Az inzulinóma () β-sejt-eredetű inzulinelválasztó hasnyálmirigytumor. Ritka neuroendokrin tumor. A legtöbb inzulinóma benignus – csak eredeti helyén nő –, de néhány áttétet képez. Az inzulinómák funkcionális (inzulinszekréciójuk miatt) hasnyálmirigy-neuroendokrintumorok (PNET). A Medical Subject Headings osztályzásában az inzulinóma a szigetsejtes adenóma egyetlen altípusa.. Fa: „Pancreatic Neoplasms [C04.588.322.475]”.
A β-sejtek inzulint választanak el vércukorszint-növekedés esetén. Az inzulinszint-növekedés csökkenti a vér glükózszintjét, ezután a további inzulinszekréció megszűnik. Ezzel szemben az inzulinómák glükózszinttől függetlenül választanak el inzulint, a normális szint alá csökkentve a vér glükóztartalmát.
Emiatt a betegekben hipoglikémia jelentkezik, mely evés hatására javul. Az inzulinómadiagnózis általában biokémiai úton történik alacsony vércukorszint, magas inzulin-, proinzulin- és C-peptid-szint esetén, megerősítése orvosi képalkotással vagy angiográfiával történik. Kezelése műtéti.
Jelek és tünetek Az inzulinómás betegekben általában neuroglikopéniás tünetek, például ismétlődő fejfájás, letargia, diplópia, homályos látás jelentkeznek, különösen edzés vagy koplalás esetén. A súlyos hipoglikémia rohamokhoz, kómához vagy maradandó neurológiai károsodáshoz vezet. A hipoglikémiára adott katekolaminerg válaszok okozta tünetek ritkábbak. A hipoglikémia megelőzése miatti állandó evés okozta súlygyarapodás gyakori. Diagnózis Az inzulinóma diagnózisa valószínű szimptomatikus éhomi hipoglikémia esetén. A Whipple-triásznak teljesülnie kell a „valódi hipoglikémia” diagnózisához: hipoglikémiás tünetek és jelek, 45 mg/dl (2,5 mmol/l) alatti plazmaglükózszint és glükózzal visszafordítható tünetek
Vértesztek Az alábbi vértesztek kellenek inzulinóma diagnózisához: glükóz inzulin C-peptid Ha elérhető, a proinzulinszint is hasznos. Más vértesztek képesek a hipoglikémia egyéb okainak kizárására.
Szupressziós tesztek Normál esetben az endogén inzulintermelés megszűnik hipoglikémia esetén. 72 órás, általában kórházban felügyelt koplalással vizsgálható, hogy megszűnik-e az inzulinszint-emelkedés, ami az inzulin-előállító tumor erős indikátora.
A teszt során a beteg ihat kalória- és koffeinmentes folyadékokat. A kapilláris vércukorszintet 4 óránként mérik reflektanciamérővel 60 mg/dl (3,3 mmol/l) alatti szintig. Ezután 49 mg/dl (2,7 mmol/l) glükózszintig óránként történik a mérés. Ekkor vagy a hipoglikémiás tünetek megjelenésekor a szérumglükóz-, -inzulin-, -proinzulin- és -C-peptid-szint mérésére vért vesznek. A koplalás ekkor véget ér, a hipoglikémia intravénás dextrózoldat vagy szénhidráttartalmú étel vagy ital útján elkezdődik. Diagnosztikai képalkotás Az inzulinóma noninvazívan például ultrahanggal, komputertomográfiai vagy mágnesesrezonancia-képalkotással lokalizálható. Az indium-111-pentetreotid-ellenőrzés érzékenyebb ezeknél szomatosztatinreceptor-pozitív tumorok esetén, de nem jó diagnosztikai eszköz inzulinómákra. Az endoszkópos ultrahang szenzitivitása tumorhelytől függően 40–93% inzulinómák észlelése terén.
