A Sebes-Körös (románul Crișul Repede, németül Schnelle Kreisch) folyó Romániában és Magyarországon, egyike a Körös három fő mellékfolyójának. A Sebes-Körös a Körösvidék egyik fő folyója. Erdélyben, a kalotaszegi dombvidéken, Körösfő közelében ered, majd Bánffyhunyad, Csucsa és Nagyvárad érintésével nyugat felé halad. Magyarországon a Kis-Sárréten keresztülfolyva Körösladánytól délnyugatra egyesül a Kettős-Körössel, és létrehozza a Hármas-Köröst. Vízjárását jelentősen befolyásolja a romániai energetikai célú tározórendszer.
Nevének eredete 255px|bélyegkép|A térkép-en észak balra van, a Körösöket így a jobb felső sarokban lehet megtalálni A folyónak több elnevezése is volt, mielőtt általánosan elfogadottá vált a Sebes-Körös.
A középkorban a folyók nevét a magyar forrásokban latinul tüntették fel. A Körös legészakibb ágát 1274-ben Crisium Varadiensem néven említik. Várad az ország fontos városa volt, ezért a Váradi-Körös elnevezés egyértelműen azonosítja a folyót. A végéről ismert a maior Keres megnevezés, ez a Nagy-Körös elnevezés azért is érdekes, mert amíg a nagy jelzőt a szerző latinra fordította, a Keres megmaradt az akkori magyar nyelven, a két szó sorrendje is a magyar szórendet követi.
A Sebes-Körös elnevezést először 1665-ben használták. Egyes magyarázatok szerint a Kalota-patakkal, a gyors folyású Sebes-patakkal és a bővizű Dragánnal (amelyet Nagy-Sebesnek is szoktak nevezni) egyesülő Sebes-Körös a nevét a két, Sebes mellékfolyó után kapta. Az elgondolást más analógiák nem támogatják. A középkori magyar vízelnevezési szokásokban egyetlen olyan eset sincs, ahol egy folyónév jelzőjét egy beleömlő mellékágról kapta volna. A gyorsaságra utaló sebes melléknév gyakori volt vizek megnevezésében. A gyorsaságot igazolja Borovszky Samu, aki a Bihar megyére vonatkozó részében az alábbi rövid megjegyzést teszi: „A főágat megillető Körös elnevezést itt az élénk forgalmu nagyvárad–kolozsvári út mellett fekvő kisebb patak kapta.“ „A Sebes-Köröst méltán megilleti a »sebes« jelző; a folyó esése ugyanis igen nagy. Körösfőtől Révig az esés kilométerenként , Révtől Telegdig , Telegdtől , Nagyváradtól (László-tér) a böszörményi hídig mintegy , innen kezdve az esés rohamosan csökken […] A nagy esés következtében a Sebes-Körös Révtől Nagyváradig partjait szaggatja, folyását igen gyakran változtatja és a hegyekből lesodort kavicsokból számos szigetet, zátonyt alkot. A kavicsot a Sebes-Körös egész Gyíresig lehozza, innen azonban már csak a homokot viszi tovább, úgy hogy a Sebes-Körös mentén általában mindenütt jó építő homokot találunk.“
Futása A Sebes-Körös forrása Erdélyben, a kalotaszegi dombvidéken, Körösfő település határában, tengerszint feletti magasságban található. Körösfő az Erdélyi-középhegységben, a Réz-hegység – középkori nevén Igyfan erdő (az igy szentet, a fan sűrűt jelent) – és a Király-erdő – középkori nevén Erdőhát – közötti völgyben fekszik. A folyó még Erdélyben egyesül a Kalota és Kissebesnél a Vlegyásza-hegység alatt eredő Kis-Sebes vizével. Az innentől folyónak tekinthető Sebes-Körös a bihari hegységen szűk, szurdokos völgyben tör át, és Révnél jut ki egy szélesebb völgybe. A Nagy-Sebes (Drăgan, Dregán-patak) felvétele után, így Csucsánál már valódi folyó. Vársonkolyos és Körösrév között sziklaszoroson tör át, ezután szélesedő völgyben siet nyugat felé. Érinti Élesdet és Mezőtelegdet.
A történeti Bihar vármegyében a Sebes-Körös kelet–nyugati irányban, a megye középső részén haladt, és vízrajzi szempontból két nagyobb területet választott el egymástól. Tőle északra a vele nagyjából párhuzamos Berettyó és mellékvizei, délre pedig a szintén párhuzamos Fekete-Körös és annak vízrendszere határozta meg a tájat. A Sebes-Körösből több mellékvíz is kiszakadt. Várad környékén a folyó elérte az alföldi jellegű síkságot, folyása lelassult, és itt vette fel délről a Hévjó, ma ismer nevén Pece-patak vizét. Váradtól nyugatra több kisebb ágra szakadt, és helyenként alig kialakult medrekben terült szét a környező réteken, erdőkben és mocsarakban. A Berettyóval, a Kék-Kállóval, a Gyepessel, a Köles-érrel és a Fekete-Körössel együtt fontos szerepe volt a vármegye nyugati részén kialakult kiterjedt Sárrét létrejöttében. Ezt a vidéket később megbontva említették – Kis- és Nagy-Sárrét. Az utóbbit a középkorban egyszerűen Nagy-Sárnak nevezték.
