Események Január január 1. Ausztria, Finnország és Svédország belépésével 15 tagúra bővül az Európai Unió. A GATT utódszervezeteként megalakul a Kereskedelmi Világszervezet (WTO). január 11. – Uladzimir Syanko belarusz külügyminiszter látogatást tesz a NATO–központban és aláírja a Partnerség a békéért keretdokumentumot. január 13. Nem sikerül életbe léptetni a vegyi fegyverekre vonatkozó 1993 évi ENSZ–egyezményt, mert azt csak 20 ország ratifikálta, holott a végrehajtáshoz 65 ország ratifikációjára lenne szükség. Az USA 40 millió dolláros pénzügyi támogatást nyújt a gazdasági-pénzügyi válsággal küzdő Mexikónak.HVG, 1995. évf. 51-52. szám (1995. december 23., 66. oldal) január 15. – II. János Pál pápa 5 millió hívő előtt pontifikál nagymisét a távol-keleti országok katolikus fiataljainak találkozóján Manilában. január 17. A Richter-skála szerinti 7,3-es erősségű földrengés rázza meg Kóbe városát és környékét Japánban, több mint 6400 ember halálát és ember otthonának pusztulását okozva. Olaszországban szakértői kormány alakul Lamberto Dini vezetésével. január 18. – Az Észak-atlanti Tanács elfogadja a NATO szabványosítási programját a hadianyagok és felszerelések, a technika és a műveletek szabványosítására vonatkozó NATO–politika és programok összehangolása céljából. január 19. – Vezetői alkalmatlanság címén a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felmenti Keserü Katalint, a frissen felújított Műcsarnok igazgatóját.HVG, 1995. évf. 51-52. szám (1995. december 23., 86. old.) január 22. – Izraelben két öngyilkos merénylő 21 embert öl meg a Beit Lid-i városközpontban. január 23. – Arjan Starova albán külügy- és Alfred Moisiu védelmi miniszter-helyettes látogatást tesz a NATO központjában és elfogadja Albánia egyéni partnerségi programját. január 24. – A volt luxemburgi miniszterelnök, Jacques Santer vezetésével hivatalba lép az EU új Bizottsága. január 31. – Az Amerikai Egyesült Államok bejelenti, hogy egy évvel meghosszabbítja az atomkísérletekre meghirdetett egyoldalú moratóriumot.
Február február 5. – A Felsőőr melletti csőbombás merényletben négy ember meghal. február 8. Janis Trapans lett védelmi miniszter látogatást tesz NATO–központban és bejelenti, hogy elfogadják Lettország egyéni partnerségi programját. A NATO jóváhagyta a közvetlen párbeszédre vonatkozó tervet Egyiptommal, Izraellel, Mauritániával, Marokkóval és Tunéziával az iszlám fundamentalizmus veszélye elleni küzdelem céljából. február 9. – Horn Gyula miniszterelnök látogatást tesz a NATO központjában. február 10. Alois Mock osztrák külügyminiszter látogatást tesz a NATO központjában és aláírja a PfP keretdokumentumot. Határháború zajlik Peru és Ecuador között: A perui légierő több hullámban támadja az ecuadori határvidéket egy ásványkincsekben gazdag, vitatott hovatartozású terület miatt. A fegyveres harcok több hétig tartanak.HVG, 1995. évf. 51-52. szám (1995. december 23., 67. oldal) február 16. – A Bosnyák-Horvát Föderáció elnökhelyettese elfogadja a Szerbia elleni gazdasági szankciók felfüggesztésére vonatkozó tervet annak fejében, hogy elismerik Boszniát és Horvátországot teljesen zárt bosnyák-szerb határ feltétele mellett. február 23. – Fehéroroszország felfüggeszti fegyvermegsemmisítési programját és ezzel megsérti a CFE–szerződést. február 24. – A NATO Brüsszelben tárgyalásokat kezd Marokkóval, Egyiptommal, Mauritániával, Tunéziával és Izraellel az észak-afrikai biztonság megvitatása céljából. február 27. Észtország, Lettország és Litvánia külügyminiszterei a nemzetközi politikáról és logisztikáról szóló katonai együttműködési megállapodást írnak alá a NATO-val. Al Gore amerikai alelnök látogatást tesz a NATO központjában.
