Az ókánaánita ábécé mássalhangzóírás, amelyet a késő bronzkor idejéről ismerünk. Huszonkét betűjét a kánaáni nyelvek írására használták; az utóbbiak az afroázsiai nyelvcsaládba tartoznak. A Kr. e. 15. században jelent meg, majd a Kr. e. 11. század folyamán eltűnt. Helyette a föníciai ábécé vált általánosan használatossá, amelynek eredetére vonatkozóan az ókánaánita és az ugariti ábécé is felmerülhet.

Története A (feltételezetten) az egyiptomi írásból kialakult ókánaánita ábécét szinte az összes ma vagy egykor használt ábécé ősének tekintik általában: felmenője a görög ábécének, a germán rúnáknak, a rovásírásnak és a latin ábécének is.Diringer, David and Freeman, Hilda (1983) A History of the Alphabet. Headley-on-Thames: Gresham Books. A héber írás áll hozzá legközelebb, mivel ebben csupán a betűalakok változtak meg. A héber nyelv a kánaáni nyelvek egyike, s így az ábécé által eredetileg jelölt nyelvhez hasonló hangkészlettel rendelkezik.

Az európai és közel-keleti írásmódok közös ősekénti meghatározása azonban nehézségekbe ütközik, amióta az ugariti ábécét ismerjük. Ugaritban nagyjából az ókánaánitával egyidőben alakult ki az ékírásnak az abugida változata, amelynek betűalakjai részben a szótagoló hettita ékírásból származnak, részben függetlenek és egyszerűbbek a korábban általános ékírásos jelektől. Az ugariti jelkészlet bővebb, és minden későbbi betűírás hangkészletének megfelelői megtalálhatók benne. Az ugariti és az ókánaáni írások nem függetlenek egymástól, de az egymásra hatás iránya vitatható.

Az ókánaánita elődeit a még képírásos jellegű középső bronzkori ábécék között kell keresni. Ezek az ábécék feltehetően több betűvel rendelkeztek, mint ahányat ma is ismerünk, és valószínűleg egy hang jelölésére több ábrát is alkalmazhattak.

Az egykoron használt betűrendi sorrend nem ismert, helyesebben a fennmaradt forrásokban többféle ábécé-sorrend is megtalálható.

Az ábécé center|550px|20 helyreállított betűalak (jobbról balra olvasandók)

A betűk nevei feltehetően az alábbiak voltak. A névtől jobbra olvasható a betű latin ill. görög megfelelője is (a három, a görögben ma már nem szereplő betűt már a klasszikus görögben is csak számok jelölésére használták). (A képen az ún. proto-sinai ábécé látható.)

„ökör” (A, alfa) bet „ház” (B, béta) gaml „teve” (C, G, gamma) digg „hal” (D, delta) haw / hll „örvendezés” (E, epszilon) waw „kampó, horog” (F, U, V, W, Y, digamma, más néven fau) zen /ziqq „kézbilincs” (Z, zéta) (H, éta) (Θ) „kerék” (théta) yad „kéz, kar” (I, J, ióta) kap „tenyér” (K, kappa) lamd „ökörösztöke, ökörhajtó ostor” (L, lambda) mem „víz” (M, mű) „kígyó” (N, nű) samek „hal” (kszí) „szem” (O, omikron) „sarok” (P, pí) „növény” (szadhe, más néven szampí) qup (Q, koppa) „fej” (R, rhó) šamš „nap, az ureusz” (S, szigma) taw „jel, kézjegy” (T, tau)

