Az óriás csíkbogár (Dytiscus latissimus) a csíkbogárfélék családjába tartozó, Európában honos, vízi életmódú bogárfaj.
Megjelenése Az óriás csíkbogár testhossza 38–44 mm, alakja nagyon szélesen ovális (hossz-szélesség aránya 1,6). Feje fekete, a fejpajzs az elülső szegélyt kivéve sárgásbarna, az elülső szögek, a szemek kerete és a középső V alakú folt vörösesbarna. Csápjai hosszúak, sárgásbarnák. Hátoldala finoman (a nőstényeknél kissé durvábban) pontozott. Az előhát sárgásbarna, korongján széles fekete rajzolattal. Szárnyfedői feketék, oldalsó keskeny szalagjai a nőstények barázdái sárgásbarnák. A nőstények szárnyfedőin 10–10 hosszanti barázda húzódik, amelyek az oldalak felé erősen kiszélesednek, a 8–10. barázda a csúcs közelében össze is olvad. A szárnyfedő oldalpereme kiszélesedik, szinte szárnyszerű. Hasoldala vörösesbarna, a szárnyfedők kiszélesedett szárnya sárgásbarna. Lábai vörösessárgák vagy vörösesbarnák, a hátsó lábak úszólábakká módosultak.
Lárvája a többi csíkbogárlárvától abban különbözik, hogy a fejpajzs elülső éle lekerekített, nem osztott, lemezszerű tüskéi nincsenek, potrohfüggelékei jól láthatók, számos sertével.
Hasonló fajok Nagy mérete és széles, szárnyszerű mellfedője alapján könnyen felismerhető.
Elterjedése Európában és Nyugat-Szibériában honos. Északi faj, Skandináviában és a Baltikumban viszonylag gyakori, de Közép-Európa északi felén erősen megritkult. Magyarországon ritkán került elő, utolsó megbízható észlelései az 1970-es évekből származnak. Valószínűleg kipusztult, vagy korábban is csak egy-egy kóbor példányt sikerült észlelni.
Életmódja Nagy tavakban él, ahol azok partközeli, legalább egy méter mély, növényzettel dúsan benőtt részeit lakja. Kedveli az erdei tavakat, ahol a fák beárnyékolják a vízfelszínt, de lárvái találnak melegebb, napsütötte részeket is. A lárvák érzékenyek a jó vízminőségre és a magas oxigénkoncentrációra; a kifejlett bogár igénytelenebb. A savas kémhatású vizet jól tolerálja, így lápokon is előfordulhat.
A kifejlett bogár és a lárva is vízi életmódot folytat. Egyedfejlődése a petétől az imágóig a hőmérséklettől függően 1-2 hónapig tart. Lárvája fejlődése során három stádiumon megy keresztül, majd a vízparton a laza talajban vagy avar, moha alatt bebábozódik. A kikelő imágó néhány napot vár rejtekhelyén, hogy kitinpáncélja megkeményedjen, majd visszamászik a vízbe. Több évig él, a nőstény legalább kétszer rak petéket. A vízben áttelelő csíkbogár időnként vadászik, a jég alatt megfigyelhető mozgása. A kifejlett bogár és a lárva is inkább éjszaka aktív. Az imágó jól repül, nagy távolságokat képes megtenni. Lárvája elsősorban tegzeslárvákkal, a kifejlett csíkbogár különféle vízi ízeltlábúakkal, lárvákkal, férgekkel táplálkozik.
Szaporodási időszaka március végétől május közepéig tart. A nőstény a többi csíkbogárhoz hasonlóan vízinövények (mocsári gólyahír, sások) levélhónaljába , szöveteibe rakja petéit.
Természetvédelmi helyzete Az óriás csíkbogár rosszul viseli a vízszint ingadozását és az intenzív mezőgazdaság miatti vegyszerszennyeződéseket. Érzékeny a tavak eutrofizációjára és nagy egybefüggő élőhelyeinek feldarabolódására.
Míg Skandináviában és a balti országokban létszáma viszonylag stabilnak mondható, Németországban állományainak száma tízre, Hollandiában egyre csökkent. Svájcból, Ausztriából, Csehországból, Szlovákiából, Horvátországból és Romániából kipusztult. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján az érzékeny kategóriába sorolták.
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Kapcsolódó cikkek Magyarország védett állatai
Források Óriás csíkbogár Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon Dytiscus latissimus - óriás csíkbogár Ízeltlábúak.hu Dytiscus latissimus GBIF
Kategória:Bogarak Kategória:Rovarfajok Kategória:Csíkbogárfélék Kategória:Magyarországon védett állatok