Magyar Péter (Budapest, 1981. március 16. –)Magyar Közút Nonprofit Zrt. cégkivonata magyar politikus, jogász, diplomata, országgyűlési képviselő, 2026 óta Magyarország miniszterelnöke. A Talpra Magyarok Közösségének vezetője,https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fpeter.magyar.102%2Fposts%2Fpfbid0fsDcnnLpm9UXGaNFPyWNfi8dbTxtNRT3zQPAQ1Kqms3mL3CQ1N5rUsu4eNU9a5pDl&show_text=true&width=500 a Tisztelet és Szabadság (TISZA) Párt elnöke. 2024-től 2026-ig európai parlamenti képviselő.
Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter volt férjeként 2024 februárjában keltett országos figyelmet. Novák Katalin kegyelmezési ügyének hatására nyilvánosan bejelentette, lemond minden kormányzati tisztségéről, miután mély elégedetlenségét fejezte ki a Fidesz kormányzásával kapcsolatban.
2024. március 15-én jelentette be pártalapítási szándékát, politikai alternatívát kínálva a szerinte mesterségesen megosztott társadalomnak, mindazoknak, akik a parlamenti ellenzékből és a kormánypártokból is kiábrándultak. Átvette a korábban ismeretlen TISZA Pártot, és elindult a 2024-es európai parlamenti választáson. Pártja a Fidesz mögött a második helyen végzett, közel 30%-ot szerzett. A 2026-os országgyűlési választásokon Orbán Viktor miniszterelnök fő kihívója volt, akit legyőzve pártjával kétharmados többséget szerzett a parlamentben.
Miniszterelnökké választása után a legbefolyásosabb magyar. A 2025-ös Befolyás-barométer szerint még az ország 16. legbefolyásosabb személye volt. Európa-párti és konzervatív liberális nézeteket vall.
A retorikáját több médium is populistaként jellemzi, de Orbán Viktor és Magyar Péter populizmusa közötti alapvető különbség a politikai működésmódban, az ellenségképek kijelölésében, valamint az ideológiai beágyazottságban rejlik.
Pályafutása Tanulmányai, korai pályafutása Tanulmányait Budapesten és az Erasmus-program keretében Berlinben, a Humboldt Egyetemen végezte, diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán szerezte 2004-ben. Szakmai pályáját a Fővárosi Bíróságon kezdte, majd jogi szakvizsgái letétele után nemzetközi ügyvédi területen helyezkedett el. Társasági, kereskedelmi és versenyjogi területen segítette multinacionális vállalatok magyarországi beruházásait.
Ügyvédjelöltként részt vett a 2006-os utcai tüntetések rendőri áldozatainak ingyenes jogi képviseletében és segítésében.
A 2006. október 23-i utcai összecsapásokhoz vezető eseményeket követően a rendőrség zárlat alá vette a Kossuth teret. Az év decemberétől kezdve a térre Magyar Péter és Gulyás Gergely minden péntekre demonstrációt jelentettek be, amelyet a rendőrség rendszerint visszautasított. A patthelyzet azzal ért véget, hogy 2007 februárjában fideszes politikusok lebontották a kordont. A rendőrség évekkel később határozatban ismerte el, hogy a lezárás aránytalanul korlátozta a gyülekezési szabadságot.
2007-ben Magyar a 2006 őszi rendőri erőszak sebesülést elszenvedett áldozatainak megsegítésére alapított Ne féljetek! Alapítvány titkára és kuratóriumi tagja volt, rokonai (Erőss Pál, Mádl Dalma), valamint többek között Fábry Sándor, Morvai Krisztina és Schmidt Mária társaságában.
2009-ben feleségével Brüsszelbe költöztek, mivel Varga Judit Áder János akkori EP-képviselő egyik politikai tanácsadója lett. 2010-től a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársaként folytatta pályafutását. 2011-ben a magyar uniós elnökség során szakdiplomataként csatlakozott Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletéhez. Feladata többek közt a magyar kormányzati érdekek érvényesítése volt az uniós jogalkotás során, elsősorban a közlekedés- és energiapolitika, valamint a társasági és versenyjog területén. 2015-től a Miniszterelnökség csoportvezető diplomatájaként a magyar kormány és az Európai Parlament közötti kapcsolattartásért felelt, egyebek mellett jogi, pénz- és tőkepiaci, költségvetési, kereskedelmi és fejlesztéspolitikai ügyekben.