A Sebes-Körös felső szakaszának jobb partját Váradig dombság kísérte, míg bal oldalán szélesebb sík terület húzódott. A táj jellegének megváltozása alapján Váradtól számítható a folyó alsó szakasza. A Berettyó felőli, jobb parti sík vidéket Körösköznek nevezték, amely nyugat felé a Nagy-Sárrét mocsaras területében folytatódott. A bal part és a Fekete-Körös közötti széles sáv Kölesér néven volt ismert, domborzati és táji jellege pedig hasonló volt a jobb parti területéhez.
A Bihar megyei Nagyvárad után átlépve a határt. Délkelet-Magyarországon keresztülfolyik a Kis-Sárréten, Körösladánytól délnyugatra fut össze a Kettős-Körössel és alkotja a Hármas-Köröst.
Mellékfolyói A táblázatban csak azok a mellékfolyók szerepelnek, amelyeknek hossza és/vagy vízgyűjtő területe ismert. Mellékág neve torkolat (oldal) hossz (km) vízgyűjtő (km²)Alceu Vizesgyán (B) 20 —Berettyó Körösladány közelében (B) 167 Beznea Barátka (J) 9 18Bonda Fugyi (J) 11 24Brătcuța Barátka közelében (B) 14 37Kalota-patak Sebesvár közelében (B) 35 151Cropandă Mezőtelegd közelében (B) 17 16Dobrinești Kisősi közelében (B) 11 47Dámos-patak Bánffyhunyad (B) 12 27Nagy-Sebes Nagysebes közelében (B) 42 254Gepiș Tőtös (J) 9 23Jád-patak Csarnóháza közelében (B) 46 220Sólyomkő patak Élesd közelében (J) 12 56Medeș Mezőszabolcs (B) 22 54Méhesd-patak Vársonkolyos közelében (B) 11 32Mnierea Esküllő község közelében (B) 22 51Pârâul Omului Kisősi (J) 10 43Pece-patak Biharszentandrás (B) 21 —Poicu Csucsa (J) 14 41Kis-Sebes / Sebes-patak Sebesvár közelében (B) 31 226Semeni Körösfeketetó közelében (J) 10 29Boj-patak Remetelórév (B) 8 21 A felsorolásban az összes, Sebes-Körös mellékfolyónak tartott folyóvíz szerepel.
A táblázat és a lista között lehet eltérés.
Vízjárása Nyáron a felső szakaszon időnként egy gyermek is átgázolhat, a hirtelen hóolvadások, vagy a nagy esők azonban a Tiszához hasonlóan hirtelen felduzzasztják. A Sebes-Körös árhullámainak levonulását a Romániában lévő energetikai célú tározórendszer feltöltöttségi állapota és üzemeltetési stratégiája határozza meg. A tározórendszer működésének következtében a Sebes-Körös magyarországi szakaszának vízjárása lényegesen megváltozott. Ritkábbak és alacsonyabbak az árhullámok, rövidebbek és a régebbinél lényegesen bővizűbbek a kisvízi időszakok.
Vízenergia hasznosítás A vízenergia hasznosítására a végén és a elején készültek tanulmányok. 1902-ben Rubchich György és Szüts Béla mérnökök a Sebes-Körös mellékfolyóján, a Jádontervezett vízerőművet; az elképzelést Károly József IreneusKároly József Iréneusz (1854–1929) premontrei szerzetes, tanár és fizikus volt, a magyar rádiótechnika egyik úttörője. Kolozsváron szerzett tanári képesítést és doktori címet, majd évtizedeken át a nagyváradi premontrei főgimnáziumban tanított; 1895-től drótnélküli távírással, 1896-tól röntgensugarakkal is kísérletezett. Nagyvárad villamosenergia-ellátásának fejlesztését is szorgalmazta, és támogatta a Jád-patak vízenergiájának hasznosítását. is támogatta, de a beruházás nem valósult meg. Az 1940-es években a Nagy-Sebes völgyének energetikai hasznosítására is készült terv, ez szintén terv maradt.
A Sebes-Körös vízrendszerének nagyobb léptékű, összefüggő energetikai hasznosítása később indult meg. Elsőként az önálló Esküllői vízerőmű épült meg. A vízgyűjtő komplex rendezésének munkálatai 1973-ban kezdődtek. Ennek részeként alakították ki a Nagy-Sebes–Jád rendszert, valamint az Élesd és Fugyi közötti alsó, úgynevezett Criș-Aval vízerőmű-rendszert. Utóbbi kivitelezése 1983-ban kezdődött, a lugasi és mezőtelegdi erőművek 1989-ben, a szakádi az 1990-es évek elején, a fugyii pedig 2007-ben készült el. Ezzel több évtized alatt alakult ki a Sebes-Körös Nagyvárad fölötti, ma is működő vízerőművi rendszere.