Bizonyos esetekben a perkután transzhepatikus hasnyálmirigyvéna-katéteres angiográfia vérinzulinszint-méréshez való mintavételhez kell. Kalcium injektálható bizonyos artériákba a hasnyálmirigy egyes részeiből való inzulinfelszabadítás stimulálására, mely mérhető a megfelelő vénákból való mintavétellel. A kalciumstimuláció használata javítja a specificitást. Az inzulinómaeltávolító műtét során intraoperatív ultrahang lokalizálhatja a tumort, segítve a műtétet a noninvazív képalkotásnál nagyobb szenzitivitás mellett.
Kapcsolata a cukorbetegséggel Ha cukorbetegség miatti hiperglikémia esetén változatlan életmód mellett jelentkezik az inzulinóma, azt a cukorbetegség „elrejtheti”, „gyógyíthatja” a normoglikémia helyreállításával vagy enyhe hipoglikémia okozásával. Ez akár a cukorbetegség elleni gyógyszerek abbahagyását is okozhatja az inzulinóma jelenlétéig. Az inzulinóma eltávolítása visszaállíthatja a hiperglikémiát. Az inzulinómák 1-es típusú cukorbetegség esetén ritkábbak, mint 2-es típusú esetén, de ismertek ilyen esetek is. Kezelés bélyegkép|Inzulinóma. Látható a tumoroknál gyakori vörösbarna szín A legnagyobb hatásfokú kezelés az inzulinóma műtéti eltávolítása. Ez a hasnyálmirigy egy részének eltávolítását is magában foglalhatja (Whipple-folyamat, distalis pankreatektómia). Az olyan gyógyszerek, mint a diazoxid és a szomatosztatin leállíthatják az inzulintermelést nem műtétre javasolt vagy inoperábilis tumorok esetén. A sztreptozocin használható túl sok inzulint termelő szigetsejtes rákok esetén. Kombinált kemoterápiában használatos doxorubicinnel vagy annak ellenjavallata esetén fluoruracillal együtt. Intrahepatikus növekedésű metasztatikus tumorok esetén májartéria-okklúzió vagy embolizáció használható.
Prognózis A legtöbb benignus inzulinómás beteg műtéttel kezelhető. Az állandó vagy visszatérő hipoglikémia általában többtumoros betegekben fordul elő. Japánban a posztoperatív cukorbetegség prevalenciája 9,7% – benignus esetekben 9,4%, malignus esetekben 13,6%. Incidencia Az inzulinómák ritka neuroendokrin tumorok, incidenciájuk évi 1–4 új eset millió személyenként. Az inzulinóma a Langerhans-szigetekből eredő egyik leggyakoribb tumor (endokrin hasnyálmirigytumor). Az áttétképzés valószínűsége becslések szerint 4–15%. Az inzulinómák több mint 99%-a ered a hasnyálmirigyben, és csak kevés az ektópiás hasnyálmirigyszövetből származó. Az esetek mintegy 5%-a összefügg a mellékpajzsmirigyek és a hipofízis tumorjaival (1-es típusú endokrin neoplázia multiplex), multiplexszé válási és áttétképzési esélyük nagyobb. A legtöbb inzulinóma kicsi, 2 cm alatti.
Történet A hipoglikémiát először a 19. században írták le. 1902-ben írta le Nicholls az első hasnyálmirigy-adenómát. Az 1920-as években az inzulin és diabéteszkezelésben való hasznának felfedezése után a hiperinzulinizmust a nem cukorbetegekben a hipoglikémia feltételezett okának találták. Egy újabb leírását 1924-ben közölte Seale Harris. Az első szigettumor-eltávolítással történő műtéti hipoglikémia-kezelést 1929-ben hajtották végre.
Egy Münchenben eltávolított inzulinóma szolgáltatta az első humán génklónozási kísérletben lévő inzulin-mRNS-t. 1979-ben Axel Ulrich e gént Escherichia coliba másolta. A legtöbb ma használt terápiás inzulin innen származik. Jegyzetek
Fordítás
További információk
Kategória:Daganatos betegségek