A társadalmi normák olyan magatartási szabályok, amelyek a lehetséges magatartások szerint előírják a helyeset és a követendőt, az előírás be nem tartása esetére hátrányos következményt helyeznek kilátásba, és azt általában meg is valósítják. A társadalmi normák nélkül nincs emberi társadalom, a szokásjog egyidős az emberi társadalommal. Az etika (más néven morálfilozófia) a filozófia azon ága, amely az erkölcsiség elméleti kérdéseivel foglalkozik, az adott helyzetben megfelelő, illendő viselkedést az etikett írja le.
Legfontosabb sajátosságai Nyelvi-gondolati képződmények, amelyek magatartásmintát, kellés jellegű magatartás előírást tartalmaznak, ily módon befolyásolják az emberek akaratlagos viselkedését Nyelvi-gondolati objektivációk, ez azt jelenti, hogy nyelvi megfogalmazást nyernek, például általánosan határozzák meg a helyes magatartást, ilyen az erkölcs és az illem is. Lehet valamilyen hivatalosnak tekintett szerv vagy személy által alkotott normák összessége, például klubszabályzatok, szakmai etikai szabályok, wikipédia szabályai. Kellést fejeznek ki: lehetnek jövőre vonatkozó prognózisok (pl.bölcsességszabályok, használati utasítások, receptek); vagy normatív típusú elvárások – milyen feltételek között kinek mit kell tennie. Ezeket a teljes magatartásszabályokat zárt normastruktúráknak nevezzük. Jellemzőjük az érvényesség, vagyis, hogy meghatározott körben kötelezőek, és be kell tartani őket. Jellemző a tartós időbeli érvényesség, ez különbözteti meg a normát az egyedi parancstól Ismételtség, ismétlődésre törekvés, azaz ismétlődő helyzetben, ismétlődő magatartásra kötelez Általánosság, mindenkire vagy egy meghatározott körre vonatkozik, de sohasem csak egy személyre, mivel az akkor már parancs A szankció minden norma sajátja, így normasértés esetén a norma megsértőjének szankciókra kell számítania A társadalmi normák érvényesülését valamilyen kényszer biztosítja Hipotetikus szerkezetűek, a "ha – akkor" fölépítés jellemzi A normatív következmény nem kauzálisan következik be, hanem a norma előírása alapján, a normasértést és a szankciót a norma kapcsolja össze, szankció nincs normasértés nélkül. Jellemző a normatív elvárás, tehát a norma egyben meghatározza a helyes magatartást is, így annak követését várja el Reálisak, tehát hihetetlen, megvalósíthatatlan elvárásokat nem lehet megfogalmazni Kölcsönösség jellemzi, a jogok és kötelezettségek párba állíthatók A társadalmi normák értékelést fejeznek ki, valamilyen értéket fejeznek ki
A társadalmi normák 3 nélkülözhetetlen mozzanata: magatartás leírása magatartás normatív minősítése normasértés következményeinek előírása
A társadalmi normák típusai jog (jogi norma) erkölcs politikai normák vallási normák szakmai szabályok illem (illemszabályok) nyelv (nyelvi norma)
Források, külső hivatkozások
Szilágyi Péter: Jogi alaptan (Budapest: Osiris, 2006) 209-214. Szabó Miklós: Bevezetés a jog- és államtudományokba (Miskolc: Bíbor Kiadó, 2006) 89-90.
Kategória:Társadalomtudományok