2018 szeptemberétől a Magyar Fejlesztési Bank EU-s Jogi Igazgatóságát vezette.
2019. június 8-tól 2022 februárjáig a Diákhitel Központ vezérigazgatója volt.
2022. június 27-től a Európa Agrár- és Élelmiszeripari Magántőkealap által tulajdonolt Good Farming Kft. ügyvezetője volt. A pénzügyi alapot eredetileg az állami tulajdonban lévő Exim Bank és a magyar állam hozta létre és finanszírozta 2021-től azzal a céllal, hogy a magyar élelmiszeripar számára külföldön termőföldet vásároljanak. Az ügy kapcsán kirobbant botrányban több szlovákiai politikus, köztük Robert Fico is tiltakozott, ennek hatására Szijjártó Péter bejelentette a határozat visszavonását. A cég a továbbiakban vagyonkezelőként működött.
2022 augusztusában a Magyar Közút Nonprofit Zrt. igazgatósági tagja lett. 2023 áprilisában bekerült a Volánbusz Lázár János által felfrissített igazgatóságába.
2023 novemberétől tulajdonosa az LLM Tanácsadó és Befektetési Zrt-nek, amely céget Császár Dánieltől, a Miniszterelnökség korábbi helyettes államtitkárától vett át. Állami tisztségekről való lemondása
2024. február 10-én, Novák Katalin köztársasági elnök lemondása és Magyar volt feleségének, Varga Juditnak a közélettől való visszavonulása nyomán Magyar Péter nagy visszhangot keltő nyilatkozatban mondott le minden állami tisztségéről, állami vállalatoknál betöltött posztjairól, tiltakozásul Novák Katalin kegyelmezési ügyének kormányzati kezelése, elsősorban Rogán Antal miniszter tevékenysége miatt, aki állításai szerint nagymértékben felelős volt a magyar jogállamiság leépüléséért:
A nyilatkozat megjelenésének másnapján Magyar Péter interjút adott a Partizán YouTube-csatornának, ahol számos kormányellenes kritikát fogalmazott meg, és személyes tapasztalatok alapján számolt be a rezsimmel kapcsolatos aggályairól és súlyos visszaélésekről, azt említve, hogy „pár család kezén van az ország fele”. A videót egy nap alatt egymillióan látták.https://www.youtube.com/watch?v=8cJulnczg2E
Ellenzéki politikusként (2024–2026) bélyegkép|Az Európai Parlamentben 2024-ben 273x273px|bélyegkép|jobbra|Orbán Viktorral az Európai Parlamentben
2024. március 15-ére demonstrációt szervezett az Andrássy útra, ahol többek között a NER által mesterségesen megosztott társadalomról, a valójában vagyoni hasznot leső, teljes mértékben a kormány által irányított ellenzéki pártokról, valamint az országvagyon jelentős részének fideszes alapítványokba való kiszervezéséről beszélt, továbbá bejelentette új politikai mozgalmának, a Talpra Magyarok Közösségének megalakulását. A mozgalom alapvető ígéreteit Magyar Péter 12 pontba szedte, amelyek konkrét ideológiai elhatározódás nélkül az ország aktuális problémáira, mint például a korrupció vagy a tanárok megbecsültsége, kívánt reflektálni. A zászlóbontáson egyes becslések szerint több mint százezren vettek részt, a Fideszhez közel álló Mandiner azonban 39–44 ezer fővel számolt. A beszédének végén bejelentette, hogy a jövőben pártot alapít, amelyre egy pár nappal korábbi felmérés szerint már a választók 13%-a szavazott volna.
A következő rendezvényét 2024. április 6-ára szervezte a Kossuth térre, ahol több százezer demonstráló előtt jelentette be, hogy a még meg nem nevezett pártjával biztosan elindulnak a június 9-i EP-választáson. Beszédében hangoztatta, hogy az általa vezetett politikai erőnek kiemelt feladata lesz a romák valódi integrációja, egy új oktatási minisztériumot ígért, és a Klik feloszlatását is célul tűzte ki. A rendezvényen Tarr Zoltán is felszólalt, akit másnap elbocsátottak a munkahelyéről.
