Bjelajski Vaganac () szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Bosanski Petrovac községben.
Fekvése Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Bihácstól légvonalban 37, közúton 44 km-re délkeletre, Bosanski Petrovactól légvonalban 11, közúton 15 km-re nyugatra a Medeno és a Bjelajski polje között fekszik. Az északi oldalon a Bosanski Petrovac - Bihács út, a déli oldalon Cimeše falu és az Osječenica-hegység található. A terület bővelkedik számos kisebb víznyelőben, amelyek ha házak mellett vannak, a nagyobb termékenység miatt a kertek öntözésére szolgálnak. A terület egy része alacsony tüskés növényzettel benőtt, sziklás, teljesen kopár, csak szarvasmarha legeltetésre használható. A többi rész részben legelő és rét, részben pedig erdővel borított terület (tölgy - gyertyán). A Medeno polje egy helyen szurdokot alkot, e körül található a falu egy része. A másik ilyen szurdok a Bjelajsko polje területén van, itt található Vekići. A falu harmadik része, Jazbine a Bjelajsko polje szélén található. Ezekben a szurdokokban a föld jobb minőségű, ezért gazdálkodásra használják.
A faluban nincs ivóvízforrás. Az állatokat esővízzel itatják, az embereknek pedig kutakat használnak. A kutak hengeres lyuk ásásával készülnek, amely belülről betonozás nélkül, faragott kővel van bélelve. Így a talajon áthaladó megszűrt víz képes bejutni a kútba. A kút alja agyaggal van bélelve, hogy megvédje a vizet a további elfolyástól. A házak mellett esővízzel feltöltött betonkutak épülnek. A háború után Vaganac Petrovacról, Vekići és Jazbina pedig Bjelajból kapott vizet.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb14143Bosnyák00Horvát00Jugoszláv00Egyéb00Összesen14143
Története A faluban található egy feltáratlan domb, amely a római korból származik. A lelőhely a falutól félórányi sétára, az Osječenica lejtőin található.Arheološki leksikon Bosne i Hercegovine (Sarajevo 1988) tom 2 (reg. 1-13), tom 3 (reg. 14-25), mapa 1-4.
Magában a faluban nincs látható nyoma a 200 évnél régebbi életnek, bár néhány helyszín (Čardačina, Gladni han, Krivokuće, Kućerina) egy korábbi korszakbeli életre utal, de ennek megerősítésére senki nem végzett kutatást. A folyóvíz hiánya döntő szerepet játszott abban, hogy ezen a kis területen korábban nem zajlott élet. A mai lakosok ősei a 19. században vándoroltak be, többnyire Likából.
A fő gazdasági tevékenység az állattenyésztés volt, mert a vízhiány csak ezt tette lehetővé. A minőségi termőföld hiánya igen kis léptékű gazdálkodást tett lehetővé. Villany 1964-ben került a faluba. Aszfaltút nincs. A faluban soha nem épült iskola, templom vagy bolt.
Nevezetességei Gradina – ókori erődítmény maradványai. A helyszínről az 1902-ben V. Čurčić vezette terepbejárás során számos bronzkori és vaskori kerámia és római tégla került elő.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Bosanski Petrovac község hivatalos oldala
Kategória:Una-Szanai kanton települései