabadban kialakított játszóterület vagy társalgó ugyancsak fontos tere a játéknak, szabadidős tevékenységeknek. A vendégfogadó ház színvonalát növeli, ha a vendégek gépjárműveinek garázst vagy gépkocsibejárót biztosítunk. A virágoskert, a szépen díszített, rendezett pihenőkert ugyancsak fontos része a falusi vendéglátásnak. A konyhakert, a gyümölcsös fontos kínálati elem. Az itt megtermelt zöldség, gyümölcs nemcsak saját fogyasztásra, de a vendégek panziós ellátására is felhasználható.
Ellátás Az ellátás formáinál többféle megoldási lehetőség van: önellátás: ilyen esetben a vendég saját maga gondoskodik ellátásáról reggelit biztosít a vendégfogadó, a szobaár tartalmazza ezt panziós ellátásnál lehet félpanzió vagy teljes panzió esetenkénti étkezés is lehet, ilyenkor 1-1 közös étkezés van
A vendégek leggyakrabban a reggelit választják.
Szabadidős tevékenységek A vendégeknek nyújtott szolgáltatásokkal a vendégfogadás színvonala növelhető, a vendég kényelme, elégedettsége fokozható és hatékony eszköze lehet a vendégért folytatott versenynek. A falusi vendéglátásban a vendégfogadó ház jól megtervezett szolgáltatási kínálata versenyelőny lehet. A tevékenység jellege szerint célszerű viszonylag széles lehetőséget biztosítani, hiszen a vendégigények igen különbözőek. Szabadidő-eltöltési lehetőséget kínálhat a természeti adottság, a vonzerő, az épített környezet, a vendégfogadó ház egyes szolgáltatásai.
A természeti adottságok közül vonzerő lehet a táj, hegyvidék, erdős terület, tavak, folyók, egyéb természeti képződmények, az élővilág, a természet érintetlensége.
A népi építészeti emlékeknél meg kell őrizni a falu jellegzetes épületeit, a faluképet, településmaradványokat, például faluházzal.
A kulturális adottságoknál elsősorban a néphagyományokat, közösségi szokásokat, népművészetet, népzenét, néptáncot és a népi ételeket veszik figyelembe a turisták. A kimondottan népművészeti kézművesség fennmaradása hozzájárul egy-egy tájegység arculatának megőrzéséhez éppúgy, mint az ott jellemző ételek, italok, szokások.
A népművészeti, kézműves hagyományok leggyakoribb formái: a fazekasság, a szövés, a hímzés, a fafaragás, a népi kismesterségek között a kovács, a kékfestő, a mézeskalács-készítő, a kosárfonó. A tájegység népművészete, kézműves ipara, a népi kismesterségek műhelyekben, tanfolyamokon megismerhetők, gyakorolhatók, a tárgyak megvásárolhatók. Fontos az együttműködés, hiszen enélkül a falusi vendégfogadás, a falusi vendéglátás kínálata szegényebb, a kézműves pedig nehezebben talál piacot a termékeinek.
Túraterv A szállás és az élelmezés mellett egyre fontosabb a vendégek programokkal való ellátása. A látogató számára olyan programokat célszerű kínálni, amely a szálláson tartózkodás időtartamát kitölti. Ez lehet a szállás által szervezett esemény, vagy a környezetben elérhető rendezvények és látnivalók felsorolása, rendszerezése is. A legegyszerűbben elkészíthető egy túraajánlat-csokor, amely gyalog, kerékpárral és autóval bejárható túrák sorát mutatja be térképpel, a látnivalók felsorolásával, leírásával, valamint képekkel. Egy ilyen túracsokor elérhetővé teszi és feltárja a vidék kulturális és egyéb nevezetességeit a látogató számára, aki így élményekkel gyarapodva, elégedetten távozik a nyaralás végén és szívesebben tér vissza – mert nem érezte magát a sorsára hagyva.
Házimúzeum A falusi turizmus szálláshelyeként rendszerint egy-egy öreg parasztháza szolgál, ahol a berendezés (bútorok, citera, cseréptárgyak, szőttesek, hímzések, régi fényképek és iratok) valamint az egykori paraszti gazdaság eszközei is megtekintésre érdemesek. Kerülhetnek ezek közé igazi múzeumba való kincsek is, mint egy kétszáz éves kovácsoltvas pisztoly a padlásról, a környéken előkerült/megőrzött tárgy (mamutfog, pattintott kőeszköz, török ágyúgolyó, huszárkard stb). A legtöbb portán ezek a gazda féltve őrzött kincsei közé tartoznak, amelyeket büszkén mutat meg a vendégeinek. Célszerű őket külön helyiségben, szakszerű ismertetővel együtt kiállítani és a ház ajánlatában külön megemlíteni.
Évszakok