Podzvizd falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában. Közigazgatásilag Velika Kladušához tartozik.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Bihácstól légvonalban 40, közúton 60 km-re északra, Velika Kladušától légvonalban 4, közúton 6 km-re keletre levő dombos, erdős vidéken, a Podzvizdka-patak mentén fekszik.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb21Bosnyák1056519Horvát33Jugoszláv70Egyéb11301Összesen1079824
Története A falu a történeti források alapján már a középkorban is létezett. A vártól nem messze Kreščićiben van egy kis templom, ahol 1334-ben és 1501-ben az egyházi tized összeírások szerint Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemplom állt. A második templom közelebb van a Glina folyóhoz a Božin brdon helyezkedik el. Podzvizd Vrnograč mellett, régi horvátországi Pset megyei nemesi családok leszármazottaihoz Kreč, Kupisa és Rak nevű testvérek birtokaihoz tartozott, IV. Béla király ugyanis 1264-ben Kreč, Kupisa és Raka testvéreket Topuszka környékén, a Žalački és Hresanski nemzetségek birtokai közelében, a mai Podzvizd és Vranograč területén nagy földdel ajándékozta meg. Podzvidz és Vranograč adományozott földjeinek fejében a testvérek a szlavón bán hívására, ha maga a király is hadba szállt három lovast voltak kötelesek a királyi seregbe küldeni. Podzvizd lakói tizedet fizettek a topuszkai kolostornak. 1388-ban Sudár Péter bán parancsára a bruvnói és bajnai birtokokon határvonalat állapítottak meg a kreščići nemesek és a Blagaji grófok között. A bosnyákok és Zsigmond magyar király hívei közötti viszály idején a kreščićiek úgy gondolták, hogy eljött a lehetőség, hogy lerázzanak minden kötelezettséget a topuszkai apátsággal szemben. Ezért visszatartották a tizedet, de 1430-ban Cillei Frigyes bán ismét tizedfizetésre kényszerítette őket. A török veszély elleni védekezés céljából V. László magyar király engedélyével 1456-ban Podzvizdben és Vranogračban erődítéseket építettek.
A vár építési ideje nem ismert, de a szakemberek az öregtornyot, mely lakótoronyként is szolgált, Bosznia legrégibb védelmi épületei közé sorolják. Ez alapján a 13. században épülhetett, építtetőjének pedig a Krešić családot tartják. 1475-ben Frangepán János tulajdonában volt. 1503-ban már Kozol Jánosé, majd 1522-ben a Tompić család tulajdona lett. Lenkovics Iván főkapitány 1563-as jelentése szerint ekkor a vár Mikulics ispán tulajdonában volt, őrsége nyolc főből állt. A bihácsi kapitánysághoz tartozott. A vár Bihács várának eleste után (1576 vagy 1577 őszén) kerülhetett az Oszmán Birodalom uralma alá.
A muszlim gyülekezetben a mai mecset alapkövét Adil Zulfikarpašić tette le 1991. június 15-én, az ünnepélyes megnyitóra 2007-ben került sor. A gyülekezetnek körülbelül 460 háztartása van. 2020-ban Podzvizd-Kose gyülekezetében imámként és muallimként immár tizedik éve Asmir Dizdarević efendi végezte a szolgálatot.
Oktatás A 2020/2021-es tanévben az OŠ „Podzvizd” általános iskola kisebb létszámmal indult, mint az előző tanévben. Ebben az iskolában ebben a tanévben 447 tanuló kapott alapfokú oktatást, ez 24 tanulóval volt kevesebb, mint az azelőtti tanévben. Zemira Kantarević iskolaigazgató szerint az iskola problémája a kis helység, mert a központi iskolaépület a múlt század hatvanas éveiben épült. A régi iskola épülete is felújításra szorul, míg Kumarica, Rajnovac és Ponikva területi iskoláinak épületei jó állapotban vannak, mert korábban felújították őket.
Nevezetességei Podzvizd várának romjai egy kúpalakú, alacsony domb tetején találhatók. Alaprajza nagyjából ovális volt, melynek közepén található a vár legrégibb része, az öregtorony. Az örögtorony mintegy 15 méteres átmérőjű, magassága pedig elérte a 12 métert. Eredetileg hengeres torony volt, de később sokszögletűvé építették át. A külső várfalak kelten egy sokszögű, délen pedig egy négyzetes toronnyal vannak megerősítve, mely utóbbi kaputoronyként is szolgált. Nyugati részén egy épületsor maradványai látszanak, melyek funkciója már nem megállapítható. A kaputorony felett állt a fából ácsolt dzsámi, mely még a 20. század 80-as éveiben is látható volt. A falu mecsete 1991 és 2007 között épült, méretei: 14 x 11 méter. Az épületet Zuhdija Šakanović tervezte, a 40 méter magas minaret Meha Huušidić munkája. Teljesen fel van szerelve mindennel, amire egy mecsetnek szüksége lehet, hogy megfeleljen a gyülekezet igényeinek. A mecsetben felszerelt konyha is található a gyülekezetben tartott különleges eseményekhez, mint például a gyülekezeti iftarok és más hasonló jellegű rendezvények. A középkori Szent Márton plébániatemplom bozóttal benőtt maradványai a vár közelében a Kreščići nevű településrészen.
Sport FC ABC Podzvizd labdarúgóklub
Jegyzetek
Fordítás
További információk Velika Kladuša hivatalos oldala
Kategória:Una-Szanai kanton települései