Johnny O’Neal amerikai dzsesszzongorista, dzsesszénekes. O’Neal játéka a technikai virtuozitástól a leggyengédebb balladaértelmezésig terjed. Bár stílusa egyedülálló, sok régebbi zongorista hatott rá, köztük Oscar Peterson és Art Tatum is.
Pályakép
1974-ben az alabamai Birminghambe költözött, ahol főállású zenészként dolgozott. Olyan helyi jazz zenészekkel dolgozott együtt, mint Jerry Grundhofer, Dave Amaral, Cleveland Eaton és Ray Reach.
1981-ben New Yorkba költözött, hogy Clark Terryvel tudjon fellépni. Blue Note-nál rendszeres állást kapott, olyan zenészeket kísért, mint Dizzy Gillespie, Ray Brown, Nancy Wilson, Joe Pass és Kenny Burrell.
1982-83-ban az Art Blakey and the Jazz Messengers tagja volt. 1985-ben a Carnegie Hallban lépett föl. Oscar Peterson ajánlására O’Neal Art Tatumot alakította a 2004-es Ray című filmben, újrateremtve Tatum hangját a „Yesterdays” című dalban.
Egy 2006-os DVD, amely O'Nealt a tadása csúcsán örökítette meg, tartalmaz egy interjút Mulgrew Miller zongoristával, aki ott azt mondja: „Az én nemzedékemben vannak ketten, akik valószínűleg a legtehetségesebbek nálam. Mindketten Detroitból származnak. Az egyik Kenny Garrett, a jól ismert szaxofonos. A másik Johnny O’Neal, a zongorista.”
Diszkográfia 1983: Coming Out 1985: Soulful Swinging 1985: Live at Baker's Keyboard Lounge 1995: On the Montreal Scene 2002: In Good Hands 2013: Live at Smalls 2017: In The Moment
Filmek A „Ray” című 2004-es filmben Ray Charles, (akit Jamie Foxx alakít), Johnny O’Neal elmegy egy éjszakai klubba, hogy megnézze a legendás dzsesszzongorista Art Tatumot.
Díjak 1997: Alabama Jazz Hall of Fame
Jegyzetek
Források https://www.allaboutjazz.com/musicians/johnny-oneal https://www.allmusic.com/artist/johnny-oneal-mn0000085003#biography https://www.radioswissjazz.ch/it/banca-dati-musicale/musicista/237612c88bbcfd6a6469897c2b8932783e13b5/biography
Fordítás
Kategória:Amerikai dzsesszzenészek Kategória:Detroitiak Kategória:1956-ban született személyek Kategória:Amerikai zongoraművészek Kategória:Élő személyek