ókánaán unicode(U+...)font név ugariti ugariti név hangzás megfelelő betű... az óperzsában a föníciaiban a héberben az etruszkban a görögben a latinban 15px 10900𐤀 alp 𐎀 alpa ʾa 𐎠 (a) 35px א 13px Αα Aa 15px 10901𐤁 bet 𐎁 beta b 𐎲 (ba) 35px ב 13px Ββ Bb 15px 10902𐤂 gaml 𐎂 gamla g 𐎥 𐎦 (ga, gu) 35px ג 13px Γγ Cc, Gg – – – 𐎃 kha ḫ 𐎧 (xa) 13px Χχ Chch 15px15px 10903𐤃 digg 𐎄 delta d 𐎭 𐎮 (da, di) 35px ד 13px Δδ Dd 15px 10904𐤄 haw 𐎅 ho h 𐏃 (ha) 35px ה 13px Εε Ee 15px 10905𐤅 waw 𐎆 uo/vo w 𐎺 𐎻 (va, vi) 35px ו 13px / 13px Υυ Ff, Uu, Vv, Ww, Yy 15px 10906𐤆 zen 𐎇 zeta z 𐏀 (za) 35px ז 13px Ζζ Zz 15px 10907𐤇 het 𐎈 hota ḥ 𐎧 (xa) 35px ח 13px Ηη Hh 15px 10908𐤈 tet 𐎉 tet ṭ 𐎰 (tha) 35px ט 13px Θθ 15px 10909𐤉 jad 𐎊 jod y 𐎹 (ya) 35px י 13px Ιι Ii, Jj 15px 1090A𐤊 kap 𐎋 kaf k 𐎣 𐎤 (ka, ku) 35px כ, ך 13px Κκ Kk 𐎌 sin š 𐏁 (ša) 35px ש (13px) Σσς Ss 15px 10914𐤔 šinš sins š2 – 35px ש (13px) Σσς Ss 15px 1090B𐤋 lamd 𐎍 lamda l 𐎾 (la) 35px ל 13px Λλ Ll 15px 1090C𐤌 mem 𐎎 mem m 𐎶 𐎷 𐎸 (ma, mi, mu) 35px מ, ם 13px Μμ Mm – – 𐎏 djal ḏ 𐎩 𐎪 (ja, ji) 13px 15px 1090D𐤍 naḥš 𐎐 nun n 𐎴 𐎵 (na, nu) 35px נ, ן 13px Νν Nn 10906𐤆 𐎑 zu ẓ 𐏀 (za) 13px / 13px 15px10px 1090E𐤎 samek 𐎒 szamka s 𐎿 (sa) 35px ס 13px Ξξ Xx 15px 1090F𐤏 en 𐎓 ʿain ʿ 𐎡 (i) 35px ע 13px Οο Oo 15px 10910𐤐 piʾt 𐎔 pu p 𐎱 (pa) 35px פ, ף 13px Ππ Pp 5px10px 10911𐤑 ṣad 𐎕 szade ṣ 𐏂 (ça) 35px צ, ץ 13px / 13px 15px 10912𐤒 qup 𐎖 kopa q, ḳ 𐎤 𐎦 (ku, gu) 35px ק 13px Qq 15px 10913𐤓 raʾs 𐎗 rasa r 𐎼 𐎽 (ra, ru) 35px ר 13px Ρρ Rr – – 𐎘 tjanna ṭ 𐏂 (ça) 13px – – 𐎙 /22px dzsain ġ 𐎩 𐎪 (ja, ji) (13px) 15px 10915𐤕 taw 𐎚 to t 𐎫 (ta) 35px ת 13px Ττ Tt – – 𐎛 i ʾi 𐎡 (i) 13px / 13px – – 𐎜 u ʾu 𐎢 (u) 13px – – 𐎝 sszu ssu 𐏌 / 𐏍 (dh, bg, bu) – – 𐎟 központozó jel – 𐏐 – – 𐎃𐎌 kha+sin 𐏋 (xš, ḫš) 13px

Jegyzetek

Forrásművek Diringer, David and Freeman, Hilda (1983) A History of the Alphabet. Headley-on-Thames: Gresham Books. Healey, John. (1990) The Early Alphabet. London: British Museum. Naveh, Joseph. (1982) The Early History of the Alphabet. Leiden: E.J. Brill; szintén: (Magnes Press: The Hebrew University, Jerusalem, 1987)

Irodalom Dobos Károly Dániel: Sém fiai – A sémi nyelvek és a sémi írásrendszerek története (Pázmány Egyetem eKiadó és Szent István Társulat: Budapest, 2013) 354-359.

További információk

Alfabet2 Alphabet Hebrew Ancient Semitic Fonts – letöltés

Kategória:Ábécék Kategória:Kánaán