bélyegkép|260 px|Franciaország geológiai tartományai Az Aquitaniai-medence vagy Aquitaini-medence (franciául: bassin d'Aquitaine vagy Bassin aquitain) Franciaország egyik nagytája az ország délnyugati részén. Fő folyója a Garonne. Területe közigazgatásilag Okcitánia és Új-Aquitania régióhoz tartozik. Legnagyobb városa északnyugaton Bordeaux, a medence délkeleti részén Toulouse.
Ismertetése A Francia-középhegységtől az Atlanti-óceánig terjedő hatalmas üledékmedence nyugat felé, az óceán felé nyitott. Széles folyóvölgyek és sík vagy dombos folyóközi hátak, alacsony fennsíkok váltakozásával jellemezhető. Kiterjedése mintegy ,Bassin aquitain - Définition (techno-science.net, hozzáférés: 2024-02-18) más forrás szerint .Le relief de la France métropolitaine (francetvéducation, lumni.fr, hozzáférés: 2024-02-21)
Határa északon Vendée megye „bocage” (élősövények, cserjesávok) jellegű kultúrtájaLóczy Dénes: Lehetőségek a mezőgazdasági tájak mikroszerkezetének értékelésére (Tájökológiai Lapok (1): 37. o., 2003. Hozzáférés: 2024-02-22) és az Armorika-masszívum (Massif Armoricain). Északkeleten, keleten egy ősi masszívum, a Francia-középhegység és annak legdélebbi része, a montagne Noire (Fekete-hegy); délen egy – földtörténeti értelemben – fiatal hegység, a Pireneusok; nyugaton az Atlanti-óceánhoz tartozó Vizcayai-öböl határolja.
A medence északkeleten a Poitiers környéki „küszöb”-ön (seuil) keresztül érintkezik a Párizsi-medencével, a carcassonne-i (vagy laurageais-i) „küszöb”-ön keresztül pedig a Földközi-tenger térségével.Le Bassin d’Aquitaine (vinsvignesvignerons.com, hozzáférés: 2024-02-19) Fő folyója az északnyugat felé tartó Garonne, melynek középső és alsó folyása a medencét nagyjából két részre osztja. Az északi részt Aquitaniai-fennsíknak is nevezik.
Az Aquitaniai-medence főként laza mezozoikumi és kainozoikumi tengeri üledéklerakódásokból és a környező hegységek eróziójából származó törmeléklerakódásokból áll. Legfiatalabb részei a közepén találhatók, a peremek felé pedig egyre idősebb (kréta, jura) lerakódások követik egymást. Eszerint a medence nagyjából három fő területre osztható: az északi és keleti peremvidék: ez számos mészkőfennsíkból áll, amelyek az ősi hegyvonulatok (a Francia-középhegység és az Armorika-masszívum) peremétől a Charente folyó vidékéig és a Garonne völgyéig érnek a medence déli peremvidéke: a Pireneusok előhegyeinek erősen deformálódott térsége; több üledékes rész- vagy almedencét foglal magába, amelyek határai a variszkuszi struktúrákból erednek. a medence legalacsonyabb részei Landes és Gironde megyéhez tartoznak; északkeleten a Garonne völgyéig, délen és délkeleten a Pireneusok előhegyeiig terjednek. Délnyugaton, a tengerpart mentén a homokos, mocsaras Landes-síkság található, számos tóval.
Az óceán felől érkező viszonylag sok csapadéknak köszönhetően a medencének sűrű vízhálózata van. Legnagyobb folyói, melyek a környező hegyekben erednek és az Atlanti-óceán Vizcayai-öblébe torkollnak: északon a Charente (381 km) központi területein a Garonne – mellékfolyók jobbról: Ariège (163 km), Tarn (380 km), Lot (485 km); balról: Save (144 km), Gers (175 km). és a Garonne-nal egyesülő Dordogne – mellékfolyók jobbról: Isle (255 km), Vézère (211 km); balról: Cère (120 km) délen az Adour (309 km).
Jegyzetek
Források Le bassin d’Aquitaine comme grande unité d’appartenance (Atlas des paysages des Landes, territoires.nouvelle-aquitaine.fr, hozzáférés: 2024-02-18) Le Bassin d’Aquitaine (vinsvignesvignerons.coHozzáférés: 2024-02-19) Carte géologique simplifiée de l’Aquitaine, des régions limitrophes et de la marge continentale (ent2d.ac-bordeaux.fr, hozzáférés: 2024-02-21)
Kategória:Franciaország tájegységei Kategória:Új-Aquitania földrajza