Március március 1. Az USA, Franciaország, Németország és Olaszország megállapodik abban, hogy a szövetséges fegyverzeti együttműködés keretében kifejlesztik a Közepes Kibővített Légvédelmi Rendszert (MEADS). A PfP tag Észtország aláírja a NATO-val való katonai együttműködés programját. Megalakul a Baumag szövetkezet. Belügyminiszteri utasítás életre hívja az Iratfeltáró Bizottságot, amely csak a minisztériumi dokumentumokban kutathat, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál lévőkben nem. (A bizottság június 30-án jelentésben összegezte tapasztalatait és javaslatait.)Az iratnyilvánosság kronológiája In.: HVG. XLVIII. évfolyam, 2026/18. (2442.) szám, 23. oldal, ISSN 1217-9647 március 6. – Horvátország katonai szövetségre lép a boszniai Bosnyák-Horvát Föderációval. március 8. – Willy Claes NATO-főtitkár Washingtonban tárgyal Bill Clinton amerikai elnökkel az ENSZ békefenntartó erőinek esetleges kivonását Horvátországból és Boszniából. március 16. – A kisebbségek jogairól szóló magyar–szlovák megállapodás létrejötte. március 18–20. – Párizsban 50 ország részvételével kezdetét veszi a Páneurópai Biztonsági Konferencia, amely stabilitási egyezményt fogad el az európai válság veszélyeinek elhárításáról, továbbá megállapodnak a határokra és az etnikai kisebbségek jogaira vonatkozó intézkedésekben. március 30–31. – Az EBESZ főtanácsának ülése megvitatja a „21. század közös és átfogó biztonsági modelljét”, amely az összes részt vevő állam számára hasznos átfogó biztonsági koncepciót irányoz elő. Április április 11. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadja a 984. Határozatot, amely garantálja a segítséget az 1970. évi Atomsorompó Egyezményt aláíró, atomfegyverrel nem rendelkező országoknak arra az esetre, ha nukleáris fenyegetés vagy támadás éri őket. április 26. – Guido de Marco máltai külügyminiszter, miniszterelnök-helyettes aláírja a Partnerség a Békéért keretdokumentumot.
Május bélyeg|200px|jobbra|Horvátország térképe Szlavóniával május 1–2. – A Horvát Hadsereg (HV) elfoglalja az ENSZ igazgatás alatt álló nyugat-szlavóniai UNPA-szektort. május 11. – A NATO Tanácsa jóváhagyja az Atomsorompó Egyezmény határozatlan időre történő meghosszabbítását. május 14. – Az SPD 33,4%-kal győz a brémai választásokon és a CDU-val közösen nagykoalíciós kormányt hoz létre. május 15. – A Nyugat-európai Unió külügy- és védelmi minisztereinek lisszaboni találkozóján megvitatják a WEU és a NATO viszonyának jövőjét. május 25. – Az ENSZ kérésére NATO–repülőgépek a boszniai Pale közelében egy szerb lőszerraktárat támadnak. Másnap újabb támadást hajtanak végre. május 27. – Az Észak-atlanti Tanács ülése felszólítja a boszniai szerbeket, hogy szüntessék be az ENSZ védett területei elleni támadásokat és tegyenek eleget az UNPROFOR ultimátumának azzal, hogy kivonják az összes nehézfegyverzetet a szarajevói tilalmi övezetből, illetve az ENSZ ellenőrzése alá helyezik őket; továbbá elítéli az ENSZ békefenntartóinak meggyilkolását és fogva tartását. május 30. – Az országgyűlés elfogadja a Bokros Lajos pénzügyminiszter jegyezte stabilizációs csomagtervet. május 30–31. – A NATO külügyminisztereinek és az Észak-atlanti Együttműködési Tanács noordwijki ülése.
Június június 1. – Leonyid Kucsma ukrán elnök látogatást tesz a NATO központjában. június 14. – Hatalmába keríti a bugyonnovszki kórházat Samil Baszajev, a csecsen lázadók vezére és több mint 100 társa. június 28–30. – A NATO és a partnerországok küldötteinek részvételével NATO Közgazdasági Kollokviumot rendeznek, amelyen megvitatják az együttműködő partnerországok gazdasági reformjainak helyzetét.