Esküllői vízerőmű A második világháború után Nagyvárad gyorsan növekvő villamosenergia-igénye ismét előtérbe helyezte a vízenergia hasznosítását. A nagyváradi hőerőmű bővítése helyett végül az esküllői vízerőmű megépítését választották. A tervet 1948. május 26-án hagyták jóvá, az építkezés 1949-ben kezdődött, az erőmű 1954-ben kezdett áramot termelni, a teljes kiépítése 1956-ra fejeződött be. Az erőmű nem a Sebes-Körösön található, hanem a vizéből táplálkozó hosszú Rév-Esküllő csatorna esküllői szakaszán. A csatorna felfogja az adott szakaszon a Sebes–Körös baloldali mellékfolyóinak vízhozamát is. Az erőmű névleges teljesítménye .
Criș-Aval vízerőmű rendszer A Sebes-Körös vízenergetika hasznosító beruházásokat 1982-ben folytatták, a beruházás jogi alapjaként az 1982. évi 150. dekrétum szerepel. A tényleges építési munkák 1983-ban kezdődtek. A rendszer célja az energiatermelés mellett a Sebes-Körös vízjárásának szabályozása, az árhullámok mérséklése és Nagyvárad vízellátásának biztosítása volt.
Az Alsó-Körös (románul: Criș-Aval) haszonsítás első ütemben az alsólugosi és a mezőtelegdi tározót, gátat és erőművet építették ki, a két erőmű 1989-ben kezdte meg működését. A rendszer következő tagja, a mezőszakadáti erőmű 1993-ra készült el. A Élesd–Fugyi rendszer utolsó erőműve hosszú késéssel készült el. A fugyi erőmű első gépegységét 2007 áprilisában, a másodikat decemberben helyezték üzembe; ezzel az 1983-ban megkezdett Criș-Aval beruházás 2007-ben, közel negyedszázad után fejeződött be.
A Lugosi erőmű névleges teljesítménye , a mezőtelegdié szintén , a mezőszakadáti és fugyii egyaránt .
Vízgazdálkodási műtárgyak a magyar szakaszon A Sebes-Körös 55,7 folyamkilométerénél fekvő Biharugrai fenékgát 1960-ban épült a biharugrai-halastavak vízellátásának biztosítására. Az eredeti, kőből kialakított műtárgyat az árhullámok ismételten megrongálták, ezért 1985-ben vasbeton elemekből tartósabb szerkezetet építettek a helyére; jelenlegi kialakítását az 1992-es felújítás során nyerte el.
A Körösladányi duzzasztómű a Sebes-Körös 13,55 folyamkilométerénél épült 1974 és 1977 között. Létesítésének fő célja a térség tervszerű vízellátása és az öntözés feltételeinek javítása volt. Duzzasztó hatása a Sebes-Körösön mintegy a harmincadik folyamkilométerig érvényesül. A műtárgy a Körösök vízgazdálkodási rendszerének részeként a Békésszentandrási duzzasztómű felvízi rendszeréhez is kapcsolódik. A folyó hosszirányú ökológiai átjárhatóságának helyreállítására 2011-ben hallépcsőt építettek mellette.
Hajózhatóság A Sebes-Körös magyarországi szakaszából ma csak az alsó mintegy tíz kilométer számít hivatalosan hajózható víziútnak, a Hármas-Körös torkolatától Körösladány térségéig; ez víziút. A folyón számottevő áruszállítás nincs, használata elsősorban helyi és szabadidős jellegű. A víziút műszaki hajózási kategória, nagyjából hosszú, kb. hat és fél méter széles, néhány száz tonnás belvízi hajók méretkategóriáját jelenti. Ez kisebb uszályt, belvízi teherhajó méretét jelent, a dunai uszályok ennél jóval nagyobbak.
A Sebes-Körös holtágai
Statisztikai adatok Teljes hossza magyar források szerint , amelyből a román szakasz , a magyarországi szakasz . A román vízügyi igazgatóság -es romániai hosszt ad meg.
A meder átlagos esése: 17,1 cm/km A meder szélessége a magyar szakaszon jellemzően 20–40 m A víz átlagos sebessége: a román tározók és a körösladányi duzzasztó miatt nem értelmezhető A vízmélység duzzasztott vízállásnál általában 0,5–4 m, a legmélyebb mederrészeken 5–6 m.
Völgyének látványosságai A körösrévi Zichy-barlang, cseppkőbarlanghttp://fotoriport.transindex.ro/?cikk=1779] A nagyváradi várhttps://web.archive.org/web/20070209043941/http://www.cetateaoradea.ro/index.php?lang=hu] Vársonkolyos karsztforrása Mágor-puszta kunhalma
Sport