Bizonyos határidők miatt ahhoz, hogy elindulhasson a 2024-es európai parlamenti választáson, egy már bejegyzett párt színeiben kellett, hogy megtegye. 2024. április 10-én bejelentette, hogy csatlakozik az addig szinte ismeretlen, 2020-ban alapított Tisztelet és Szabadság Pártba (röviden TISZA Párt). A párt aznap megválasztotta Magyar Pétert alelnökké.
Az EP-választáson a Fidesz–KDNP után 29,60%-kal a második legtöbb, pontosan 7 képviselői mandátumot szereztek meg. Továbbá, a párt elindult az aznap rendezett önkormányzati választáson, azonban kizárólag a budapesti listán, főpolgármester-jelöltállítás nélkül. Ezen a választáson a párt szintúgy a második helyen végzett és a Fővárosi Közgyűlésben a párt 10 mandátumot szerzett. A választási eredmények következtében a Tisztelet és Szabadság Párt Magyarország legerősebb ellenzéki pártjává vált. Magyar Péter mindkét választáson listavezetőként szerepelt, azonban a Fővárosi Közgyűlésbe nem ült be. Az európai parlamenti mandátumát 2024. június 24-én vette fel, a párt delegációja az Európai Néppárt Képviselőcsoportba ült be.
2024. július 22-én Magyar Pétert a Tisztelet és Szabadság Párt elnökévé választották, az addigi elnök, Szabó Attila tiszteletbeli, alapító elnök lett.Magyar Péter lett a Tisza Párt elnöke. 444.hu. 2024. július 22.
2024. október 5-én Magyar Péter az MTVA-székház elé demonstrációt szervezett, ahol egy 16 pontos követelést ragasztott ki a bejárati ajtóra, amelyben többek között a közmédia függetlensége szerepelt. 2025. március 15-én az 1848-as forradalom évfordulója alkalmából szervezett demonstrációt, ahol bejelentette a Nemzet Hangja konzultációt.
Miután Orbán Viktor miniszterelnök 2025. május 9-én a Tihanyi apátságnál tartott beszédében több témában egyetértését fejezte ki George Simion román elnökjelölttel, Magyar Péter bejelentette, hogy elindul gyalog Nagyváradra az „Egymillió lépés” névre keresztelt kezdeményezés keretein belül. A kezdeményezés május 14-én kezdődött, Magyar Péter pedig május 24-én ért Nagyváradra, amelynek vára előtt beszédet mondott, majd sajtótájékoztatót tartott, ahol támogatását fejezte ki a külhoni magyarság felé.
2025 decemberében Juhász Péter nyilvánosságra hozott két videót a Szőlő utcai javítóintézetben történt bántalmazásokról, melynek következtében Magyar Péter december 13-ára tüntetést szervezett. A demonstrálók a Deák Ferenc tértől a Karmelita kolostorig és a Sándor-palotáig vonultak, akik Magyar Péter felhívására gyermekjátékokat és plüssfigurákat vittek a helyszínre.
A 2026-os országgyűlési választás és következményei
A 2026. április 12-én tartott országgyűlési választást a Tisztelet és Szabadság párt, amelynek Magyar Péter volt a listavezetője, kétharmados többséggel nyerte meg. A választás estéjén győzelmi beszédében lemondásra szólította fel azokat, akiket a „rendszer tartóoszlopának” tart, többek között Sulyok Tamás köztársasági elnököt és Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt. Április 15-én a köztársasági elnökkel való találkozója után Sulyok azt nyilatkozta, hogy Magyar Pétert javasolja a miniszterelnöki tisztségre, továbbá megfontolja az érveit a lemondását illetően.
A választás másnapján nemzetközi sajtótájékoztatót tartott, ahol a párt kormányra kerülést követő első tervezett intézkedéseire is kitért, mint például a közmédia hírszolgáltatásának felfüggesztésére, amíg annak kiegyensúlyozottsága nem biztosított. 2026. április 15-én interjút adott a Kossuth Rádióban és az M1 televízióadóban, ahol ezeket a terveket megerősítette.
A választást követően Magyar Péter és Tarr Zoltán lemondtak az EP-mandátumukról, helyettük Bogdán Csaba és Weisz Viktor lettek képviselők, a Tisztelet és Szabadság Párt európai parlamenti delegációjának vezetését pedig Lakos Eszter vette át.
Miniszterelnöksége (2026–)