Július július 1. – Gönczöl Katalin vezetésével megalakul az Országgyűlési Biztos Hivatala (OBH). (Feladatát 2012. január 1-jével az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala veszi át, utolsó – és egyben a jogutód hivatal – vezetője Szabó Máté.)Az Országgyűlési Biztos Hivatalának megszüntető okirata és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala alapító okirata. In.: Hivatalos Értesítő. 2011/63. sz., 11979-11983. p. július 2. ENSZ védett területté nyilvánítása óta minden korábbinál erősebben ágyúzzák Srebrenicát. Az ENSZ háborús bűnöket vizsgáló a hágai nemzetközi törvényszéke hivatalosan népirtással és emberiség elleni bűntettekkel vádolja meg Radovan Karadžićot és Ratko Mladić tábornokot. július 11. NATO–repülőgépek a bosznia-hercegovinai Srebrenica területén lévő célpontokat támadnak. A boszniai szerb csapatok elfoglalják a muszlimok által lakott Srebrenica kelet-boszniai várost, annak ellenére, hogy az ENSZ–védelem alatt áll.Srebrenicai mészárlás: életfogytiglani börtönbüntetés az elkövetőknek URL hozzáférés – 2009. szeptember 7. (A holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy 8 ezer muszlim férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban meggyilkoltak, és tömegsírban temettek el. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette.) július 12. Először csendül fel az éterben Magyarország első Informatikai magazinműsorának szignálja a Petőfi Rádióban: a Modem Időké. (Házi- és rendszergazdája Szilágyi Árpád.) Az Észak-atlanti Tanács keményen elítéli a boszniai szerbek támadásait a srebrenicai védett terület ellen.
Augusztus bélyeg|210px|jobbra|A „Krajinai Szerb Köztársaság” térképe augusztus 1. Az USA képviselőháza megszavazza a Bosznia elleni fegyverembargó feloldását. Válaszul Szarajevó ágyúzására a NATO megindítja az „Eltökélt Erő” (Operation Deliberate Force) fedőnevű műveletet, mely során repülőgépekkel és tüzérséggel támadják a szerbek állásait. augusztus 4. – A Horvát Hadsereg (HV) általános támadást indít a „Krajinai Szerb Köztársaság” ellen. augusztus 5. – A Horvát Hadsereg (HV) bevonul Kninbe. augusztus 7. – Zágráb befejezettnek nyilvánítja katonai akcióját, amellyel felszámolják a „Krajinai Szerb Köztársaságot”. (A harcok nem szűntek meg, csak átterelődnek Nyugat-Boszniába!) augusztus 30. – NATO–repülőgépek boszniai szerb állásokat támadnak Szarajevó közelében.
Szeptember szeptember 1. A NATO repülőgépei ismét bombázzák a boszniai szerb állásokat, valamint a Pale környéki célpontokat. A szerbek – a NATO bombázására válaszul – tüzérségi támadást intéznek Szarajevó ellen. A NATO felfüggeszti az „Eltökélt Erő” műveletet azt követően, hogy a boszniai szerbek hajlandók kivonni nehézfegyverzetüket a Szarajevó körüli 20 km-es tilalmi övezetből. szeptember 2. – A Észak-atlanti Tanács felhatalmazza a NATO katonai parancsnokait, hogy bármikor folytassák a légi csapásokat a boszniai szerb állások ellen, hogy elhárítsák az ENSZ által védettnek nyilvánított területek elleni további agressziót. szeptember 5. – NATO–repülőgépek újból támadják a boszniai szerb katonai célpontokat. szeptember 12. – Hágában megállapodnak a COCOM helyébe lépő Wassenaar-egyezmény keretéről, amely szabályozza egyes hagyományos fegyverek és kettős felhasználású technológiák exportját. szeptember 14. Görögország és Macedónia megállapodást ír alá a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok felvételéről. A boszniai szerb katonai és politikai vezetők megállapodást írnak alá, miszerint visszavonják a nehézfegyverzetet a Szarajevó körüli 20 km-es tilalmi övezetből. szeptember 20. – A Észak-atlanti Tanács megbeszélést folytat Oroszországgal a CFE–szerződés végrehajtásáról. szeptember 21. – NATO–nagykövetek tanulmányt hagynak jóvá a NATO bővítéséről, amely körvonalazza a szövetséghez csatlakozni kívánó országokra vonatkozó tagsági követelményeket. szeptember 25. – Bécsben megkezdődik az ENSZ hagyományos fegyverekről szóló áttekintő konferenciája. szeptember 30.–október 5. – Az Opal hurrikán 19 embert öl meg az egyesült államokbeli Floridában, Georgiában, Alabamában, és Észak-Karolinában.
Október október 2. A horvátok és a szerbek között megegyezés jön létre arról, hogy Kelet–Szlavóniát átmeneti időszak után horvát fennhatóság alá helyezik. Boszniában érvénybe lép a tűzszünet. október 5–6. – A NATO védelmi minisztereinek williamsburgi találkozója. október 12. – Sali Berisha albán elnök látogatást tesz a NATO központjában. október 13. – A hagyományos fegyverzetekről folytatott ENSZ–konferencián nem tudnak megállapodni a gyalogsági aknák globális betiltásáról.