bélyegkép|jobbra|250px|A moláris olvadáshő változása a harmadik periódusban (kJ/mol)bélyegkép|jobbra|250px|A moláris olvadáshő változása a második periódusban (kJ/mol) Az olvadáshő – az olvadási entalpia (ΔmH) –, az egységnyi mennyiségű anyagnak állandó hőmérsékleten – az olvadásponton – és állandó nyomáson történő megolvadásához szükséges hőenergia. Az egységnyi anyagmennyiségre vonatkozó moláris olvadáshő mértékegysége a kJ/mol, a tömegegységre vonatkozó fajlagos olvadáshőé pedig kJ/kg.
Ha egy szilárd testet melegítünk, annak hőmérséklete az átvett hőenergia függvényében nő. Az atomi részecskék szintjén, a hőmérséklet-növekedése a rezgés növekedését jelenti a kristályrács rácspontjai körül, ez eredményezi a hőtágulást. Egy bizonyos hőmérsékleten, amely megfelel az olvadáspontnak, a rezgések olyan erőteljessé válnak, hogy a test alakjának megtartását biztosító másodlagos kötések rövid időre megszakadnak, mikor a részecskék szabadon elmozdulnak szomszédjaik mellől. Ebben a fázisban újabb energiabevitel már nem emeli a hőmérsékletet, hanem mind több részecske szakad ki a kristályrácsból. Mikor az egész anyag megolvadt, és a melegítés tovább folyik, a hőmérséklet elkezd újra emelkedni. A továbbiakban a fizikai kötések nem szűnnek meg teljesen, hanem egy dinamikus egyensúly alakul ki, mikor állandóan kötések szakadnak fel, de újak is létrejönnek más és más részecskék között. Így a részecskék nem jutnak a légtérbe, mint párolgáskor, de nem marad meg a test eredeti alakja sem.
Néhány anyag fajlagos olvadási entalpiája Anyag Fajlagos olvadáshő (kJ/kg) Alumínium 398 Réz 205 Antimon 163 Magnézium 373 Ólom 25 Mangán 264 Króm 314 Nátrium 113 Jég 333,7 Nikkel 301 Vas 289 Foszfor 21 Arany 63 Platina 100 Kadmium 54 Higany 11,3 Kálium 63 Oxigén 13 Kobalt 260 Kén (monoklin) 38 Szén-dioxid 180 Ezüst 105 Szilícium 142 Bizmut 54 Viasz 176 Volfrám 193 Cink 100 Hidrogén 59 Ón 59
Kapcsolódó szócikkek A fagyáspontcsökkenés törvénye Halmazállapot
Kategória:Energia Kategória:Fizikai kémia Kategória:Termodinamika