A vindaloo, más néven vindalho, egy indiai curry-típus, ami eredetileg Goából származik. A portugál carne de vinha d'alho-ból alakult ki. Ma a brit-indiai időkben kialakult változata ismeretes világszerte, amely markáns csípősségéről hírhedt. Az eredeti recepthez sertéshúst használtak, de ismeretesek marhahúsból, bárányhúsból, garnélából, csirkéből, de zöldségekkel és tofuval készített variánsai is.
Története Hagyományos fogás Goa vidékéről, mely a portugál carne de vinha d'alhos leszármazottja (jelentése: hús fokhagymás pácban). A vindaloo hagyományosan egy húsétel (általában sertéshúsból), amelyet ecetes-fokhagymás pácban marinálnak - melynek eredete a portugál tengerészek tartósítási hagyományában gyökerezik. A fahordókba rakott disznóhúst ugyanis gyakran fokhagymával együtt tárolták, melyet vörösborral öntöttek fel. A goai szakácsok ezt vették át, a vörösbort azonban pálmaecettel helyettesítették, és fűszereket is hozzáadtak. Az átalakult recept mellett a könnyebb kiejthetőség miatt a neve is megváltozott.
A brit-indiai recept szerint a húspáchoz ecetet, cukrot, frissen reszelt gyömbért és fűszereket használnak fel, majd a főzéskor még több fűszert adnak hozzá.
Hagyományos receptje Goában az éttermek a vindalhót az eredeti recept szerint, sertéshússal készítik. A keresztények Koccsi és Kerala környékén szívesebben készítik marhahússal. Az ételt a goai szakácsok tették népszerűvé, akiket a britek favorizáltak, ugyanis az ő esetükben nem voltak vallási kifogások az alkohol, a sertéshús és a marhahús felhasználása kapcsán. Így jutott el világszerte a különféle brit kirendeltségekre és az óceánjáró hajókra. India más részein is elterjedt, ott kecskehúst, csirkét és bárányt is használnak az elkészítéséhez. Esetenként tengerparti vidékeken garnélával készítik, a szegényebb vidékeken burgonyakockákkal vegyítve.
Habár az aloo (आलू) szó burgonyát jelent hindi nyelven, az eredeti recept nem tartalmaz krumplit, annál is inkább, mert a név portugál eredetű.
Indián kívül Világszerte rendkívül népszerű, az indiai éttermek kedvelt fogása. Általában csípősebb, mint az eredeti, mert több ecetet, burgonyát, illetve chilipaprikát használnak fel. Az egyik legcsípősebb fogás a valamikori ázsiai brit gyarmati területekről, leszámítva a Bangladesben az 1970-es években kifejlesztett tindaloo-t, ami még ennél is csípősebb. A vindaloo továbbgondolásából származik a phall curry is.
Forráshivatkozások
Kategória:Indiai konyhaművészet